Somogyi Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-21 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 24. szám
8 2009. JÚNIUS 21., VASÁRNAP GAZDASÁG Tiltakozás az újságokra kivetendő termékdíj miatt Itthon lehet tartani a pénzt? offshore A jövedelmek átirányításával jövőre is kimenekíthető a jövedelem Elfogadhatatlannak tartják a lapkiadók a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tervezetét, amely szerint a nyomtatott sajtótermékekre is kivetnék az eddig például a csomagolóanyagoknál alkalmazott környezetvédelmi termékdíjat. Mint azt Havas Katalin, a Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) főtitkára elmondta lapunknak, a díj újabb terhelést jelentene a hirdetési bevételek csökkenése, a működési költségek növekedése (így a gyenge forintárfolyam miatt dráguló importpapír), illetve az áfa tervezett emelése miatt amúgy is nehéz helyzetben levő ágazat számára. ■ A lapkiadók egyesülete levélben tiltakozott Bajnai Gordon miniszterelnöknél. A szaktárca május közepén ismertté vált koncepciója szerint a kiadók három lehetőség közül választhatnának 2011-től. Kifizetik a termékdíjat, amelynek mértékét kilogrammonként (ez nagyjából 8 napilap) 8-16 forint között képzelik el. Fizethetnek licencdíjat a koordináló szervezeteknek a visszagyűjtésért, ám ennek buktatója, hogy ha a megbízott hulladékgazdálkodó nem gyűjti be az előírt kvótát, a különbözetért megint csak termékdíjat kell fizetniük. A harmadik lehetőség pedig az,1 hogy a kiadók maguk hoznak létre egy visszagyűjtést koordináló szervezetet, ezáltal maguk biztosítanák a visszagyűjtést. A főtitkár elmondta: alapvetően elhibázottnak tartják azt, hogy az információhordozó papírt - vagyis az újságokat, magazinokat - a csomagolással, reklámmal egy kalap alá veszik, hiszen ebben az esetben a papír maga a termék. Miközben a szórólapok nagy része a kukában végzi, a napilapok vagy színes magazinok esetében azt is nehéz megállapítani, azok mekkora aránya lesz hulladék - tette hozzá Havas Katalin. Az egyesület Bajnai Gordon miniszterelnöknek eljuttatott levelében azt is hangsúlyozta: a tervezett lépés a lapkiadás területén tevékenykedő kisvállalkozásokat ellehetetlenítené, lapjaik eladására, megszüntetésére kényszerítené őket. ■ Szigorítják az adóparadicsomok szabályait, de jövőre is maradnak olyan módszerek, amelyekkel meg lehet őrizni az offshore által kínált kedvezményeket. VG-összeállítás A magyar kormány forrásadó bevezetésével, az ellenőrzött kül- J földi társaságok fogalmának szi- j gorításával és az „ingatlanos” társaságokra vonatkozó különleges szabályok bevezetésével igyekszik itthon tartani a cégek adóalapját. Az offshore cégek ellen tervezett jogszabály-módosítások jó irányba mutatnak, ám egy ország egyedül nem képes hatékonyan fellépni a nemzetközi „adóoptimalizálás” ellen - mondta lapunknak László Csaba, a KPMG adópartnere. A volt pénzügyminiszter hozzátette: a szigorításoknak lesz fehérítő hatása, más szereplők esetében pedig nőni fognak a tranzakciós költségek, hiszen több alacsony adóterhelésű országban működő céget kell majd bevonni. A kormány kezét sokszor megkötik a kettős adóztatás kizárására született egyezmények, így van ez azzal a jogszabálytervezettel is, amely 30 százalékos forrásadót állapítana meg akkor, ha egy magyarországi vállalkozás szolgáltatási díjat, kamatot HIRDETÉS Korlátozzák ugyan az adóparadicsomokat, ám sokan úgy látják, a szigorítások után is lehetséges lesz kimenekíteni az itt szerzett jövedelmeket Az adóelkerülés ellen tett vállalások vagy jogdíjat utal egy adóparadicsomba. Ez alól ugyanis kivételt képeznek azok az államok, amelyekkel hazánknak kettős adóztatást kizáró egyezménye van. Ráadásul szakemberek szerint fennáll a veszélye, hogy a több országban is jelen lévő vállalkozások - a jövedelmek átirányításával - képesek lesznek kikerülni a 2010-től hatályba lépő magyar forrásadót. Fontos módosítás az is, amely jóval szélesebb körben tenné lehetővé egy-egy vállalkozás úgynevezett ellenőrzött külföldi társasággá (controlled foreign company, CFC) minősítését. Ez a fogalom már jó másfél évtizede létezik a magyar adójogban, és - némi sarkítással - olyan cégeket takar, amelyeknél felvetődik: fő céljuk a jövedelmek kimenekítése az országból. A jövőre életbe lépő szigorítások szerint bármely államban működő társaság CFC-nek minősülhet - akkor is, ha uniós tagállam, és akkor is, ha az adott országgal hazánk kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerülésére. A magyarországi adóalapot bővíti a kormány azzal is, hogy adóalannyá teszi a magyarországi ingatlannal rendelkező társaság külföldi tagját is. Idetartozik minden olyan társaság, amelyben az eszközökön belül az ingatlanok értéke több mint 75 százalék. Itt azonban megint csak felvetődik a kettős adóegyezmények kérdése. ANDORRA: novembertől szigorítja a banktitokra vonatkozó szabályait Ausztria: egyes adóeltitkolási ügyekben korlátozza a banktitok betartását Belgium: forrásadó kivetése helyett ezentúl adatcserével tesz eleget az uniós megtakarítási direktívának guernsey: nemrég Németországgal írt alá adatcsere-egyezményt JERSEY: az USA, Nagy-Britannia és Németország után Franciaországgal is megállapodott az adóinformációk kiadásáról kajmán-szigetek: törvényt fogadott el az adatcseré bővítéséről, és egyre több országgal köt ez ügyben kétoldalú egyezményt Liechtenstein: vállalta a banktitok lazítását Luxemburg: vállalta az OECD elvárásainak betartását, de fenntartja azt a törvényt, amely szerint a bankárok csak pénzmosási ügyekben adhatnak ki adatokat Monaco: adatokat továbbít az EU-országoknak SVÁJC: könnyíti a banki adatok kiadását, de egyedi megkeresés alapján; több országgal is megállapodott Szingapúr: nyárra ígérte, hogy összhangba hozza törvényeit az OECD elvárásaival FORRÁS: VGCVŰÍTÉS A KOZÁK és Társai Outplacement Tanácsadó Kft. - dmarnöTusarrnövekvő ügyfélkörének magas színvonalú kiszolgálása érdekében - országosan kiépített hálózatába keres OUTPLACEMENT ÉS MUNKAERŐ-PIACI TANÁCSADÓKAT A tanácsadó feladata: aktív álláskeresők segítése és állásba helyezése. Elvárások: • felsőfokú humán végzettség (pszichológia, HR, szociológia, pedagógia, vagy más hasonló területen), • legalább 2 év tanácsadásban szerzett tapasztalat, • munkaerő-piaci ismeretek, • legalább 10 éves munkatapasztalat, • siker- és eredményorientáltság, • önállóság, • dinamikus és gyakorlatorientált személyiség, • nagyfokú együttműködési készség, konstruktivitás, • mobilitás az adott régión belül (gépkocsi, laptop, mobil internet), • vállalkozói jogviszony. Előny: • tréneri tapasztalat, • angolnyelv-ismeret. Főleg olyan szabadúszó vállalkozó tanácsadók jelentkezését várjuk, akik önállóságukat megtartva szívesen tartoznának egy országos hálózathoz. Ha hirdetésünk felkeltette érdeklődését, kérjük, hogy önéletrajzát küldje word formátumban az alábbi e-mail címre: mbereczky@kozak.hu KOZÁK HR Solutions Megzabolázzák a német menedzsereket szigorítás Éves fizetésük másfélszerese is lehet a büntetés Eddigi jogaik számottevő korlátozására kell felkészülniük a német vállalatvezetőknek, miután a helyzetüket szabályozó új törvényt elfogadta a német törvény- hozás alsóháza, a Bundestag. Eszerint a sokakat irritáló mértékű, esetenként teljesen indokolatlanul kifizetett bónuszok rendszerét átalakítják., Angéla Merkel német kancellár már 2007 végén, vagyis jóval a mostani válság kirobbanása előtt leszögezte: ha a rosszul döntő, nagy károkat okozó vezetők is mesés végkielégítésekkel távozhatnak posztjukról, az aláássa a bizalmat. Úgy tűnik, Merkel Merkel szigorú hiába várt arra, hogy a német menedzserek mérsékletet gyakoroljanak. Először jött Klaus Zumwin- kel postavezér - és mások - adóbotránya, majd a válság, amelynek során az adófizetők a kancellárral együtt voltak kénytelenek végignézni, ahogyan az állami milliárdokkal megmentett Hypo Reál Estate vezetője milliós végkielégítést követelt eltávolítása után. Az új törvény értelmében akár éves fizetésük másfélszeresét is ki kell fizetniük, ha bebizonyosodik, hogy hanyagságukkal kárt okoztak a vállalatnak. Ezenfelül korlátozzák a javadalmazások „mozgó részeinek” megállapítását is. Új pénzügyi források és piaci lehetőségek az agráriumban derűlátás Az élelmiszer-fogyasztásban középtávon bővülésre lehet számítani, az ágazat értéknövekedése várható A mezőgazdaságban is érzékelhető a recesszió, ám ez a szektor nem sínyli meg annyira a gazdasági válságot, mint sok más terület - fejtette ki dr. Nyújtó Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) főosztályvezetője egy szakmai konferencián. Elemzése szerint a 2007. és a 2008. esztendő két igazán jó éve volt az agráriumnak. Habár az akkori árnövekedés okai ma is fennállnak, a válság jobbára felülírta azokat, a visszaesés azonban messze nem akkora, mint az ipar és a szolgáltatás területein. Két súlyos problémával mégis szembe kell nézni: egyfelől az inputanyagok áremelkedése nagyságrendekkel magasabb, mint az agrártermékeké, másfelől elapadtak a banki források. A szaktárca álláspontja szerint ugyanakkor optimizmusra ad okot, hogy az élelmiszer-fogyasztásban középtávon bővülésre lehet számítani, aminek kezdetben az ázsiai gazdasági teljesítmény mérsékelt visszaesése és az ottani középosztály fogyasztási igényeinek gyarapodása, később pedig az amerikai, majd az európai növekedés biztosíthat táptalajt. Mindennek nyomán pedig a mezőgazdaság szerepének újraértékelése, pontosabban az ágazat értéknövekedése vetíthető előre. Az idén 437 milliárd forintos az agrár- fejesztési keret, amelynek nagyobbik része, majd 230 milliárd forint a közvetlen területalapú támogatás, míg nagyjából 200 milliárd forint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) áll rendelkezésre. Előbbi esetében nagy segítség lehet, hogy az eredetileg decembertől időzített kifizetéseket bizonyos feltételek teljesülése esetén előre lehet hozni, méghozzá a támogatási összeg felének erejéig - emelte ki a főosztályvezető. Az ÚMVP forrásaira pályázóknak jó hír, hogy az Irányító Hatóság változtatott az előlegfizetési szabályokon: erre benyújtott igény esetén 20 százalékos előleget fizetnek a kérelmezőknek. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) - a válságra válaszul - új és felújított hitelprogramokkal segíti a mezőgazdasági vállalkozók és gazdálkodók finanszírozását - tájékoztatott Aladics Sándor vezérigazgató-helyettes. Válsághelyzetben különösen előtérbe kerül a faktoring, melyre szintén érdemes az agrárium szereplőinek figyelmét felhívni. Ennek lényege, hogy a bank megvásárolja a 30,90, 120 vagy 180 fizetési napos határidővel kibocsátott számlát, és előfinanszírozza azt, majd később a vevőtől beszedi és elszámolja az ellenértéket - ismertette Gombosné Balogh Magdolna, az egyik nagy kereskedelmi bank ügyfélkapcsolati menedzsere. Új piaci szereplők, új vevők felkutatásával igyekszik elősegíteni a mezőgazdaság helyzetének stabilizálását, az értékesítési lehetőségek gyarapítását az ITD Hungary Zrt., a külpiacok szakértője. Süveges- Szabó László üzletfejlesztési igazgató elmondta: kapcsolatépítéssel, kitartó kereséssel meg kell találni azokat a térségeket, amelyekre a magyar piaci szereplők be tudnak lépni termékeikkel. Ezek pedig jellemzően a magas hozzáadott értékű produktumok lehetnek, amelyeket az itthoni feldolgozás után megbízható minőségben szállíthatnak a vevőknek. A kitörési pontot éppen ezért a minőségi alapanyagok, az egészséges élelmiszerek, az innovatív termékek és, nem utolsósorban a hungariku- mok jelenthetik. Európai Mezőgazda- sági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság kormánya és az ÚMVP Irányító Hatósága támogatásával ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013
