Somogyi Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-21 / 169. szám

13 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JÚLIUS 21, KEDD UTAZÁS A béke smaragd szigete festői tájakkal koboldok És manók Kedves ír nép, legelő birkák és nemzeti öntudat évszázados emlékek között Írországban járni olyan, mint más világot szemlél­ni. Nagy a kontraszt mi magyarok és az írek közt. Jeki Gabriella Szerencsésként két hétre elju­tottam Írországba. A nyelvtanu­lás szempontjából volt hasznos ez az utazás, de az itt élők életé­be belekóstolva máshogy szem­lélem a világot. Ez a nyugodt, békés sziget olyan világba kala­uzol minket, ahol talán köny- nyebben lehet élni. Gyerekkorában biztosan min­denki hallott vagy olvasott a tündérekről, koboldokról és más misztikus lényekről. Ha Ír­országba látogatunk, velük „személyesen” is találkozha­tunk. Az öreg, girbegörbe törzsű és ezerágú fák alatt moha tele­pedett meg, a gyökerek utat ta­lálnak a legkavicsosabb vízpar­ton is. A fű sima és egyenletes, olyannyira, hogy szinte készte­tést érzel arra, hogy minden szégyenkezés nélkül meghem­peregj rajta. Amikor itt sétálsz, minden pillanatban arra vársz, hogy az egyik bokor mögül elő­ugrik egy mesékből már jól is­mert mitológiai lény. Írország az a hely, ahol a va­rázslatos légkörben mindenki ki tud kapcsolni. Ahol az ember­nek nem jut eszébe a stressz. Az írek kedvesek és barátságosak, folyton nevetnek és mókáznak. Itt rengeteg a hegyes-völgyes vi­dék, ahol számos birka legelé­szik, hátsóján színes folttal megjelölve, ugyanis itt nincse­nek elzárt határok - esetleg sö­vény, mert a szomszédok meg­A 800 éves St. Patrik-katedrális A kastélyok, várak az ősi kelta világba repítenek vissza Szent Patrik-napi hangulatban: március 17-én mindenki zöldbe öltözik A Moher-sziklák nyolc kilométer hosszan, kétszáz méter magasan az Atlanti-óceán felett FOTÓK: JEKI GABRIELLA bíznak egymásban. A birkák néha keverednek, de a különbö­ző színek alapján mindenki tud­ja, melyik a sajátja. Az írek nagy hányada foglalkozik mező- gazdasággal, a birka amolyan státuszszimbólum is. Nem egy helyen több ezer éves rom mel­lett legelésznek a birkák a tehe­nekkel együtt. Ha már a szimbólumokról esett szó, talán nincs még egy nép, amelynek üyen változatos lenne a jelképtára. A birkáktól kezdve a lóheréken át egészen a hárfáig terjed a kör. Aztán ott van Szent Patrik legendája a hozzá kapcsolható rengeteg tör­ténettel, ruhákkal, kalapokkal, ünnepekkel. Írország védő­szentje hittérítőként tevékeny­kedett a druidák korában, akik akkoriban papi szerepet töltöt­tek be a társadalomban. Misszi­óját harminc éven át végezte a szigeten, beszédével a legenda szerint elűzte a kígyókat is, így a mai napig nincsenek csúszó­mászók a szigeten. Hozzá fűződik a lóhere szim­bólumának elterjedése is: Pat­rik ezzel a növénnyel magyaráz­ta el a pogányoknak a Szenthá­romságot. Szent Patrik napját minden év március 17-én ünne­peljük, amikor az írek egész na­pos kavalkáddal emlékeznek Ír­ország második püspökére. Hi­hetetlen, de nincs ember, aki ne viselne valami zöld színűt, akin ne látnánk egy-egy vicces ki­egészítőt vagy egy teljes nemze­ti öltözéket. Írország tehát tökéletes cél­pont lehet nekünk, megfáradt magyaroknak. Akár látogatóba, akár tanulni vagy dolgozni me­gyünk oda. Vízesések a romantikus ír vidéken Már az Adria is drága a magyaroknak, bár pakkot vihetnének nyaralás Kevés magyar utazik a horvát tengerhez, ezekben a napokban nem kell sorban állni a határátkelőn Hiába az utazási kedv. Úgy tű­nik, hogy egyre kevesebb pén­zünk jut nyaralásra. Országos felmérés készült jú­niusban, amelyből az derül ki, hogy több mint hetven százalé­kunk nem tervez öt napnál hosszabb kiruccanást, ráadásul a legtöbben még mindig belföld­ön nyaralnak. A második leg­népszerűbb úti cél Horvátor­szág, ez a határátkelők statiszti­kájából mégsem látszik.- Az ünnepeket és a hosszú hétvégéket leszámítva gyér a forgalom - mondta Gelencsér Gábor barcsi határrendészeti ki­emelt főelőadó. - Úgy látom, mindenkit megérintett a válság, hiszen az első negyedévben hét százalékkal esett vissza a sze­mélyforgalom a barcsi határát­kelőnél. Huszonöt százalékkal kevesebb magyar állampolgár lépte át a határt, mint tavaly ugyanekkor. A forgalom lassú növekedés­nek indult május-júniusban, de a szakember szerint nagy a gya­nú, hogy idén már nem éri el a tavalyi létszámot. Az emberek már nem járnak Horvátország­ba tankolni sem, az árak a bevásárlóturizmust tekintve pe­dig kiegyenlítettek. A nyaralás időjárás- és pénzfüggő, sokan inkább az adósságaikat próbál­ják rendezgetni. A spórolás jegyében pedig - ha mégis utaznak - sokan vá­lasztanak apartmanos üdülést, hiszen így az étel-ital nagy ré­szét már itthon bekészítik a cso­magtartóba, amire külföldön már nem kell költeni. A horvát beviteli vámszabályok május végétől enyhébbek, így az Euró­pai Unióból érkezők az eddigi­nél jóval több élelmiszert vihet­nek magukkal.- A könnyítések alapján sze­mélyenként tíz kilogramm húst és húsárut, tejet és tejterméket, élő osztrigát, kagylót vagy csi­gát, mézet, tarthatnak maguk­nál a Horvátországba érkező uniós utazók - tájékoztatott Fe­hér Károly, a Vám- és Pénzügy- őrség barcsi helyettes parancs­noka. - Ekkora mennyiséget vi­hetnek csecsemőtápszerből és csecsemőételekből a családok. Ellenőrzés nélkül, korlátlan mennyiségben vihető be ke­nyér, sütemény, keksz és édes­ségek, húskivonatok, tészták, levesek és fűszerek, ha nem tartalmaznak húst. A dohányáruk és az alkohol- termékek esetében már nincs ilyen egyszerű dolguk a Hor­vátországba utazóknak. Közúti forgalomban ugyanis dohány­árut és alkoholt is csak kis mennyiségben tudunk vám­mentesen átvinni a határon. A tizennyolc évnél fiatalab­bak azonban az eddigieknél egyszerűbben utazhatnak Horvátországba. A zágrábi ha­tóságok döntése értelmében a szülők nélkül utazó fiatalok­nak nem kell a határon felmu­tatniuk a korábban kért, köz­jegyző által hitelesített szülői engedélyt. ■ Jeki G. Csak néhány percig állnak hosszú sorban az autósok a barcsi határon

Next

/
Thumbnails
Contents