Somogyi Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-27 / 174. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JÚLIUS 27., HÉTFŐ 3 MEGYEI KÖRKÉP A tűz, az izzó vas mesterei Vésén kovácstalálkozó A helybeliek szíve, lelke még a hiányzó pénzt is pótolta (Folytatás az 1. oldalról) Nem csupán a mesteri kivitele­zést, az ötletet is díjazták szom­baton Vésén, a nyolcadik orszá­gos kovácstalálkozón. Huszon­három kovácsmester keze nyo­mán születtek szebbnél szebb versenymunkák. Az elmúlt években mindig re­kordot döntött Vése legneve­sebb rendezvénye. Tavaly pél­dául rekordszámú kovács érke­zett a megméretésre. Az idén azonban nem volt ennyire örömteli a rekord; soha olyan kevés pénzből nem kellett gaz­dálkodniuk a szervezőknek, mint 2009-ben.- A szokásos hárommillió fo­rint helyett másfél jutott a ko­vácstalálkozóra - mondta Ber­ták László polgármester. - A mai napig nem írták ki azt a turisztikai célelőirányzatot, melyből az elmúlt években kaptunk támogatást. így a tel­jes összeget saját erőből terem­tettük elő. Bertók László szerint ugyan­akkor pénzben nem lehet kife­jezni, mekkora haszon, hogy a falu nevét összekötik a kovács­találkozóval, s megismerték az egész országban. A hosszas ké­szülődés pedig összekovácsolja a falubelieket - mondta a pol­gármester. Takáts Zoltán, az Országos Kovácsmíves Céh céhmestere harminchét éve dolgozik a szakmában, s azt mondja: leg­alább öt é\ gyakorlat keik ah­hoz, hogy az ember a felmerülő feladatokat biztonsággal meg­oldja, ám a jó kovácsmester is holtig tanul. ■ Márkus Kata A tűz, a vas és a kovácsmester. Hogy a vas jól formálható legyen, legalább 800-900 fokra hevítik, de nem ritka, hogy 1400 fokos fémmel dolgoznak A kovácsoltvas kobra is díjat kapott a zsűritől nem csupán a munkafolyamat a műhelyben, a kész kovácsolt­vas termékek bemutatója is vonzotta a kíváncsi tekinteteket szombaton Vésén. A tükröket, gyertyatartókat, bográcsáll­ványokat is megcsodálták a vendégek, de a párok hagyo­mányos összekovácsolása is si­kert aratott. A szakértő zsűri döntése alapján végül a kovácsmeste­rek versenyében az első díjat a zalaszántói Kovács Lajos oku­lás cúgpántja nyerte. Második lett Csiszár Tibor Zalaszent- grótról fekvő női aktjával. A harmadik díjat a siófoki Mar­kos Krisztiánnak ítélték ková­csoltvas kobrájáért. Kovácsoltvas termékekből egynapos kiállítás színesítette a programot Elkél az égi segítség az utakon kristőf-nap Áldást osztottak Szántódpusztán Szántódpusztán hosszú évekre visszanyúló hagyománya van a Kristóf-napi autószentelésnek. Ilyenkor, az úton járók védő­szentjének napján emlékeznek meg azokról is, akik az utakon vesztették életüket. A Kristóf-napi rendezvény immár egybeforrt az autóvadá­szok találkozójával is. Ezúttal nyolcadszorra jöttek össze Szántódpusztán azok, akik el­kötelezetten kutatják az elkötött járgányokat. A 2008-2009-es vadászidény Kristóf napján zá­rult, így a ciklus összesítése is most esedékes. Szántó László, az ország első számú autóvadá­sza elmondta: mostanra 25 csa­pat járja az utakat országszerte, tagjaik nem csupán lopott, ha­nem más bűncselekmény miatt körözött autók után is kutat­nak. Idén több mint egymillió hétszázezer autót ellenőriztek a hazai autóvadászok. Szántó László egymaga 1063 lopott au­tóra lelt rá, a tapasztalatai pedig azt mutatják, hogy egy-két éve az autólopás terén javult a hely­zet a Balatonnál, a tópart már nem tartozik a kiemelten fel­ügyelt helyszíneik közé. ■ K. T. Némi egyházi segítség az autós hétköznapokra. Néhány csepp szentelt víz és áldás a kocsikra a biztonságért. Most senki nem volt türelmetlen JEGYZET Két szem jobban lát A fiatalasszony türelme­sen elmagyarázta, merre visz az út, de eltévedtem. Aztán egy gazdába botlot­tam, aki a kocsijába pat­tant, hogy elvezessen Zrínyiújvárhoz. Az erődre­konstrukción dolgozók is csupa igyekezet és kedves­ség. Azt mondták, ők is ezt kapják. Egyikük több mint tíz éve jár vissza Őrtilos- Belezna határába, de csak jót tud mesélni az embe­rekről, akik figyelmesek, segítőkészek. Muníció ez a rohanós mindennapokhoz. hogy aki itt él, miért nem veszi észre? Talán, mert a megélhetésért folytatott küzdelem elveszi az örömöt az aprófalvak népétől, és nem is tudják, mekkora kincs van a birtokukban. A fékcsikorgásra ébredő váro­si, aki a beton kipárolgó bű­zét szívja, és robotként áll sorban a pénztárnál, meg tudja becsülni a kakasku- korékolós reggeleket, a szí­nes virágokat, a fejkendős néni almáját s a baromfiud­var nyugalmát, ahol ugyan leosztották a lapokat a ka­kas javára, mégis minden lakója békességben elkapir- gál a másik mellett. nem vagyok optimista a kis falvak jövőjét illetően, ahonnan a szellemi tőke el­vándorol, nincs munka­hely, a házak tönkremen­nek, végül gettósodó ci­gány településsé válnak. G. FEKETE ÉVA DOCENS, az aprófalvak kutatója szerint amíg a kormányzat szociá­lis problémaként, nem pe­dig lehetőségként kezeli ezeket a településeket, nem állhatnak pályára. Móra Ferenc írta: ha valaki azt kérdezné tőle, a falut be­csüli többre vagy a várost, azt felelné: az ember egyik szemét csakúgy megbecsü­li, mint a másikat. Mert egyforma hasznukat veszi, és csak a kettővel együtt lát tökéletesen. Megszólalt a vészharang az ökofaluban krisna-völgy Hamarosan ivóvízhiány nyomoríthatja majd meg az életünket Pálinkával, pogácsával fogadták a horvátokat (Folytatás az 1. oldalról) Nem kell a termékeket hatalmas távolságokon utaztatni, mert fel­éljük bolygónkat - a közösség vezetője szerint, aki arról szá­molt be, hogy a százötven lakó éves gabonaszükségletét ökrök vontatta kaszákkal egy délelőtt aratták le Vámoson.- A tudósok szerint 2012-15 között komoly környezeti ka­tasztrófák következnek be, me­lyek azzal kezdődnek, hogy csökken az olajhoz való hozzáfé­rés. Huszonöt évvel ezutánra prognosztizálják az igazán ko­moly gondokat, melyek között a legjelentősebb az ivóvízhiány lesz - fejtette ki Hosszú Zoltán, a A Krisna-völgyi esküvők is látványosak, népes közönséget vonzanak völgy kommunikációs vezetője, a búcsú fő szervezője. - Egy négy­tagú család teljes zöldségellátá­sát biztosítani lehet száz négy­zetméteres területen - hívta fel a figyelmet. A búcsún is kapható volt poszteren az a völgyben ki­dolgozott minta, mely a növény­társításokra, komposztálásra, áz­tató- és lemosólevekre is kitérve tartalmaz bevált receptet kez­dőknek. A vámosi Krisna-tudatu hívők közössége egyebek mel­lett a pécsi, a kaposvári és a Szent István Egyetemmel áll kapcsolatban, folyamatosak a kí­sérletek a völgy szántóföldjein. Részei a Magyar Élőfalu Hálózat­nak a tizenegy hazai ökofalu egyikeként. ■ Füleki Tímea Tizenöt éves hagyomány a ha­tárnyitás Őrtilos-Szentmihály- hegy és a horvátországi Légrád között. Vasárnap újra több százan kerekedtek fel szomszé­dainktól, hogy a Dráván nyitott ideiglenes határátkelőhelyen, komppal érkezzenek a szentmi- hályhegyi Anna-napi búcsúra. A vízi határt 45 év után 1994-ben nyitották meg újra, s azóta min­den évben ezt teszik ilyenkor, s esetenként Mihály-napkor is. Tegnap kilenc órakor érkezett az első komp, a magyarok pálinká­val és pogácsával fogadták az el­ső vendégeket. A nyitás alkalmá­val Mladen Vernie légrádi pol­gármester és Kunos Zoltánná őr- tilosi polgármester mondott kö­szöntő szavakat, s a horvátok magyarországi konzulja is eljött. Egész napos kirakodóvásár vár­ta a vendégeket, kulturális prog­ramok, valamint a Kendi i Mű­vésztelep alkotóinak munkájá­ból nyílt kiállítás. A kétszáz éves, középkori ala­pokra épített szentmihályhegyi templomban tartott misét a kí­vül rekedtek kihangosítva hall­gathatták. Ha lehetőség van rá, horvát nyelven is felhangzik az ima, de tegnap magyar plébá­nos mondta a szentbeszédet. Többen ilyenkor nosztalgiáz­nak is: hat évtizede még voltak Szentmihályhegyen horvát tu­lajdonú szőlőbirtokok. ■ Varga Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents