Somogyi Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-06 / 131. szám

2009. JUNIUS 6., SZOMBAT 7 GAZDASÁG Lemaradás a kórházaknál uehp Elég a működtetéshez az egészségügyi kassza 1500 milliárdja Seffer István (jobbra) szerint gyakorlatilag feudális, kommunista kórházi háttértől szenved a magyar egészségügy a vadkapitalizmus keretein belül HE Hiába lesem az árakat a kirakatban információhiány Olvasónk panaszkodik, hogy bizo­nyos kirakatokban, olyan üzletekében, ahol vásárol­ni szokott, nincs kint a termékeken az árjelzés. Szabályos ez? szabálytalanság, ha a ke­reskedő nem tünteti fel az általa kínált termékeken az árakat, még ha azok a kira­katban vannak is. Erre Mag- dus Ágnes, a Nemzeti Fo­gyasztóvédelmi Hatóság Kö­zép-magyarországi Regioná­lis Felügyelőségének osztály- vezetője figyelmeztetett. A fogyasztói áraknak min­den egyes terméken, esetleg a mellette, alatta lévő táblán szerepelniük kell. A kereske­dő, szolgáltató így tájékoztat­ja ügyfeleit, mire számíthat­nak, ha betérnek az üzletbe. MÉG A VENDÉGLÁTÓ-IPARI egységek, éttermek, italmé­rések bejáratánál is ott kell lennie az árlapnak. így az ember dönthet, bemegy-e oda ebédelni, kávézni, vagy meginni egy sört. Külön­ben zsákbamacskát vesz. Mert ha már leült az asz­talhoz, és a pincér jön az étlappal, itallappal felvenni a rendelést, nehezebb visz- szakozni. aki nem tünteti fel az ára­kat a kirakatban elhelyezett portékán, azt a fogyasztóvé­delmi hatóság fogyasztóvé­delmi bírsággal sújthatja. Azokon a holmikon, ame­lyeket a kirakatrendező pusztán díszítő elemként tett a kirakatba, fel kell tün­tetni, hogy csak dekoráció­ként szolgálnak. Máskülön­ben a kereskedő megint csak megtéveszti a nézelő- dőt, aki talán pont egy olyan szoknyát szeretne megvenni, ami csupán a lát­vány kedvéért van a kiraka­ti bábun a felsőrészt kiegé­szítendő. A dekoráció hasz­nálata, ha funkcióját feltün­tetik, szabályos, semmi ki­vetnivalót nem hagy maga után. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztó­védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. h u A magyar fekvőbeteg-ellá­tásban lévő ágyak mind­össze másfél százaléka van magánkórházakban, pedig a magántőke hatékonyab­ban tudná működtetni a kórházakat - hangzott el az UEHP konferenciáján. Éber Sándor „A gazdasági élet minden terüle­tén bebizonyosodott a világon, hogy a magántőke gazdaságo­sabban, hatékonyabban tud mű­ködni, hamarabb tud fejleszteni, mint az állam. Miért lenne ez máshogy az egészségügyben?” - mondta lapunknak Max Pon- seille, az Európai Magánkórhá­zak Egyesületének (UEHP) buda­pesti konferenciáján. Az UEHP elnöke kiemelte, hogy az állami hivatalok által irányított intézmé­nyek nem képesek gazdaságo­sabbak lenni, mint a magánszfé­ra, ha a privatizáció a megfelelő szakmai helyzetben történt meg. Ponseille kiemelte: míg a közép- kelet-európai térségben politikai viták vannak a privatizációról, Nyugat- és Dél-Európában, de fő­leg Németországban és Spanyol- országban egyre több meglévő állami kórházat magánosítanak. „Magyarországon a fekvőbe­tegellátásban másfél százalék a privát fekvőbetegágyak aránya” - mondta Seffer István, a Magyar Magánkórházak Egyesületének (MME) alelnöke. Ez az arány Franciaországban 45, Olaszor­szágban pedig 30 százalék, de már Szlovákiában és Csehország­ban is eléri a 3-5 százalékot. „Gya­korlatilag feudális, kommunista kórházi háttér működik a kezdő­dő vadkapitalizmus keretein be­lül” - hangoztatta. A Seffer és Renner Magánklinika vezetője szerint az előző kormánynak nem volt politikai ereje, hogy vég­hez vigye a reformokat, és nem is jól fogtak hozzá. „Soha nem kér­dezték meg az UEHP-t a szüksé­ges változtatásokról, pedig ez az az mme Ausztria hasonló szer­vezetének ösztönzése után ala­kult meg 2002-ben tíz magán- intézménnyel a soraiban. Még abban az évben az UEHP tag­ja lett. A 25 éves brüsszeli köz­pontú szervezet a tagországok erkölcsi és gazdasági érdekeit képviseli, tapasztalataival tud­ja segíteni a magyar magán­a szervezet, amelyik ért hozzá” - tette hozzá. A konferencián a magyar or­vosok tájékoztatást adtak a ma­gyarországi politikai helyzetről, amit Európában sokkal labili- sabbnak ítélnek meg, mint aho­gyan a magyar orvosok gondol­ták. A klinikavezető szerint a magyarországi kórház-privatizá­ció azért sikertelen, mivel nem konszenzuson alapuló, alulról jövő kezdeményezések útján tör­téntek a magánosítások. Argay László, az MME elnöke arra emlékeztetett, hogy az új uniós tagoknak öt éven belül kel­lene állami kórházaik jelentős részét privatizálniuk, mivel az állam nem tudja fenntartani in­tézményeit, amelyeknek 25 szá­kórházakat - az alapítványi és egyházi intézményeket is segítséget ad az uniós pályá­zati lehetőségekben. A június 5-i konferencia már a harma­dik volt Magyarországon. Az idén főként a kórházak minő­ségbiztosításáról és a betegek biztonságáról, szabad mozgá­sáról tanácskoztak. zaléka tönkremehet. A miskolci Lithoterápiás Intézet vezetője szerint Magyarországon az egyetemi kórházaknak és a nagy megyei központoknak kellene állami kézben maradniuk. Az 500-600 ágyas városi kórháza­kat lenne érdemes magánosí- tani. Indulásként megyénként egy-egy ilyen intézményt lehet­ne privatizálni, ha teljes kon­szenzus van az érdekeltek kö­zött. Azt viszont nem szabad en­gedni, hogy láncolatok alakulja­nak ki, vagy csak a budapesti kórházakat privatizálják. „Az egészségügyi kasszában lévő 1500 milliárd forintnak elég­nek kellene lennie a rendszer fi­nanszírozására” - hangoztatta az MME elnöke. Az állami kórházak azonban szervezetlenek, a dolgo­zók közalkalmazotti státusban vannak, így nem lehet leépíteni, vagy számon kérni őket. Argay szerint a privatizációval olyan intézmények alakulhatná­nak ki, ahol a biztosító kifizeti az orvost, az orvos ingyen ellátja a beteget, és nincs paraszolvencia. Az orvosok olyan fizetést kapná­nak, ami jelenlegi jövedelmük­nél és a most kapott hálapénznél több lenne, és számlát adnának, így több adóbevétele lenne az ál­lamnak is. Ernyőszervezet a magánkórházaknak Nyáron könnyen lehet lejutni a Balatonhoz a június 20-án életbe lépő nyári vasúti menetrend a balatoni utasforgalom lebo­nyolítására koncentrál - mondta Molnár Mária, a MÁV-START Zrt. menet­rend-tervezési szervezet ve­zetője. Elmondta: az augusztus 23-ig tartó nyári szezonban a Balatonhoz utazók létszáma megsok­szorozódik, ezért a nyári menetrendben többletvona­tokat állítottak forgalomba. Megegyezés a digitális műsorról egyezségre jutott a Ma­gyar Televízió (MTV) az An­tenna Hungáriával arról, mi­lyen feltételekkel kapcsoló­dik a digitális földfelszíni (DVB-T) műsorszóró plat­formhoz. Az RTL Klub és a TV2 májusban jelentette be, hogy csatlakozott a hálózat­hoz, amelyen azt megelő­zően a Duna Televízió két csatornája volt szabadon el­érhető. A Viasat3 fontolgatja a lépést. Milliárdokért fejlesztik a pálinkafözdéket AZ IDEI ESZTENDŐBEN 6,4 milliárd forintnyi fejlesztés valósul meg a magyarorszá­gi pálinkafőzdékben, ötven­százalékos kormányzati, il­letve uniós támogatással - közölte a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisz­ter. Gráf József elmondta: a pálinkafőzők számára elő­ször nyílt meg pályázati for­rás, és ennek alapján 43 üzem kapott összesen 3,2 milliárd forintos segítséget műszaki-technológiai fej­lesztéshez. Gráf támogatást ígért Pékeket büntetett a versenyhivatal kartell Összehangolták áraikat a vállalkozások Vis maior helyzetet hirdettek az aszály miatt Összesen 76,6 millió forint bírsá­got kell megfizetni kartellezés miatt tizenhat sütőipari vállalko­zásnak és a Magyar Pékszövet­ségnek - közölte a Gazdasági Ver­senyhivatal (GVH) az elmaraszta­ló határozatot. A GVH az érdek- képviseletet 5 millió forintra bün­tette, és az eljárás alá volt 23 vál­lalkozásból 16 kapott versenybír­ságot, mert a hivatal szerint ösz- szehangolták a 2006 augusztusi és a 2007 februári áremeléseket. A versenyhivatal megállapítot­ta, hogy a Magyar Pékszövetség 2005 novemberében a honlapján és a 2006 márciusában tartott ülésein áremelésre hívta fel tag­jait, és felszólította az ott jelenlé­vőket, hogy „kommunikáljanak” egymással. A GVH szerint a szö­vetség megnyilvánulásainak egyetlen célja volt: a sütőipari ter­mékek árának emelése, és előse­gítette az egyébként egymással versengő vállalkozások piaci ma­gatartásának koordinálását A magyar sütőiparban körül­belül 1300 vállalkozás tevékeny­kedik. Ezen kívül több kereske­delmi lánc - Tesco, Metró, Cora, Auchan - is rendelkezik saját pékséggel. A láncok a piac 15-16 százalékát birtokolják. A sütőipa­ri termékek 55-60 százalékát ke­reskedelmi láncokban, 15-25 szá­zalékát önálló kiskereskedelmi boltokban, 12-15 százalékát szak- J , üzletben, 8-10 százalékát közin- I tézményeknek értékesítik. ■ A hatóság szerint összehangoltan emelték a kenyér árát a pékek Magyarország teljes területét vis maiornak nyilvánítja a 2009. évi aszályt a földművelésügyi mi­niszter, így a gazdák a területileg illetékes Mezőgazdasági Szak- igazgatási Hivatalnál igényelhe­tik az aszálykár enyhítését - kö­zölte a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium. Az igényeket 2009. október 20-ig le­het beadni a hivatalokhoz. A tárca számításai szerint a kárenyhítésre mintegy 5 mil­liárd forint áll rendelkezésre, de csak azok kaphatják, akik 2009. május 15-ig bejelentkeztek a kárenyhítési rendszerbe. Az új nemzeti agrárkár-enyhí- tési törvény csak a termőföldet - szántóföldet, szőlő-és gyümölcs­ültetvényt - művelő mezőgazda- sági termelőkre vonatkozik. A szántóföldi növénytermesztés esetén hektáronként 800 forin­tot, szőlő- és gyümölcsös ültet­vények után pedig hektáronként 2000 forintot kell fizetni. A kárenyhítő juttatásra az jo­gosult, akinek a gazdálkodás ho- zamérték-csökkenése az általa használt összes termőfölddel összefüggő gazdálkodást figye­lembe véve meghaladja a 30 szá­zalékot. Az európai uniós szabá­lyokkal összhangban a károsult a kiszámított hozamérték-csök- kenés 80 százalékát kaphatja meg kárenyhítésként, vagyis 20 százalékot mindenképpen neki kell viselnie. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents