Somogyi Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 28. szám
8 2009. JULIUS 19., VASARNAP GAZDASÁG Offshore cégeknél kötnek ki az uniós támogatások Az adóparadicsomokkal szembeni kemény fellépés uniós retorikája ellenére az EU támogatásával a fejlődő országokban megvalósuló projekteket gyakran menedzselik adóparadicsomokban bejegyzett cégek vagy olyan multinacionális vállalatok, amelyek kihasználják az offshore központok nyújtotta adóoptimalizálási lehetőségeket. Ezt állapítja meg az EU „házibankjának”, az Európai Beruházási Banknak (EIB) a tevékenységét elemző jelentésében a Counter Balance nevű, hét civilszervezetet tömörítő csoport. A jelentés szerint az uniós pénzintézet az elmúlt öt évben 5,66 milliárd eurót kölcsönzött fejlesztési projektek végrehajtására öt olyan banknak, amelyeket a Counter Balance az adó- paradicsomok élenjáró brit, francia és holland használóiként azonosít. Ezek a Barclays Bank, a Royal Bank of Scotland, a BNP Paribas, a Société Générale és az ING. További 210 millió euró olyan afrikai alapokhoz jutott, amelyek stratégiájában központi szerepet játszanak az adóparadicsomok. ■ Az adóelkerülés többet visz el, mint amennyit a segély hoz Afrikának. Az afrikai fejlesztési projektek esetében Mauritius a leginkább kedvelt adóparadicsom a beruházók körében; az EIB pedig az elkövetkező három évben 2 milliárd eurós támogatást készül szétosztani a fekete kontinensen infrastrukturális és energiaprojektekre, illetve a pénzügyi szektor megerősítésére. A Counter Balance jelentésében leírt gyakorlat szerint az EIB által finanszírozott projekt végrehajtója sokszor egy olyan multinacionális vállalat, amely például Mauritiuson is alapít egy leányvállalatot. A fejlesztéshez kapcsolódó adókat azután a cég nem a tevékenység helye szerinti országban, hanem a csak névleges díjakat beszedő szigetországban fizeti meg. A projektgazda így 20-30 százalékos profitot realizálhat. A War on Want nevű segély- szervezet kalkulációja szerint az adóelkerülés és a tőkekivonás ötször annyiba kerül Afrikának évente, mint amennyit segélyként kap. ■ Válságban is kelendő a sport jogok Éles küzdelem a televíziós csatornák között a közvetítések sugárzásáért A gazdasági nehézségek ellenére - vagy éppen azok miatt - nő az érdeklődés a sportműsorok iránt. Legalábbis ezt támasztotta alá az élvonalbeli focimeccsek közvetítési jogáért folytatott harc, Andó Patrik Több hónapos hercehurca végére került pont a héten azzal, hogy Kisteleki István, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke aláírta az NB I-es futball- bajnokság közvetítési jogáról szóló szerződést a Chello Central Europe-hoz tartozó Sport Televízióval (a társaság üzemelteti a Sportl és a Sport2 csatornát). A szerződés értelmében a társaság évi 800 millió forintot fizet a következő három esztendőben a közvetítési jogért, a teljes csomag értéke ugyanakkor eléri az 5,6 milliárd forintot (ez az eddiginek mintegy a hússzorosa). A Soproni Liga mérkőzéseiért a Sport Televízió mellett az RTL Klub és a műsorterjesztésben rendkívül izmos Digi TV is harcba szállt - utóbbi hajlandó lett volna tovább emelni a tétet, ám az MLSZ elnöke a jogszerűségre hivatkozva lezárta a licitet. A csatornák versengéséből látszik: a hazai televíziós társaságoknak sporttal foglalkozni szinte kötelező, annak ellenére, hogy a jogdíjak folyamatos növekedést mutatnak. Szigorúan üzleti alapokon nézve, az általános vélemény az, hogy a sportközvetítés veszteséges, de a lapunk által megkérdezett vezetők állítják: sport nélkül még most, a válság időszakában sem létezhet kereskedelmi televízió. Ezt támasztja alá, hogy az elmúlt hónapokban nem csupán az NB I, hanem egyéb sportesemények közvetítése iránt is meglepően nagy érdeklődés mutatkozott. Több csatorna aktívan kutatta az új lehetőségeket, így a 2009/10-es idénytől két televízión is látható lesz a labdarúgó Bajnokok Ligája, valamint a német futballbajnokság is, de a magyar csodaló, Overdose külföldi futamainak sugárzási jogáért is több társaság valóságos verseny- futást rendezett. A lapunk által megkérdezett csatornák szerint a nézők érdeklődése is növekedA focimeccsek sugárzása nagy üzlet: a népszerűbb és nagyobb nézettséget hozó közvetítések ára elérheti a milliárd forintos nagyságrendet is ni látszik, ennek oka, hogy a mindenhonnan érkező rossz híreket a sport ellensúlyozhatja, vagy legalábbis könnyebben elviselhetővé teszi. A népszerű és nagyobb nézettséget hozó közvetítések ára elérheti a több százmillió forintot, de akár a milliárdos nagyságrendet A jogvétel folyamata A KÖZVETÍTÉSI JOGOKAT mindig a jogtulajdonostól kell megvásárolni, ez lehet a szövetség vagy más. A folyamat a polgári jog keretein belül zajlik, a szerződés tartalmazza a megállapodás időbeli hatályát is. Erre befolyással lehet a jogtulajdonost kötő, harmadik személytől származó időbeli korlátozás vagy jogszabály. Tehát általános szabályokat nem lehet felállítani, minden szerződés-előkészítés egyedi kérdéseket vet fel akkor is, ha az általános jogel- vek nem térnek el. is. Igaz, a gazdasági válság ezen a piacon is érezteti a hatását, legalábbis Európában, ahol a közvetítési jogok megszerzésének ára csökkenő tendenciát mutat. Sőt, vannak olyan országok, ahol a recesszió előtt megvásárolt jogok kapcsán újra leültek tárgyalni a felek, így történt ez például rtl klub: válogatott futballmérkőzések, Forma-1, Dakar, profi boksz, póker TV2: Bajnokok Ligája VIASAT3 + TV6: kézilabda Bajnokok Ligája, póker Ml: MotoGP duna TV: NB I-es futballmérkőzések SPORTKLUB, SPORTKLUB+: argentin, belga, brazil, orosz első osztályú és német másod- osztályú futballmérkőzések, futsal, póker EUROSPORT, EUROSPORT 2: angol első osztályú futballmérkőzések, K-l, kerékpár, kosárNémetországban, valamint Hollandiában is - tájékoztatta a Világgazdaságot Gyöngyössi Bence, a TV2 programigazgatója. A hazai tapasztalatok merőben más képet mutatnak: általánosságban minden jogdíj drágább lett. Ezt támasztja alá Máté Pál, a közel kilenc éve műkölabda, MotoGP, profi boksz, téli sportok, tenisz sporti, SPORT2: NB I-es futballmérkőzések, UEFA-kupa, válogatott labdarúgó-mérkőzések, NB Il-es, francia, olasz, portugál, skót, spanyol első osztályú és angol másodosztályú futballmérkőzések, amerikai foci, jégkorong, kézilabda, póker, tenisz DIGI SPORTCSATORNA*: labdarúgó Bajnokok Ligája, német első osztályú futballmérkőzések * VÁRHATÓ INDULÁS JÚLIUS VÉGÉN. dő Sport Televízió főszerkesztője is, aki szerint a változást az hozza, hogy egy új szereplő piacra lépésével a különböző szegmensekben felmennek az árak. Ez történt az NB I-nél is: a versenyt a Digi TV okozta, amely a többszörösét kínálta az előző években fizetett jogdíjnak. Sárai Endre, a Digi TV ügyvezetője szerint a műsorszolgáltatók természetesen szintén vesztesei a válságnak, amelyet műsorszerkezet-változtatással, a költségek csökkentésével próbálnak ellensúlyozni. Vannak azonban olyan jogdíjak, amelyeket nemzetközi jogszabályok és szokások szabályoznak, így ezek csak bizonyos határokon belül mozoghatnak. A szokások alapján mindig előre kiszámítható az éppen aktuális jogdíj mértéke vagy annak emelkedése is. Az ajánlatkérők mindig tudják, hogy hol a határ, hiszen alapvető érdekük eladni a jogokat. Az ajánlattevők pedig üzleti szempontok alapján döntik el, hogy meddig mehetnek el a jogdíj mértékében. Főbb sportműsorok a 2009/10-es idényben Uj utakra kényszerül a magyarországi internetes zenepiac letöltések Bezárja zeneboltját az Origó - Vége a dalnak a weben itthon a túlságosan magas árak miatt? Felgyorsíthatja az online zenekereskedelem új formáinak bevezetését, hogy az egyik legnagyobb kínálattal rendelkező hazai piaci szereplő, a Magyar Telekom tulajdonában álló Origó Zrt. július 7-étől beszüntette zeneáruháza, a track.hu működését. Az már évek óta nyilvánvaló, hogy a hagyományos hanghordozókra szakosodott kiadók rövidesen lehúzhatják a rolót, ha nem találnak megoldást a CD-k iránti keresletcsökkenés ellen- súlyozására. A számítógépek nyújtotta másolási lehetőségek, valamint az internet és ezzel együtt a korlátlan zeneletöltések terjedése ugyanis drasztikusan megvágta a bevételeiket. Ezért sokan már a világhálón is kínálják kiadványaikat, ahol akár egy-egy számot is meg lehet vásárolni a teljes album helyett. Az online zenepiac legígéretesebb szereplőinek azonban azokat a tartalomszolgáltatókat tartják, amelyeknél több kiadó lehetőleg minél nagyobb számú zenéjét érik el a felhasználók. Ilyen volt az Origó zeneáruháza is, amelynek megszüntetése az egyébként folyamatosan bővülő piacon intő jel. „Magyarországon azért nem olyan kirobbanóan sikeres az online zenepiac, mert az értékesítés formájával és az árazással is probléma van” - mondta el lapunknak Horváth Szabolcs, a Songo.hu zeneáruház ügyvezetője. Egy zeneszám ugyanis olyan sokba kerül, hogy ha egy teljes albumot töltene le valaki, akkor azon az áron már a CD-t is meg tudja venni. Jogdíjbevételek* 2007 2008 Zeneszerzői előadás 4514 857 Rádió és televízió 2731 529 Üres hordozó és kábel-tv 1425 212 Hangfelvétel 417 308 InterneL csengőhang 113 90-ARTISIUS, MILLIÓ FORINT. FORRÁS: ARTISIUS A Songo.hu / szerint átmeneti % megoldást jelent- ! hét az előfizetéses modell, amelyet külföldön már sikerrel alkalmaznak. Ennek lényege, hogy bizonyos összeg befizetésével korlátlanul tölthetők le zenék meghatározott ideig, ráadásul az előfizetés díját bankkártyával kell fizetni. Néhány magyarországi telekommunikációs cég már piacra lépett ezzel a konstrukcióval, ezek azonban inkább az adat forgalmi vagy távközlési szol gáltatásaik kiegészítéseképper érhetők el. Az internetes zenepiac akko lehetne versenyképes, ha a mos tani számonkénti 240-340 fc rinlos ár helyett legfeljebb 10- E forintba kerülne egy letölté - állítják szakértők. Az árak vi szont akkor lehetnének alacsc nyabbak, ha a kiadók és a jogvt dők is csökkentenék a letöltői zenékre kivetett díjaikat. Ám kiadók a digitalizálásból fakad költségekre hivatkozva nem er gednek az árból, holott a Cf gyártás és -raktározás kiiktat; sából fakadó megtakarítás ezt li hetővé tenné.
