Somogyi Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-28 / 175. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JÚLIUS 28., KEDD 5 PERCES INTERJÚ Az ifjúság a kihívás Németh József plébános legfontosabb feladatának a közösség- építést és a fiatalok megszólítását tartja.- Hány falu tartozik önhöz?- Öt település: Balatonúj- lak, Kéthely, Somogyszent- pál, Boronka és Gyótapuszta. Két éve vettem át a korábbi plébános helyét. Diakónusként Lábodon voltam gyakorlaton, majd Kiskanizsán volt az első kápláni helyem. Utána a nagykanizsai Jézus szíve templomhoz kerültem, s onnan jöttem ide.- Kitűzött cél?- Jó lenne összefogni az embereket. A közösség mindennek az alapja. Nagy- kanizsai tapasztalatom, hogy egy-egy összetartó közösség mennyire meg tudja mozdítani az adott egyházközséget is. Szentpálon az is örvendetes, hogy egy elszármazott, Bogdán Tibor kaposvári főorvos is próbál tenni az egyházközségért. Emléktáblát szeretne azon papok tiszteletére, akik itt szolgáltak.- Legnagyobb kiliívás?- A fiatalok megszólítása. Az ifjúság az egyház jövője. Az idősek ugyanis lassan kihalnak, s kevesen vannak, akik a helyükre ülnének a templomban.- Lesz nyári szabadság?- Bár nyáron mindig kevesebben járnak szentmisére, de amióta pappá szenteltek, én még nem voltam kimondottan szabadságon. ■ V. E. Németh József: fontos, hogy az emberek egymással és az egyházzal is közösséget alkossanak Testvérfalvak találkozói Székelyföldön Testvértelepülések, illetve református gyülekezetek találkozójának színhelye volt Bögöz. So- mogyudvarhelyről majdnem hetvenen utaztak el, s vittek hazai földet és egy fenyőfacsemetét Erdélybe. Ott közösen ültették el, erősítve az összetartozást. Az öt nap során a dél-somogyiak jártak Parajdon, Ko- rondon is, s a Gyilkos-tavat és a Békás-szorost is megcsodálták. Az istentiszteleten Szép Sándor udvarhelyi lelkipásztor prédikált. Tíz éve alakult ki a két református gyülekezet között a testvéri kapcsolat. A vendégek vázát ajándékoztak a erdélyieknek, a testvéri egyetértés áldásával. ■ Gamos A. Több szálon futhat majd a leggyorsabb hazai folyónk: medermélyítéssel, gátbontással újraélesztenek több drávai mellékágat, ami várhatóan egy sor előnnyel járhat majd Elúszó ős-Dráva, éledő mellékágak vízhiány A módszer változhat, de a cél ugyanaz: vízhez juttatni a Dráva mentét Újraélesztenek több drávai mellékágat, ami más előnyei mellett javítja a Dráva-vidék vízellátását is. A vízhiány legizgalmasabb Dráva menti megoldása azonban kútba esett. Nagy László A Dráva mellékágainak revitali- zációját kezdi meg hamarosan a Duna-Dráva Nemzeti Park kezelője a horvát vízügyi igazgatósággal együtt. A közös pályázatot néhány hete adták be, és bíznak benne, hogy még idén elkezdődhet a munka. Závoczky Szabolcs, a DDNP igazgatója elmondta: a zátonyok körüli kőgátak részleges lebontásával, valamint medermélyítéssel igyekeznek majd elérni a mellékágak újraélesztését. Olyan szakaszokon kaphat majd a víz ismét szabad folyást, amelyek mára jóformán teljesen elzáródtak, és elkezdődött a beerdősü- lésük. Somogyból a program Drávatamási környékét érinti, Baranyában pedig Drávasztárát, Felsőszentmártont. A horvát- magyar közös pályázaton hárommillió eurót remélnek, amelynek felét a folyó magyar oldalán, felét pedig a túlsó oldalán költenek el. A nemzeti park igazgatója azt is elmondta: készül egy másik pályázatuk is, amely szintén a drávai régió víznyerésére szolgál. Ennek lényege, hogy a csapadékvíz azonnali elvezetése helyett - ma ez a gyakorlat - a vizet minél tovább a területen igyekeznek tartani. Nincs jó hír ugyanakkor a vízhiány legizgalmasabb megoldására szolgáló gigaprogramról. Alighanem izgalmas eszmefuttatás marad csupán az ős-Dráva-program, amelynek lényege, hogy a Dráva vizét kivezetnék az Ormánság és Dél-Somogy vízhiányos területeire. Ez a 10-12 milliárdos költségű program sokáig szerepelt az uniós nagyprojektek sorában, azonban mára kihullott. Megpróbálkoztak a szétdarabo- lásával is a szakemberek, de így sem volt több szerencséjük. Mára belátták: túl nagy falat, ráadásul több tárcát is érint, ezért rendkívül csekély az esélye a támogatásnak, anélkül pedig lehetetlen megvalósítani. Závoczky Szabolcs szerint nem csak az ára teszi megvalósíthatatlanná, hanem az is, hogy senki sem meri vállalni a fenntartás költségét. - Ha meg is épülhetne, utána a szivattyúzás évente sok millió forintba kerülne - mondta. - Nincs senki, aki meg merné kockáztatni. Túl nagy falat volt az uniónak is a program A program lényege, hogy gyakorlatilag visszavezetnénk azokra a területekre a Drávát, ahol eredetileg járt a folyó. Innen az ős-Dráva elnevezés - mondta Márk László, a déldunántúli vízügyi igazgatóság mérnöke. - A somogyi Drávagárdonynál szivattyúval emelnénk ki a vizet a folyóból, az magastározóba kerülne, ahonnét az egykori holtágakon és a térség árokrendszerein, vízfolyásain át bejárná jóformán a teljes Ormánságot, s végül Drávaszabolcs- nál jutna vissza a folyóba. Mindez temérdek haszonnal járna: jelentős öntözési területet nyernénk, új tavakat alakíthatnánk ki, javulna az erdők vízellátása, s a bőséges víz intenzívebb mezőgazdasági művelést tenne lehetővé. A Roxínház és a Napkerék a két vesztes civil támogatások Az alpolgármester szerint nem egyenlő mércével mértek (Folytatás az 1. oldalról) A legtöbb pályázó a kért összeg 30-50 százalékát nyerte el, ám a kollégium tagjaihoz köthető szervezetek akár a remélt összeg 80- 90 százalékát is megkapták. Az alpolgármester szerint a támogatások vesztese egyértelműen a kaposvári Roxínház és a Napkerék Egyesület, melyek mindössze száz-százezer forintot nyertek működési költségeikre. Nyertesként a kollégium elnökéhez, Kiss Szabolcshoz - és így az alpolgármester szerint közvetve Gyenesei Istvánhoz - köthető Somogy Polgáraiért Alapítványt - 700 ezer forintot nyert - és a Dél-dunántúli Emberekért Szövetséget - 350 ezer forintos támogatás - említette, valamint azon roma szervezeteket, melyek Bogdán Sándor kollégiumtaghoz köthetőek - a Somogy megyei Minoritás Egyesület és a Somogyi Romákért Egyesület összesen több mint 3 millió forintot kapott, míg a többi somogyi roma szervezetnek néhány százezer forintot osztottak ki.- Ez persze nem csak a somogyi kollégiumtagokról mondható el - tette hozzá Oláh Lajosné -, a pécsi nyugdíjasok szervezete, melynek elnökhelyettese tagja volt a grémiumnak, 2,7 millió forintot nyert, míg a kaposváriak hasonló szervezete 250 ezer forintot. Vagy a Somogy Táncegyüttes 656 ezer forintja eltörpül a Misina Táncegyüttes másfél milliója mellett... ■ Vas A. Beléptető rendszer épülhet a barcsi gyógyfürdőben Sikeres pályázat esetén továbbfejlődik a barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ. Átalakítják a strand beléptető rendszerét, és bővítik a téli öltözőket. A város képviselő-testülete minderre a leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára kiírt pályázaton kíván forrást elnyerni. A beruházás értéke 11,3 millió forint. ■ I. G. Ethordónyi meleg étel a rászorulóknak Sámson Majdnem kitart az iskolakezdésig a gyerekek szociális étkeztetése Nem volt bunda Törökkoppányban a főzőversenyen Paradicsomleves és brassói. A somogysámsoni Bogdán Szabolcs éthordójában két adagot visz a napi ebédből.- Szeretik a gyerekek, de egyébként sem válogatósak, mindent megesznek - mondta. Az ebédosztás fél tizenkettőkor kezdődik, és egy órára el is fogy minden. Percnyi szünet nélkül érkeznek a szülők vagy a gyerekek. A szünidőben éthordókban viszik haza a menüt. A szociális tárcától 1,3 millió forintot nyert az önkormányzat a gyerekek nyári étkeztetésére. Ebből az összegből negyvennégy napig főznek, majdnem a szeptemberi iskola- kezdésig kitart.- Hosszú évek óta élünk a lehetőséggel - mondta Somogyi Magyar József polgármester. - A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők kapják nyáron is az ebédet Idén nyolcvan gyermeknek jut legalább naponta egyszer meleg étel. A konyhán nem csak a sámsoni gyerekekre főznek. - Még Holládra is innen viszik az ebédet, ahol tizennégyen kapják, szintén a pályázat keretében, a szociális étkeztetést ■ V. E. 1 Negyvennégy napig nyolcvan sámsoni gyereknek jut ebéd nyáron is. Nyolcvan gyereknek jut naponta egyszer meleg étel Somogysámsonban Nem volt bunda szombaton a törökkoppányi önkormányzat és a helyi közalapítvány által tizedik alkalommal szervezett főzőversenyen. Varga György polgár- mester mondta ezt annak kapcsán, hogy a környékbeli falvak polgármestereiből álló zsűri értékelése alapján a felesége, Varga Andrea és csapata által készített „sertéstarja sült szalonnával és krumplival” nevű étket találták a legfinomabbnak. A12 főzőcsapat legtöbbje vad- és sertéshúsból főzött pörkölttel jelentkezett, kevesen tárcsán sült hússal. A második helyet Vincze György szar- vasborjúpörköltje, a harmadikat Kopitár Kitty gombás sertéspör- költje szerezte meg. ■ K. J.
