Somogyi Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-21 / 169. szám
13 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JÚLIUS 21, KEDD UTAZÁS A béke smaragd szigete festői tájakkal koboldok És manók Kedves ír nép, legelő birkák és nemzeti öntudat évszázados emlékek között Írországban járni olyan, mint más világot szemlélni. Nagy a kontraszt mi magyarok és az írek közt. Jeki Gabriella Szerencsésként két hétre eljutottam Írországba. A nyelvtanulás szempontjából volt hasznos ez az utazás, de az itt élők életébe belekóstolva máshogy szemlélem a világot. Ez a nyugodt, békés sziget olyan világba kalauzol minket, ahol talán köny- nyebben lehet élni. Gyerekkorában biztosan mindenki hallott vagy olvasott a tündérekről, koboldokról és más misztikus lényekről. Ha Írországba látogatunk, velük „személyesen” is találkozhatunk. Az öreg, girbegörbe törzsű és ezerágú fák alatt moha telepedett meg, a gyökerek utat találnak a legkavicsosabb vízparton is. A fű sima és egyenletes, olyannyira, hogy szinte késztetést érzel arra, hogy minden szégyenkezés nélkül meghemperegj rajta. Amikor itt sétálsz, minden pillanatban arra vársz, hogy az egyik bokor mögül előugrik egy mesékből már jól ismert mitológiai lény. Írország az a hely, ahol a varázslatos légkörben mindenki ki tud kapcsolni. Ahol az embernek nem jut eszébe a stressz. Az írek kedvesek és barátságosak, folyton nevetnek és mókáznak. Itt rengeteg a hegyes-völgyes vidék, ahol számos birka legelészik, hátsóján színes folttal megjelölve, ugyanis itt nincsenek elzárt határok - esetleg sövény, mert a szomszédok megA 800 éves St. Patrik-katedrális A kastélyok, várak az ősi kelta világba repítenek vissza Szent Patrik-napi hangulatban: március 17-én mindenki zöldbe öltözik A Moher-sziklák nyolc kilométer hosszan, kétszáz méter magasan az Atlanti-óceán felett FOTÓK: JEKI GABRIELLA bíznak egymásban. A birkák néha keverednek, de a különböző színek alapján mindenki tudja, melyik a sajátja. Az írek nagy hányada foglalkozik mező- gazdasággal, a birka amolyan státuszszimbólum is. Nem egy helyen több ezer éves rom mellett legelésznek a birkák a tehenekkel együtt. Ha már a szimbólumokról esett szó, talán nincs még egy nép, amelynek üyen változatos lenne a jelképtára. A birkáktól kezdve a lóheréken át egészen a hárfáig terjed a kör. Aztán ott van Szent Patrik legendája a hozzá kapcsolható rengeteg történettel, ruhákkal, kalapokkal, ünnepekkel. Írország védőszentje hittérítőként tevékenykedett a druidák korában, akik akkoriban papi szerepet töltöttek be a társadalomban. Misszióját harminc éven át végezte a szigeten, beszédével a legenda szerint elűzte a kígyókat is, így a mai napig nincsenek csúszómászók a szigeten. Hozzá fűződik a lóhere szimbólumának elterjedése is: Patrik ezzel a növénnyel magyarázta el a pogányoknak a Szentháromságot. Szent Patrik napját minden év március 17-én ünnepeljük, amikor az írek egész napos kavalkáddal emlékeznek Írország második püspökére. Hihetetlen, de nincs ember, aki ne viselne valami zöld színűt, akin ne látnánk egy-egy vicces kiegészítőt vagy egy teljes nemzeti öltözéket. Írország tehát tökéletes célpont lehet nekünk, megfáradt magyaroknak. Akár látogatóba, akár tanulni vagy dolgozni megyünk oda. Vízesések a romantikus ír vidéken Már az Adria is drága a magyaroknak, bár pakkot vihetnének nyaralás Kevés magyar utazik a horvát tengerhez, ezekben a napokban nem kell sorban állni a határátkelőn Hiába az utazási kedv. Úgy tűnik, hogy egyre kevesebb pénzünk jut nyaralásra. Országos felmérés készült júniusban, amelyből az derül ki, hogy több mint hetven százalékunk nem tervez öt napnál hosszabb kiruccanást, ráadásul a legtöbben még mindig belföldön nyaralnak. A második legnépszerűbb úti cél Horvátország, ez a határátkelők statisztikájából mégsem látszik.- Az ünnepeket és a hosszú hétvégéket leszámítva gyér a forgalom - mondta Gelencsér Gábor barcsi határrendészeti kiemelt főelőadó. - Úgy látom, mindenkit megérintett a válság, hiszen az első negyedévben hét százalékkal esett vissza a személyforgalom a barcsi határátkelőnél. Huszonöt százalékkal kevesebb magyar állampolgár lépte át a határt, mint tavaly ugyanekkor. A forgalom lassú növekedésnek indult május-júniusban, de a szakember szerint nagy a gyanú, hogy idén már nem éri el a tavalyi létszámot. Az emberek már nem járnak Horvátországba tankolni sem, az árak a bevásárlóturizmust tekintve pedig kiegyenlítettek. A nyaralás időjárás- és pénzfüggő, sokan inkább az adósságaikat próbálják rendezgetni. A spórolás jegyében pedig - ha mégis utaznak - sokan választanak apartmanos üdülést, hiszen így az étel-ital nagy részét már itthon bekészítik a csomagtartóba, amire külföldön már nem kell költeni. A horvát beviteli vámszabályok május végétől enyhébbek, így az Európai Unióból érkezők az eddiginél jóval több élelmiszert vihetnek magukkal.- A könnyítések alapján személyenként tíz kilogramm húst és húsárut, tejet és tejterméket, élő osztrigát, kagylót vagy csigát, mézet, tarthatnak maguknál a Horvátországba érkező uniós utazók - tájékoztatott Fehér Károly, a Vám- és Pénzügy- őrség barcsi helyettes parancsnoka. - Ekkora mennyiséget vihetnek csecsemőtápszerből és csecsemőételekből a családok. Ellenőrzés nélkül, korlátlan mennyiségben vihető be kenyér, sütemény, keksz és édességek, húskivonatok, tészták, levesek és fűszerek, ha nem tartalmaznak húst. A dohányáruk és az alkohol- termékek esetében már nincs ilyen egyszerű dolguk a Horvátországba utazóknak. Közúti forgalomban ugyanis dohányárut és alkoholt is csak kis mennyiségben tudunk vámmentesen átvinni a határon. A tizennyolc évnél fiatalabbak azonban az eddigieknél egyszerűbben utazhatnak Horvátországba. A zágrábi hatóságok döntése értelmében a szülők nélkül utazó fiataloknak nem kell a határon felmutatniuk a korábban kért, közjegyző által hitelesített szülői engedélyt. ■ Jeki G. Csak néhány percig állnak hosszú sorban az autósok a barcsi határon
