Somogyi Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-23 / 145. szám

6 2009. JÚNIUS 23., KEDD GAZDASÁG A számháború csak csődhöz vezet egészségügy Rendbe kell tenni az ágazat pénzügyeit - állítják a miniszterek Az egészségügy fejleszté­se a válságból kivezető' út lehetne, ezt pártállástól függetlenül sok szakem­ber osztja. De önmagában a pénzügyi injekció ke­vés. A torzulásokat hosz- szú évek alatt lehet csak megszüntetni. VG - Nógrádi Tóth Erzsébet A költségvetési politikának fel kellene ismernie: az egészség­ügy innovatív nemzetgazdasági ág, amelybön a „humánerőfor­rást állítják elő”, e nélkül nincs gazdasági növekedés. Ám tény az is: az évtizedes elmaradást, az egészségpolitika torzulásait 8-10 éven belül lehet csak orvo­solni. Nagyjából egyetértenek ebben a volt egészségügyi mi­niszterek is. ■ „Hiába adna a kormány 500-600 milliárdot fejlesztésre, ha az új technológiák működte­tésére nem jutna.” Évente - az infláción felül - három százalékkal kellene nö­velni az intézmények működési költségeit a stabil gyógyítás ér­dekében - mondta Gógl Árpád, a Fidesz képviselője. Sokan tart­ják úgy: hiába invesztálna a kor­mány 500-600 milliárd forintos uniós fejlesztési forrást az ága­zatba, ha nem lesz pénz az új technológiák működtetésére. Utóbbit ugyanis az egészség- pénztár (OEP) költségvetéséből kellene állni. A Magyar Kórházszövetség szerint már az idén meghaladja az 50 milliárd forintot a működé­si deficit az aktív betegellátásra előirányzott 347 milliárdos költ­ségvetéshez képest - állítja Rácz Jenő elnök. Az ok: eltérően a ko­rábbi évektől, a kötelező 5 száza­lékos béremelést nem kapják meg külön állami forrásból, azt a biztosítótól a gyógyításra jutta­tott összegből kell kigazdálkod­niuk. Azt terheli a fél évre még kötelezően járó 13. havi fizetés, a kompenzáció nélküli áfaemelés, a forinl/euró árfolyamból fakadó veszteség, valamint a különféle szolgáltatások árnövekedése. Ezeket nem ellensúlyozza az el­ső fél évi 14 milliárd forintos többlet, amelyet a pluszteljesít­mények után kaptak, ám ennyi­vel kevesebb jut majd a második fél évben. Számháború helyett megoldást kellene találni. Külön­ben csődeljárásra kerül sor, ez történt a Hosplnvest kórházánál is. Az önkormányzati intézmé­nyeknél pedig 100 milliós deficit után önkormányzati biztost ren­delnek ki. Azt ígérte Székely Tamás, hogy a szakmával közösen ki­vizsgálják: miért ugrott meg az intézmények teljesítése az első hónapokban. Ennek kiderítése azért fontos, mert zárt tb-kassza lévén, ha nő a betegforgalom, GÓGL. ÁRPÁD (FIDESZ-KORMÁNY) évente - az inflációs hatáso­kon felül - három százalék­kal kellene növelni az egész­ségügyi intézmények működé­si költségeit a stabil gyógyítás biztosítása érdekében. RÁCZ JENŐ (I. GYURCSÁNY-KORMÁNY) A MAGYAR KÓRHÁZSZÖVETSÉG szerint már az idén meghalad­ja az 50 milliárdot a működé si deficit az aktív betegellátás­csökken az egy beteg esetre jutó tb-apanázs. Ám Varga Ferenc kórházszövetségi elnök szerint várat magára a vizsgálóbizottság létrehozása. Ezt sürgetendő, le­velet írtak a miniszternek. Ez azért is fontos, mert az OEP el­lenőrei már hozzáfogtak a vizs­gálódáshoz. Például azt igyekez­nek kideríteni: indokoltan tart­ják-e a járó betegként ellátott, ám a beavatkozások miatt bizonyos nyugtátokat kapott betegeket 30- 40 percig az intézetben, hiszen a megfigyelésért bizonyos ősz- szeg jár. Azért is sürgető a közös vizsgálat, mert annak eredmé­ra előirányzott 347 milliárdos költségvetéshez képest. MIKOLA ISTVÁN (ORBÁN-KORMÁNY) A RENDSZERVÁLTOZÁSKOR 0r- szággyűlési határozatban rög­zített 300 milliárdos vagyonjut­tatás elmaradt; erre rakódott az évről évre elértéktelenedő egészségügyi költségvetés. SZÉKELY TAMÁS (II. GYURCSÁNY- KORMÁNY, BAJNAI-KORMÁNY) kivizsgálják, miért ugrott nye után fizeti csak ki a biztosí­tó a jelenleg extrémnek tartott kórházi teljesítéseket. A forráshiány legfőbb oka, hogy nem konszolidálták az ága­zatot - állítja Mikola István exminiszter, az egészségügyi bi­zottság fideszes alelnöke. 1953- ban 1000 milliárdot is meghala­dó, pénzt hozó lakóingatlanokat, szanatóriumokat tartott fönn a közbiztosító, amelyet államosí­tottak. A rendszerváltozáskor or­szággyűlési határozatban rögzí­tett 300 milliárdos vagyonjutta­tás is elmaradt. Erre rakódott az­tán az évről évre elértéktelenedő meg az intézmények teljesítése az első hónapokban - ez fon­tos, mert ha nő a betegforga­lom, csökken az egy beteg esetre jutó tb-apanázs. KÖKÉNY MIHÁLY (HORN-KORMÁNY, MEDGYESSY- KORMÁNY) a mostaninál lényegesen több szolgáltatást lehetne ellátni a járóbeteg- vagy az egynapos sebészeti ellátásban, ehhez fejlett orvosi technológia és képzett személyzet szükséges. egészségügyi költségvetés. Mi­kola szerint nincs tőkemegtérü­lés a kórházaknak nyújtott tb- pénzekben, ezért például a ma­gánforrásokat sem tudja kezelni a rendszer. A befektetők pedig oda teszik a pénzüket, ahol ki­számítható időn belül bizonyos megtérüléssel számolhatnak. ■ A beruházások finan­szírozása a szaktárca és az önkormányzatok dolga, az OEP-é a gyó­gyítás biztosítása. Gógl Árpád szerint olyan rendszert kellene felépíteni, amelyben a beruházások és fej­lesztések forrását a tulajdonos önkormányzatok, a miniszté­rium állja. Az OEP pénzét pedig kizárólag a gyógyítási szolgálta­tások megvásárlására fordítják. Kökény Mihály, az egészségügyi bizottság szocialista elnöke úgy fogalmazott: a racionális gazdál­kodáshoz szükség van a szük­ségletekhez igazodó egészség- ügyi struktúra kialakítására. A mostaninál lényegesen több szolgáltatást lehetne ellátni pél­dául a járóbeteg- vagy az egyna­pos sebészeti ellátásban, ehhez azonban fejlett orvosi technoló­giákra és képzett személyzetre van szükség. Volt miniszterek mondják - megérjük-e az ellátás színvonalának javulását? Minden marad a régiben, vagy mégsem...? óét Egyetértés helyett konzultációs jogot kap az érdekegyeztető fórum - Törvényes keretben Meglepően nyugodt szívvel fo­gadják az Országos Érdekegyez­tető Tanács (ÓÉT) érdekképvise­letei azt a törvénymódosítást, amely az eddigi egyetértési jog helyett konzultációs jogot adna a háromoldalú fórumnak. Gulyás Kálmán szakállamtitkártól meg­tudtuk, az OÉT-re vonatkozó tör­vény januártól lesz hatályos. Ugyanúgy fogunk működni, mint eddig. Egy 21 éves tárgya­lási kultúrát nem lehet egyetlen tollvonással fenekestül felforgat­ni - véli Pataky Péter. A szak- szervezetek (MSZOSZ) elnöke szerint a kormány ezután is ki­kéri a véleményüket, amely jó­val nagyobb erővel bír, mint bár­milyen határozat. Biztos vagyok abban, hogy a felek egy háttér-megállapodás keretében rögzítik majd a tárgya­lási folyamat változatlanságát - állítja Dávid Ferenc, a VOSZ főtit­kára. Mint mondta, az érdek­egyeztető felek szükséges rossz­nak fogják fel a rövidesen életbe lépő módosítást, ugyanakkor Pataky Péter nem fognak ellene tiltakozni. Pataky Péter mindezek mellett némi pozitívumot is lát a készü­lő törvénymódosításban. Mégpe­dig azt, hogy 21 év után végre tör­vénybe foglalják majd az ÓÉT fel­adatait és jogosultságait is. Az Alkotmánybíróság 2008- ban azért nyilvánította alkot­mányellenesnek az ÓÉT jog­körét, mert a fórum elvileg vala­mennyi választópolgárra kiter­jedően gyakorolt volna közhatal­mat a szükséges demokratikus legitimáció hiányában. Tény, arra mindössze egyszer volt példa az ÓÉT 21 éves törté­netében, hogy ne a felek egyetér­tésével döntsenek a minimálbér aktuális mértékéről, illetve egyéb, a munka világát érintő fo­gós kérdésekről. A jövő évi adócsomagról való megállapodásról szó sincs, azonban jelentős eredményeket tudtunk elérni - összegezte az ÓÉT fél évi munkáját Pataky Pé­ter. Mint mondta, egyetlen szak- szervezet sem írja majd alá a bé­Dávid Ferenc ren kivüli juttatások megadóz­tatását. Ugyanakkor nagy előre­lépés, hogy a kormánynak 4 hó­nap alatt sikerült megértenie azt is a tárgyalásokon, hogy az önkéntes pénztárak 100 száza­lékos megadóztatásával a költ­ségvetés is rosszul jár. Az állam­papírokat ugyanis javarészt a nyugdíjpénztárak vásárolják fel. így lett végül 25 százalékos az adóterhelés a téren. A munkáltatói oldalnak vala­mennyivel hosszabb az ÓÉT ered­ménylistája. Dávid Ferenc elmon­dása szerint hosszas küzdelem után sikerült elérniük, hogy adó­mentes maradjon az üzemanya­gok megtakarítása, és a fuvaro­sok külföldi napidíja. . ■ H. M. A BUX index 2009. június 22-én 15 400 í Változás: -2,94% Záróérték: | 15200 ............................ 14722] 15 000:^^^*! V 14800 te® 14 600; 15 213 ......................-...... 14 400 Előző heti ......................f...... 14 200 ^ráérték: is^aNewYort-í? ii nnn LJ." "j° tőzsde nyitása f pont, 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 / ®ra FORRÁS: BÉT VESZTESEK 2009. 06. 22. FORRÁS: BÉT | iMsőiWf mA&mmb| TVK 2140 -4,88 11 Synergon 656 -4,51_____7_ FH B 710 -3,92 12_ Mól 11620 -3,88 2279 KEG 1350 -3,57 14 Fotex_______381 -3,54 28 OT P_______3380 -3,42 11494 Mt etetom 579 -2,68 638 Egls 16580 -2,47 145 Rába_______630 -2,32 3 A BUX index az elmúlt napokban 16400 16254 16200 \ 16000 \lS889 15800 ^^15 622 15 600 \ 15400 \l537° 15200 ...............152Z5V-S. 15 168 pony/0642 06.1506.16 06.17 06.18 06.19 "aP FORRÁS; RÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 06.22.) ÚjtekZámoitelár EUROBÚZA 2009. augusztus_____34 800 TA KARMÁNYBÚZA 2009. augusztus 29 600 TAKARMÁNYKUKORICA 2009. július__________39 000 TA KARMÁNYÁRPA 2009. auguszus_______27500 OL AJNAPRAFORGÓ 2009. október________71800 MN B-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. június 22-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft i i i 278,18 200,59 184,67-2,87 Ft -1,71 Ft -1,15 Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) M——— Alllanz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank_______5,25 5,25 Er ste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** ______4,00 4,05 MK BBaak _______5,82 5.92 OT P Bank _______4,75 4,75 Ra lffelsen Bank 6,20 6,40 UnICredit Bank_______8,20 8,30 • ALAPTERMÉKEK, I MILLIÓ FORINTRA "3 HŐ HELYETT 6 HÓ Euró-valutaárfolyamok (forinl/euró, 06.22.) Allianz Bank 271,65 285,59 Budapest Bank 270,47 287,20 CIB Bank_______267,59 289,89 Ci tibank________268,47 290,85 Er ste Bank 270,77 286,37 K&H Bank 271,07 286,69 MKB Bank 272,51 286,49 OTP Bank 271,83 285,77 Ralffelsen Bank 273,13 285,41

Next

/
Thumbnails
Contents