Somogyi Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-17 / 166. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JÚLIUS 17., PÉNTEK 5 PERCES PJTEBJP A község első díszpolgára Város és faluhely: állati ellentét vita trágya Az állatot tartók, az állattól tartók, valamint a jogszabályok Minden faluba települőnek méltányolnia kell: a községekben teljesen elfogadott dolog, hagyományos, hogy állatok vannak a háztájiban Egyetlen díszpolgári címet adományozott eddig a miklósi önkor­mányzat: Müller Mik­lósnak, a falu korábbi polgármesterének.- Mennyit dolgozott a köz­életben?- 1982 januárjában kerül­tem a miklósi tanácstagi csoportba, 1990-ig tanács­tagként igyekeztem tenni a falu fellendítéséért. Ezt kö­vetően folyamatosan, négy cikluson keresztül polgár- mesternek választott a la­kosság. Sajnos tanácstag­ként kevés lehetőségünk volt a fejlesztésekre, mivel a nágocsi közös tanácshoz tar­toztunk. Mint társközség háttérbe szorultunk...- Polgármesterként már si­került megvalósítania az elképzeléseit? Mire a leg­büszkébb?- Nagyon örülök annak, hogy középületeinket sike­rült felújítani, rendbe tenni. A faluközpontban mintául szolgáló közparkot hoztunk létre, két szociális bérlakást építettünk pályázati támo­gatással, ami átmeneti segít­séget nyújt a fiatalok lakás- problémájának megoldásá­hoz. Valamennyi utcánk szi­lárd burkolatot kapott.- Ma is érdekli a falu sorsa?- Egészségi állapotom mi­att igyekszem nyugodt éle­tet élni. Ha kérnek, az ön- kormányzat rendelkezésére állok. Nyugdíjasként szőlőt művelek, méhészetet is fenntartok. ■ Krutek József (Folytatás az 1. oldalról) Az új betelepülő alaposan elszá­molta magát, a négyzetméterár fontosabb volt, mint a szomszéd hátsó gazdaságának ólvizsgála­ta. Egy koca és néhány süldő a visszatérő szagforrás. „Ez egy falu, tessék visszaköl­tözni, ha a feje fölött szaladgáló felső szomszéd hiányzik a ked­ves panellakó úrnak”, riposzto­zik a szintén neve mellőzését ké­rő szomszéd. A somogyi falvakban a hason­ló vitáktól eltekintve béke honol, évente néhány szomszédjogi per­patvar miatt kerülnek a nyilvá­nosság elé a kirívó esetek, kifogá­solható állattartási gyakorlatok. A megyei államigazgatási hi­vatal még nem érzi az állattartá­si rendeletek szaporodását, az el­múlt két évben csak egyetlen új települési jogszabály érkezett hozzájuk. Jelenleg azonban több városkörnyéki település igyek­szik újragondolni a szabályozást, köztük Kaposszerdahely, ahol egyelőre nincs külön rendelet az állattartásról. Kovács Kornélia elmondta: az adatgyűjtésen már túl vannak. A mintegy háromszáz ingatlantu­lajdonosnak anonim kérdőívet postáztak, amelyet ötvenen küld­tek vissza, házi-, köztük haszon­állataikról számot adva.- Nem célunk a túlszabályo­zottság, a lakosság bevonásával életszerű, betartható és betartat­ható rendelettel kívánunk tiszta és elfogadható kereteket adni - mondta a jegyző. Kaposszerdahelyen egyetlen portán sem éri el az állattartás a nagyüzemi méreteket, még a faluszéli, külterületi szarvas­marhatelep állománya sem. En­nek meglétét bizonyos széljárás­ban éri ugyan némi kifogás, de sosem okozott még kibékíthetet­len galibát. Állategészségügyben járatos szakemberek szerint a nagyüze­mi állattartást el nem érő állomá­nyok szakszerűen, minden gond nélkül tarthatók belterületen. Ez azonban olyan technológiákat igényel, amelyek tőlünk nyugat­ra régóta általánosak. Ausztriá­ban föl sem tűnik, ha a hotelünk mellett százas nagyságrendű ser­téstelep üzemel, míg megfelelő gondozás és almozás híján akár egyetlen disznó is áraszthat ki­bírhatatlan szagot. Egyes forrá­saink szerint az önkormányza­tok szabályozása kissé eltávolo­dott a haszonállattartást pártoló­kétól, és nagyon lecsökkenti a le­hetőségeket. Kovács Józsefné kiskorpádi körjegyző arról számolt be, hogy a haszonállattartást náluk egyál­talán nem korlátozzák. Szerinte minden ott élőnek méltányolnia kell, hogy faluhelyen elfogadott a háztájiban a haszonállat. ■ Balassa Tamás Nagyobb teret kérnek pósa roland állatorvos el­mondta: a falvak belterületi állattartását a tanyavilág egykori megszűnése hozta magával. Az Egyesült Álla­mokban és Kanadában pél­dául a mai napig farmjelle- gű gazdaságok működnek. Hazánkban a faluhoz hozzá­tartozik a tartóikat némi megélhetéshez juttató ha­szonállatok jelenléte. Ezzel a betelepülőknek is érdemes számolni, és elfogadni ezt, amennyiben a jószágokat szakszerűen tartják. A KILENC ZSELICI TELEPÜLÉSEN dolgozó fiatal állatorvos el­mondta azt is: a falu közepén nem szép látvány és viták for­rása lehet a gondozatlan gaz­daság, ezek esetleges övezeti szabályozása a helyi rendele­tek hatásköre. Az állatorvos­nak azonban alapvetően jók a tapasztalatai, a hozzá tar­tozó településeken heves vi­harokat még nem tapasztalt az ellenérdekeltek között Fel­hívta azonban a figyelmet ar­ra, hogy az állattartás körül­ményein több helyütt lehetne kedvező irányban változtatni, az állatoknak nagyobb teret adva például egy állattartó erről kérdé­sünkre úgy fogalmazott: az óvilágban a gazdák jobb szalmába fektették a mar­háikat, mint az asszonyt. Az asszonyok megbecsülése örvendetesen javult, mosta jószágok követelik meg a jól tartást, mielőtt a táplá­lékláncban a hűtőpultba kerülnének... **-v Müller Miklós: a járdafelújí­tást és a csa­padékvíz-elve­zetést is meg­kezdtük Csókol anyád: irány a földvári Kultkikötő! szabadtéri Premier szombaton este Vári Évával és Nagy Ervinnel a főszerepben Újraéledt a földvári szabadtéri színpad. Az előttünk álló hétvégén nyitja meg kapuit a Kultkikötő, ami nem más, mint kulturális él­ménytér, csipetnyi nosztalgiával és békebeli földvári életérzéssel fű­szerezve. Az árnyas park közepén található szabadtéri színházban a művészet és a kultúra jegyében zajlik a balatoni nyár. Július 18-tól augusztus 16-ig színházi előadá­sok, könnyű- és komolyzenei kon­certek és állandó programok vár­ják a „kikötni” vágyókat A Kultkikötő szombaton este fél 9-kor a Csókol Anyád című előadás premierjével indít, a fő­szerepben Vári Évával és Nagy Ervinnel. Július 24-e zenei él­ményt tartogat Charlie koncert­jével, aki állandó zenésztársá­val, Halász János zongoramű­vésszel igazi slágereket játszik majd Földváron. A júliusi programban szerepel még a Mulatság című darab Pindroch Csaba, Nagy Viktor és Menszátor Héresz Attila előadá­sában, amely jövő szombaton lesz látható. A hónap legutolsó napján az egyik legsikeresebb hazai zenekar, a Hot Jazz Bánd koncertje zárja a júliusi progra­mok sorát. A Kultkikötő előadásaira olva­sóink is eljuthatnak. Érdemes lesz figyelni internetes portá­lunk, a S0NUNE.hu játékát, ame­lyen hetente nyerhetnek belépőt a földvári előadásokra. ■ K. T. Allítkínzás: nem a halak lelke sérül, hanem a törvény megyei főügyész Néhány ezer forint értékű hal ellopásáért nem kaphat börtönbüntetést az orvhorgász Lapunkban a múlt héten egy barcsi férfi mondta el történetét, állítva: börtönbe kell vonulnia hét hónapra pusztán azért, mert alig tízezer forint értékű halat kifogott hálóval. Ezzel ugyanis „stresszelte a halakat", ezért ál­latkínzás miatt elítélték. Ráadá­sul előkerült egy ügyészségi kör­levél, amely szerint nem is állat­kínzás a hálós halászat.- Ez csak arra volt alkalmas, hogy újra „felhergelje" a közvé­leményt - mondta az ügyről Horváth Szilárd megyei fő­ügyész. Az állatkínzásról szóló történetek, az ezzel kapcsolat­ban született ítéletek mindig is heves indulatokat váltottak ki. Van, aki sokallja, van, aki ke­vesli a kiszabott büntetéseket. Egyesek minden ilyen tettet el­ítélnek, mások csak azt tarta­nák állatkínzásnak, ha valaki egy aranyos kutyust, dorombo­ló kiscicát Vagy ehhez hasonló babusgatni való állatot bánt. Nem értik, hogyan lehet kínoz­ni a halat, amely elvileg azért van, hogy kifogják. Szerencsére a jogszabályok ennél egyértel­műbbek. - A törvény szerint az követ el állatkínzást, aki gerin­ces állatot indokolatlanul bán­talmaz, maradandó egészség- károsodást vagy éppen az állat pusztulását okozva ezzel. Illet­ve az is, aki a vadászati és a ha­lászati törvény által tiltott esz­közzel vagy módon vadászik Horgász a pácban? Nem minden hallopás állatkínzás Száznál több eljárás állatkínzás miatt az elmúlt két és fél évben Somogybán hetvenhét bün­tetőeljárás indult állatkín­zás miatt 38 esetben kutyát bántalmaztak, 16 esetben macskát, három ló, egy strucc is szerepelt az ügyek­ben. Tizenkilenc ügy volt orvhalászattal, orvvadászat­tal kapcsolatos. Tavaly 26 eljárás indult, ebből tizen­négy orwadászattal-orvha- lászattal kapcsolatos. Tizen­három vádemelés és kilenc jogerős ítélet született vagy horgászik - mondta a me­gyei főügyész. - A hálós orvha­lászatra ez utóbbi vonatkozhat. A háló a törvény szerint nem til­tott eszköz, tehát aki azzal halá­szik, állatkínzást valóban nem követ el. Ám aki a teljes folyó­medret lezárva hálózik, tiltott módon végzi ezt, az már állat­kínzás. Az említett ügyészségi körlevél erről szól. Vagyis hogy néhány ezer fo­rint értékű hal miatt letöltendő börtönbüntetést kaphat-e egy orvhorgász? Aligha. Ha hálóval halászik, az lopást követ el, a zsákmány értékétől függően szabálysértést vagy bűncselek­ményt. Azt az orvhalászt, aki úgy hálózik, hogy lezárja a fo­lyómedret, állatkínzásért fogják elítélni, de egyáltalán nem a ha­lak stresszelése, hanem a tiltott módszer miatt. A büntetés alap­helyzetben még ennél sem sú­lyos, általában próbára bocsá­tás, pénzbüntetés. Letöltendő szabadságvesztést rendszerint akkor kap valaki, ha többszörös és különös visszaesőként már sokadszor áll a bíróság előtt ugyanazért a bűncselekmény­ért, és azt feltételes büntetés ha­tálya alatt újra elköveti. Ha a zsákmány húszezer forintnál nagyobb értékű, akkor pedig nemcsak állatkínzásért, hanem bűnhalmazatban már lopás mi­att is felelnie kell a bíróságon a tettesnek. ■ J. E.

Next

/
Thumbnails
Contents