Somogyi Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-06 / 131. szám

SPORT 10 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JÚNIUS 6„ SZOMBAT * Hasznosan telt Mézgáék számára a franciaországi futballtorna Baines kapitány partra szállt labdarúgás Gyerák Ferenc majd negyven évig szolgálta a Kaposvári Rákóczit A kilencedik helyen végzett a Mézga-Wolf System Focisuli ti­zenkét éves korosztályú csapata a franciaországi keresztpályán nem hivatalos mini-Európa-baj- nokságon. Tizenkét ország hu­szonnégy csapata szállt harcba a Párizs melletti Cambariban a mi­nél jobb helyezésekért. Mézgáék teljesítményére rányomta a bé­lyegét, hogy a busz meghibáso­dása miatt szinte a kezdő sípszó­ra értek a helyszínre. - A kilen­cedik helyezés mellett rengeteg pozitív és negatív élménnyel gaz­dagodtunk - mondta Horváth Já­nos, az egyesület elnöke. - Szak­mailag sok hasznos dolgot fedez­tünk fel, melyeket igyekszünk hasznosítani. eredmények: Mézga-Bele­nenses (portugál) 4-0. G.: Szalai (3), Guzmics; Mézga-Sante Fjord (norvég) 0-0; Mézga-Polonia Warszawa 0-5; Mézga-FC Bruxelles (belga) 7-0. G.: Farkas (2), Szalai (2), Tóth, Márkus, Salacz; Mézga-Valenciennes (francia) 0-2; Mézga-Dijon (fran­cia) 4-0. G.: Kassai (2), Fülöp, Guzmics. A csapat tagjai: Kis Ma- ximilián (kapus), Hegyi Zsolt, Kassai Gergely, Szabó Jonatán, Farkas Balázs, Tóth Martos, Salacz Attila, Szalai Norbert, Már­kus Kristóf, Fábián Erik, Fülöp Flórián, Guzmics Balázs. ■ T. I. Sikeres búcsú Horváth és Márton góljával NB III. DUNA CSOPORT BFC SIÓFOK II.- FEHÉRVÁR FC II. 2-1 (2-0) Siófok, városi stadion, 50 né­ző. V.: Molnár Cs. bfc siófok: Balikó - Körmen­di, Baranyai, Mogyorósi, László - Gadó, Márton - Horváth A., Krizbai (Tóth A., 83.), Tóth R. - Handler (Tóth Zs., 63.). edző: Horváth Károly. gólszerzők: Horváth A. (7.), Márton (29.), illetve Jung (53.). Győzelemmel búcsúzott hazai közönségétől a megszűnő siófo­ki ligacsapat A házigazdák két gyönyörű góllal szereztek maga­biztos előnyt a szünetre, ám a második játékrészre alaposan visszaesett a teljesítményük. JÓK: Horváth A., Márton. ■ Z. K. A múlt heti Bp. Honvéd el­leni szezonzárón elbúcsú­zott a Kaposvári Rákóczitól a klubot gépkocsivezető­ként harmincnyolc évig szolgáló Gyerák Ferenc. Temesvári Iván A Rákóczi környékén a legrit­kább esetben szólítják Feri bácsi­nak a többnyire a Papa és a Fater becenévre hallgató örökifjút, aki talán nem sértődik meg érte, de Baines kapitány alteregójaként rótta a kilométereket. Az Onedin család című 70-es, 80-as években vetített nagy sikerű angol sorozat szereplőjéhez való hasonlósága miatt sokan így is szólítják a buszvezetéstől és persze a Rákó­czitól majd négy évtized után el­köszönő Gyerák Ferencet.- Az életének egy nagy korsza­ka zárult le a közelmúltban. Milyen érzések kavarognak Önben?- Nem egyik napról a másikra hoztam meg ezt a döntést, így volt időm felkészülni arra, hogy milyen lesz a csapat nélkül, az utóbbi hetekben már edzésre sem én vittem a srácokat - kez­dett bele Gyerák Ferenc. - Ami a legfontosabb, hogy az elmúlt majd negyven év alatt rengeteg élményt, szép emléket kaptam a Rákóczitól.- Hogy kezdődött a közös ka­land?- Cukorgyári dolgozó voltam, a Rákóczi pedig akkor Kinizsi néven futott. A gyár vett egy öreg buszt, s mivel jómagam is sportoltam, asztaliteniszeztem, kitalálták, hogy én vigyem a sportolókat A 60-as évek köze­pén jártunk ekkor, persze le kel­lett tennem a megfelelő vizsgát, onnantól kezdve pedig megvolt a hétvégi programom. Akkor még csak mellékfoglalkozásként űztem a sofőrködést, s ha jól em­lékszem, abban az időben négy forintba került egy-egy kilomé­ter megtétele.- Az 1975-ös élvonalba jutás az Ön életére is hatással volt?- Igen, hiszen az NB I-re kap­tunk egy panorámás Ikarus 255-ös buszt, s innentől már fő­foglalkozású sofőrként dolgoz­tam a klubnál. A kaposvári Baines kapitány, azaz Gyerák Ferenc (jobbra) egy hajókormánykereket is kapott szeretett csapatától- Mondhatni, hogy profi lett.- Profi voltam én már előtte is. Az NB II-ben Sopronba, Győrbe és Budapestre is mentünk.- Sokkal feszítettebb lett a tem­pó az élvonalban?- Előfordult, hogy szerda­szombat ritmusban jöttek a baj­nokik. Diósgyőri, debreceni tú­rák, aztán hét közben edzőmecs- csek, és ott voltak még a külföldi meghívások, szóval nagyon sok helyre utaztunk.- Mennyire volt nehéz vagy ép­pen könnyű együttműködni az edzőkkel?- Nem múltak el az évek súr­lódások nélkül. Puskás Lajos egyszer rám szólt, hogy miért nem előzöm meg az előttünk ha­ladót. Mondtam, hogy én sem szólok bele, hogy kit cserél le, majd precízen betartottam a se­bességet, aminek köszönhetően két órát késtünk a Salgótarján elleni mérkőzést megelőző va­csoráról, ráadásul a szálláson már a konyha is bezárt, de nagy keservesen azért kaptunk enni. Aztán persze jóban lettünk, de hát ilyen is előfordult.- Mégis mennyire lélegzett együtt a csapattal?- Tulajdonképpen mindenről tudtam, hiszen bejárásom volt az öltözőbe, még a bajnokik előt­ti taktikai megbeszéléskor is bent voltam.- Akkor sokat látott, sokat hal­lott Gondolom, tudta, mi az, ami „kijöhet" az öltözőből.- Persze, ezzel soha nem volt gond. Ami a csapat belügye volt, azt elraktároztam magamban.- Manapság DVD-lejátszóval felszerelt busszal közlekedik a csapat, akkor mivel ütötték el az időt a játékosok a többórás utakon?- Sokat kártyáztak, de az én buszomban is volt ám televízió. Az 1980/81-es szezonban Diós­győrbe mentünk, amikor Szil- vási József elnök úr azt mondta, ha nem kapunk ki, mindenki kérhet valamit. 2-2-t játszott a csapat, a meccs után pedig mondtam, hogy egy tévét szeret­nék a buszba. Vett a klub egy fe­kete-fehér készüléket, az elekt­roműszerész sógorom beszerel­te, és ezt követően a fiúk már tudtak tévézni út közben.- Kicsit később viszont egy időre elköszönt a Rákóczitól.- Nem önszántamból tettem. Májer György ügyvezetővel épp a tévé és a munkaköri leírásom miatt vitába keveredtem, ami­nek bírósági ügy lett a vége, ne­kem pedig el kellett jönnöm. Az­tán 1993-ban nyugdíjba men­tem, a következő év márciusá­ban pedig visszahívtak a klub­hoz, és én örömmel jöttem. Sze­retem a focit, jól éreztem magam a csapat körül, és ez a Honvéd el­leni meccset megelőző búcsúz­tatás is nagyon jólesett.- A játékosok felé célzott zrikáknak a mai napig nincs híján, gondolom, a korábbi években egy két csínyben is szerepet vállalt.- Abban az időben az idegen­beli meccsekről hazaérve nem a stadionhoz vittem a buszt, ha­nem minden játékost házhoz kellett szállítanom. Mathesz Im­re volt az edző, őt fuvaroztam ha­za utoljára, így megnyugodott, hogy mindenki pihen, és otthon alszik. Na, amikor az Imrét kitet­tem, mentem még egy kört, egyenként összeszedtem a játé­kosokat, és mentünk a Kapósba.- Nemcsak a felnőtt-, hanem az utánpótláscsapatokat is kor­mányozta.- Sok gyerekért kellett felel­nem, és sportolók lévén igen ele­ven srácokról volt szó. A Rajczi Peti-, ifj. Petrók Viktor-, Finta Zo­li-, Tóth Balázs-féle ifit is helyre kellett néhányszor tenni a bu­szon, de a tiszteletet mindig meg­adták. Rendkívül sok időt töltöt­tem fiatalok között, ami nagyon jó hatással volt rám. Lezárult egy korszak és, ahogy már mond­tam, felejthetetlen élményekkel, emlékekkel telve gondolok visz- sza a Rákóczinál töltött időkre. A középmezőnyben zárt a két somogyi alakulat Három ezüst és hét bronz volt a mérleg tenisz-diákolimpia Rekordmezőny, közel másfél száz csapat lépett pályára Kerek évfordulót ünnepeltek a fonyódligeti gyermektáborban; pontosan tíz éve már, hogy min­den esztendőben itt rendezik az I. és II. korcsoportos országos di­ákolimpiái labdarúgódöntőt. A házigazda somogyiaknak a középmezőnyben jutott hely. Az 1. korcsoportosoknál (20 csapat) a Kovács Zoltán irányította ka­posvári Berzsenyi Dániel Általá­nos Iskola egy győzelemmel, két döntetlennel, valamint három vereséggel a 13., míg a 0. korcso­portosoknál (20 csapat) a Récsei János vezette nagybajomi ÁMK Csokonai Vitéz Mihály Általá­nos Iskola három győzelemmel és ugyanennyi vereséggel a 11. helyen zárt. ■ Fenyő G. Négy napon át negyven csapat csatázott Fonyódligeten Négy napon át Balatonboglár volt a házigazdája a K and H Bank or­szágos diákolimpiái teniszcsapat- döntőnek. A somogyi színeket képviselő bogiári, leilei, siófoki és kaposvári reménységeknek kere­ken tíz érem jutott - három ezüst és hét bronz elosztásban. Bár többször is beborult, a négy nap során szerencsére csak egyetlen alkalommal kellett rövidebb eső­szünetet közbeiktatni.- Ha úgy nézzük, ennek is megvan a maga előnye; legalább nem kell a pályákat locsolni... - mondta Szabóné Paszér Éva, a házigazda BBTC edzője, a diák­olimpia egyik fő szervezője. Amúgy ők is joggal lehetnek büszkék magukra; rekordme­zőny - a hat korcsoportban 53 leány- és 84 fiúcsapat - játszott egyszerre 14 pályán, s közmeg­elégedésre vezényelték le a négy­napos mérkőzésdömpinget. A SOMOGYI EREDMÉNYEK. I. KORCSOPORTOSOK - LEÁ­NYOK: ... 2. Balatonboglár (Fár- bás Réka, Wald Kira, Pór Do­rottya). fiúk: ... 3. Siófok (Cse­resznyés Máté, Kelle Péter, Bel- várdi Dávid). II. KORCSOPORTOSOK - LEÁ­NYOK: ... 2. Balatonboglár (Pór Petra, Dumity Sára, Rádics Ré­ka), 3. Kaposvár, Toldi Lakótele­pi Általános Iskola (Vajda Niko­letta, Zalavári Hanna), fiúk: ... 2. Kaposvár, Berzsenyi Dániel Ál­talános Iskola (Szabó Márton, Kotormán Ákos). A balaton- bogiári együttes (Péterfai Mar­cell, Kovács Zoltán) a legjobb négy közé jutásért kapott ki. III. KORCSOPORTOSOK - LEÁ­NYOK: ... 3. Balatonlelle (Happ Do­minika, Gaál Tamara), fiúk: a balatonboglári együttes (Illés Mátyás, Szalay Szabolcs) a leg­jobb négy közé jutásért kapott ki. IV. KORCSOPORTOSOK - LEÁ­NYOK: ... 3. Balatonboglár (Hankó Gréta, Péterfai Flóra, Tirászi Ta­mara). FIÚK: ... 3. Balatonboglár (Rádics Benjámin, Dumity Ádám, Dávid Benjámin). V. KORCSOPORTOSOK - LEÁ­NYOK: ... 3. Fonyód, Mátyás Ki­rály Gimnázium (Vanya Nikolet­ta, Szabó Kitti), fiúk: a balaton­boglári Mathiász János Szakkö­zépiskola együttese (Illés Bende­gúz, Szabó Gellért) a legjobb négy közé jutásért kapott ki. VI. KORCSOPORTOSOK - LEÁ­NYOK: ... 3. Siófok, Perczel Mór Gimnázium (Ferenczi Dorina, Barts Dorottya). ■ Fenyő Gábor Balszerencsés Berzsenyi BÁR EZÜSTÉRMET SZERZETT, még­is balszerencsésnek érezheti ma­gát a kaposvári Berzsenyi-iskola Szabó Márton és Kotormán Ákos alkotta II. korcsoportos csapata. A mindent eldöntő pá­rosban sokáig nekik állt a zász­ló, végül aztán három meccslab­dáról veszítettek.

Next

/
Thumbnails
Contents