Somogyi Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-03 / 154. szám

4 MEGKÉRDEZTÜK Elégedett a honatyákkal? BÍRÓ KÁLMÁN OSZtopáni nyugdíjas: - Az a tapaszta­latom, hogy amíg a balol­dal csak ígérget, addig a jobboldal ellenzékből is próbál cselekedni. Jó példa erre a taszári repülőtér esete: Kolber István felada­ta volt, hogy vevőt találjon, de nem sikerült neki. Ezzel ellentétben Heintz Tamást tudnám említeni, aki nyil­vános akciót szervezett ar­ra, hogy bizonyítsa a vasút rossz állapotát. PINTÉR JÁNOS mernyei ta­nuló: - Még fiatal vagyok, nem figyeltem eddig a po­litikára, sem az országos­ra, §em a helyire. Az uni­ós szavazáson már én is részt vehettem, a követke­ző választásra pedig meg­próbálok majd felkészül­ni. Azokat a somogyi poli­tikusokat persze én is is­merem névről, akik kor­mánytagok voltak, mert róluk sokat lehetett halla­ni a televízióban. GÁL Katalin kaposvári labo­ratóriumi asszisztens: - Aki ma politikusnak megy, az nem a mi érdekeinket akar­ja képviselni, hanem a saját hasznát keresni. Ez pártál­lástól függetlenül érvényes mindenkire, akkor is, ha Bu­dapesten dolgozik, akkor is ha Somogybán. Amíg a poli­tikusaink csak a népszerű­ségüket akarják növelni a valós intézkedések helyett, addig nem lesz előrelépés. Félmilliós bukta: ráfaragnak a feledékenyek Félmillió forinttal is sújthatják a feledékeny somogyi adózókat - értesült lapunk hírportálja, aSONLINE.hu. A korábbi évek tapasztalata szerint a társaságiadó-beval- lásban érintett adózók döntő többsége, 95 százaléka időben beadja a bevallást - közölte csütörtökön Marton Ferenc, az APEH szóvivője. Azok az adó­zók, akik először mulasztot­ták el a bevallás benyújtásá­nak határidejét, felszólítást kapnak az adóhatóságtól. Megtudtuk: a felszólító levél kézhezvételétől nyolc nap áll a rendelkezésükre, hogy a be­vallást szankciómentesen pó­tolják. ■ Harsányi Miklós MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JÚLIUS 3., PÉNTEK Négyórányi somogyi hang tavaszi (szó)áradás Még Kína és Tibet is foglalkoztatta a honatyákat (Folytatás az 1. oldalról) A legbeszédesebbnek továbbra is Herényi Károly bizonyult, nem véletlenül, hiszen amíg létezett a Magyar Demokrata Fórum frak­ciója, a formáció vezetőjeként, vezérszónokaként jóval több sze­replési lehetőséghez jutott, mint a többiek. Az MDF-frakció meg­szűnése óta hivatalosan a függet­lenek közé sorolt képviselő csak­nem egy és háromnegyed órát beszélt a parlamentben. A leg­hosszabb ideig, közel húsz percig április elején a hazai válságot ér­tékelte, de hosszabban megnyil­vánult Bajnai Gordon miniszter- elnökké választásakor és a gázvi­tában is, s pártja részéről hivata­losan ő tett javaslatot az ország- gyűlés önfeloszlatására. A beszédek hosszát tekintve a második legaktívabbnak Mátrai Márta mondhatja magát, ám a kép némiképp csalóka, hiszen a fideszes képviselő asszony mind­össze két témában aktivizálta magát. Előbb a bejegyzett élettár­si kapcsolatról szóló törvényter­vezet vitájában, majd a nyugdíj- törvény esetében ragadta magá­hoz a mikrofont, s mindkét eset­ben több mint húsz percben fej­tette ki mondanivalóját. A be- szédhosszok alapján felállított képzeletbeli dobogó harmadik fo­kára a független Gyenesei István léphetne fel, ám esetében is ár­nyalja a képet, hogy a közel 24 percig tartó 12 felszólalása mind minisztersége idejére esett. A Gyurcsány-kabinet megszűnése óta - egészen pontosan március 30-tól - nem kért szót a magyar parlamentben. A középmezőnyt a keresztény- demokrata Szászfalvi László, a szintén KDNP-s Kuzma László és a szocialista Csákabonyi Balázs vezeti. Utóbbi néhány mentelmi ügyi kérdésben, valamint a nyug­díjtörvény vitájában exponálta magát, Kuzma László a szakkép­zésről szóló vitában, illetve az egykori Magyar Villamos Művek- vezér Kocsis István ügyében kért szót, míg Csurgó polgármestere a kínai-tibeti konfliktushoz és az áfatörvény vitájához szólt hozzá. Ő emellett azon kevés somogyi honatya közé tartozik, aki konk­rét megyei témával rukkolt elő az országgyűlésben: az M7-es autó­pálya és a horvát sztráda összekö­tését szorgalmazta a berzencei határátkelőn keresztül. Hozzá ha­Lételeme a víz. A legbeszédesebb somogyiként Herényi Károly gyakran kényszerült kortyolni a felszólalások alatt sonlóan a fideszes Heintz Tamás is helyi problémát tárt képviselő- társai elé: A vonat nem vár, elin­dult már címmel a Dombó- vár-Kaposvár-vasútvonal anomá­liáit elemezte konkrét eset kap­csán - valamint orvosként kór­háztémában is megnyilvánult. A kereszténydemokrata Mó­ring József Attila többnyire az or­szággyűlés jegyzőjeként szólalt fel, honatyaként mindössze a képviselői költségtérítés témájá­ban nyilvánult meg. Hasonló­képpen ritkán beszélt az ülés­teremben a fideszes Gruber At­SOMOGY! KÉPVISELŐK FELSZÓLALÁSAI A TAVASZI ÜLÉSSZAK ALATT Párt Felszólalások Idő Leghosszabb Csákabonyi Balázs MSZP 5 17:14 7:58 Gruber Attila Fidesz 3 3:33 2:19 Gyenesei István független 12 23:14 3:50 Heintz Tamás Fidesz 3 8:35 4:10 Herényi Károly Független (MDF) 17 1:42:39 19:30 Kolber István MSZP­­­Kuzma László KDNP 6 17:40 10:09 Lamperth Mónika MSZP 1 2:03 2:03 Mátrai Márta Fidesz 11 42:40 12:15 Móring J. Attila KDNP 8 6:30 2:05 Rákóczy Attila MSZP­­­Suchman Tamás MSZP­­­Szászfalvi László KDNP 5 17:50 7:25 tila, aki leginkább a magyar kül­képviseletek épületeinek eladá­sa kapcsán aktivizálta magát, míg a szocialista Lamperth Mó­nika mindössze egyszer, a szak­képzés témájában kapcsolta be mikrofonját. Három somogyi képviselő vi­szont néma leventeként üldögél­te végig a tavaszi ülésszakot. Az egyaránt szocialista Kolber Ist­ván, Suchman Tamás és Rákóczy Attila egyszer sem szólalt fel a Tisztelt Házban - utóbbi a Parla­ment karthauzija címet is kiérde­melhetné lassan, hiszen eddig mindössze egyszer, 2007. április 23-án gondolta úgy, hogy hozzá kellene szólnia egy adott témá­hoz, azaz immár több mint két esztendeje - legalábbis hivatalo­san - nem hallatta a hangját az országgyűlésben. ■ Vas András Őrangyalok a balatoni strandokon szezon A Magyar Vöröskereszt önkéntesei 26 helyen segítenek (Folytatás az 1. oldalról) A nyári balatoni szolgálatot válla­ló képzett közép- és főiskolások, illetve orvostanhallgatók 26 ba­latoni, ebből 14 déli parti stran­don dolgoznak egészen augusz­tus 19-ig. A fiatalok a vöröske­resztes zászló alatt találhatók meg délelőtt 10 és este 6 óra kö­zött, és ha szükséges, akár újra­élesztésre is képesek. - A Ma­gyar Vöröskereszt 13 strandra egy-egy félautomata defibrillá- tort telepített, amelyek használa­tára az önkéntesek külön kép­zésben részesültek - mondta Grubert Roland, a segélyszerve­zet elsősegélynyújtó szolgálatá­nak projektvezetője. Félautomata defibrillátorokat is telepítettek a strandokra A programot a Balaton Fejlesz­tési Tanács az elmúlt évhez ha­sonlóan idén is támogatta, ezúttal 5 millió 250 ezer forinttal járultak hozzá a szolgálat költségeihez. Suchman Tamás, a Balaton Fej­lesztési Tanács elnöke arról be­szélt: a tanács a Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava programra 300 millió forintot sza­vazott meg. Ebből az elmúlt év­ben 100 millió forintot költöttek életmentő, baleset-megelőző esz­közök beszerzésére, ebből 60 mil­liót az egyedülálló mentőhajóra, emellett strandi mentőkata­maránokra, a vízi rendőrség ha­jóinak felújítására. Idén nyáron újabb 100 millió forintot áldoz­nak a vízbiztonságra. A pénzből a tavaly beszerzett 16 katamarán mellé újabb 13 mentőegységet vettek, és adnak át a tóparti ön- kormányzatoknak. Az idei keret­ből folytatják az újraélesztő ké­szülékek beszerzését is. Tavaly a települések a BFT jóvoltából 13 defibrillátort kaptak, a készülé­kek száma idén 21-gyel bővül. Ez azért is fontos, mert az in­farktusos esetek nem ritkák a strandokon. A Vöröskereszt prog­ramindító sajtótájékoztatójának helyszínén, Balatonszárszón Mé­hész László, a település polgár- mestere épp egy tavalyi szomorú esetet idézett fel, amikor egy fér­fi életét talán megmenthette vol­na, ha a strandon már akkor léte­zik újraélesztő készülék. ■ K. T. I IN MEMÓRIÁM DR. DOMÁNY SÁNDOR (1923-2009) Meghalt dr. Domány Sán­dor, a Kaposi Mór Oktató Kórház szülészeti és nő- gyógyászati osztályának vezető főorvosa. Több mint negyedszázadig állt az intézmény élén, s ez alatt az idő alatt annyi gyerek született az osztá­lyon, amennyi egy köze­pes város lakossága. Újí­tó szellemű, az új iránt fogékony orvos volt. Élete és munkássága két városhoz kötődik: Pécshez és Kaposvár­hoz. Pécsen végezte az egyetemet, s lett szü­lész-nőgyógyász. Kapos­várra pályázat útján 1967-ben került. Abban az évben, amikor meg­védte kandidátusi disz- szertációját. Nemcsak gyógyított, hanem szer­vezett is: megújította a kaposvári szülészeti és nőgyógyászati osztály szervezetét, a járóbeteg­rendelést, és megszün­tette a zsúfoltságot, ja­vaslatai alapján újították fel az épületet. Több új műtéti eljárás bevezeté­sét irányította, s tevé­kenységének eredménye­ként javult a minőségi betegellátás színvonala, jelentősen csökkent a gyermekhalandóság. Amszterdamban, Rotter­damban, Berlinben és Lipcsében járt tanul­mányúton, s ismereteit itthon kamatoztatta. Empatikus orvos volt, mindig volt egy jó szava a betegeihez, soha nem sietett, figyelt rájuk, s számon tartotta azokat is, akik gyógyultan tá­voztak az osztályáról. Nemcsak gyógyított, ha­nem tudományos mun­kát is végzett. A kórházi osztályon szerzett ta­pasztalatait dolgozatok­ban összegezte. 1989- ben címzetes egyetemi tanári címet kapott. A gyógyító munka mellett, azt segítve oktatási tevé­kenységet is végzett. Ne­velte a medikusokat, és megszervezte a munka melletti szülésznőkép­zést, így biztosította a megye városi kórházai számára a megfelelő szakmai utánpótlást. 1993. december 31-i nyugdíjba vonulása után sem pihent: a megye szülészeti-nőgyógyászati intézetével szakfelügyelő főorvosként tartotta a kapcsolatot. Szakmai ta­nácsaira, tapasztalatára mindig bizton számíthat­tak az orvosok is. Mun­kásságát számos külföldi és magyar kitüntetéssel ismerték el, nőgyógyá­szati munkásságáért megkapta a Semmelweis- emlékérmet. A megye Alkotói díjjal, a megye- székhely pedig Kaposvár Városért kitüntetéssel is­merte el munkásságát. A Kaposi Mór Oktató Kórház prof. dr. Domány Sándor meghatározó szellemét megőrzi és to­vább viszi.

Next

/
Thumbnails
Contents