Somogyi Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-19 / 142. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JÚNIUS 19., PÉNTEK PERCES INTERJÚ Túlfiatalodott az állomány Nagyüzem útón-útfélen pályázatok Városi önmegtartóztatás a kistelepülések javára Fogy a hely az őszi vásárra és a fesztiválra Marcaliban Gróf Nádasdy Ferenc- emlékérmet kapott az 1967 óta működő Gyótai Vadásztársaság.- Mivel érdemelték ki a rangos elismerést? - kér­deztük Borosán István va­dászmestert.- Kemény, állományt is­merő, használó és szabályo­zó vadgazdálkodással, aho­gyan 42 éve tevékenyke­dünk a somogyi nagyvad­gazdálkodásban.- Mekkora az állomány?- Kilencezer hektáron 50 gímbika, 200 gím tarvad, 80-100 őz és 200 vaddisznó van. Ezek trófea-, valamint a húsértéke fedezi a bevétele­ink jelentős részét, ami a szeptemberi vadászidény­ben csúcsosodik ki: a szar­vasok szerelmes bőgése vonzza a hazai és külföldi vendégvadászokat.- Határokon túl is ismerik a gyótai szarvast?- Legutóbb egy svédorszá­gi reklámiroda küldte ki munkatársait, hogy a ma­gyar szarvas hírét messzire vigyék. Az egyik ebben a vi­lágrekorder szarvasbikát adó gyótai állomány.- Mi most a legnagyobb probléma?- Túlfiatalodott a gím- bikaállomány. A kivárás lenne a megoldás, ha három évig nem lehetne koronás bikát lőni. Azonban ez csak akkor járható út, ha az ál­lam átvállalja a vadkárok egy részét... ■ Vigmond E. Borosán Ist- az emlék­érem a szak­szerű vadgaz- emb- lémája A nyár elképzelhetetlen építkezések, útfelújítások nélkül. Marcalinak szinte nincs olyan pontja, ahol ne dolgoznának munka­gépek. Vigmond Erika- Marcali és térsége az arányokat tekintve a legjobban pályázó kis­térségek közé tartozik - mondta Feigli Ferenc, a Dél-dunántúli Re­gionális Fejlesztési Tanács elnöke Marcaliban. Ezt erősítette meg Sütő László marcali polgármes­ter, aki a regionális operatív prog­ramok teljes kihasználásáról be­szélt, nemcsak városi, hanem kis­térségi szinten is. Idesorolta pél­dául a balatonmáriai körforgal­mat, a vése-nemesdédi szenny­vízcsatorna-építést vagy éppen a balatonszentgyörgyi és a böhö- nyei iskolafejlesztést - Utóbbi két oktatási pályázatnál a városnak óriási szerepe van - mondta Sü­tő László. - Marcali önmegtartóz­tató volt, és nem pályázott. Tudni kell, hogy ezt a pályázatot elsősor­ban a városok miatt írták ki. Ha Marcali itt előretolja magát, ak­kor vagy az egyik, vagy mindket­tő sikertelen lett volna. Úgy ítél­tük meg, nagyon fontos, hogy a kistérség két végpontján iskola- fejlesztés legyen. A város pedig ebben az évben ad be pályázatot, mivel ez ismétlődő kiírás. Viszont soha többet nem írják ki az Euró­pa Kulturális Fővárosa program­hoz kötődő pályázatot, amelyben a Dél-Dunántúlon összesen ki­lenc település nyert, köztük Mar­cali a Kulturális Korzóval. Nyert a Marcali Szálloda Kft. is, a gyógyszálló építése hamarosan meg is kezdődik a strand szom­szédságában. A városi beruházásokra uni­ós, hazai, illetve a városi kasz- szából jutnak forintok. Ilyen a Marcali-Boronka-kerékpárút, a Kossuth utcai sávszélesítés, a Széchenyi utcai újabb lámpás csomópont, járdaépítés, grund- felújítás, belvízelvezetés. Már őszi munkát jelent a strandon az új medence kialakítása. A polgármester kiemelte a munkát adó, munkahelyteremtő gazdasági élénkülést is: épül a Tesco, a Lidi vagy éppen a venti­látorgyártó Ziehl-Abeggnél az új gyártócsarnok. oc I u Naponta kétszázan kerekeznek a boronkai városrészből. Mintegy százmillió forintból épült meg a kerékpárút A leghátrányosabb kistérségek nem éltek a gazdaságélénkítő lehetőségekkel a mérföldkő a régióban el­nevezésű marcali partnerta­lálkozón Feigli Ferenc elnök arról is beszélt: a 2007-2013 közötti akciótervi program 203 milliárd forint. Ebből idáig 103 milliárdról szüle­tett döntés, és 30 milliárd a szerződéskötés stádiumában van, azaz több mint 130 mil­liárd forint már gazdára ta­lált. - Ez óriási lehetőséget jelent a dél-dunántúli régió számára a felzárkózásra - tette hozzá. - Azt a célt tűz­tük ki, hogy 2013-ig megállít­juk a lemaradási folyamatot, és 2020-ig a fejlettebb régiók szintjére kerülünk. Somogy kifejezetten jó progra­mokat készített, és sikeresen pályázott Feigli Ferenc hang­súlyozta: az oktatási integráci­óban a tíz nyertes pályázattal magasan a legtöbb pénzt sike­rült elnyerni, mivel 9 milliárd forintot meghaladó összeg jön a megyébe abból a 20,3 milli- árdból, amelyet a három me­gyében elosztanak. - Sajnos gazdaságélénkítésre a leghát­rányosabb helyzetű kistérsé­gekből nem nyertek forrásokat Nem azért, mert nem volt jó a pályázat, hanem mert egyetlen­egyet sem adtak be. elhangzott az IS: a fejleszté­seknél nagyobb az elvárás, mint a lehetőség. A dél-dunán­túli operatív program elnyerhe­tő forrásai nem túlságosan kedveznek a kistelepüléseknek. Azok inkább a Leader, a vidék- fejlesztés s egyéb források ré­vén juthatnak pénzhez. A nehéz gazdasági helyzet nem tántorítja el a szervezőket és a ki­állítókat, hogy ott legyenek a Marcali Nemzetközi Kiállítás, Vásár és Őszi Fesztiválon. A standok tizenhetedszer épülnek fel a szeptember 17-én induló szakmai seregszemlére. Jubileumi piknik a szabadban Kerti grillpartira hívta városha­táron túlról is vendégeit a Moz­gáskorlátozottak Marcali Cso­portja. Szalonna, kolbász, ke­nyér s hozzá friss paprika, para­dicsom, újhagyma került az asz­talokra, melyeket úgy százan ül­tek körbe a lángok körüli szor­goskodás után. A hagyományos találkozó jubileumot ért meg, idén már ötödik alkalommal ren­dezték meg. Műemlék lehet az újraszentelt Kálvária Hetvenöt éve Kőszeghy Antal ka­nonok építtette a temetői Kálvá­riát. A 14, eredeti Zsolnay- táblaképekkel felállított stáció­hoz pedig családok járultak hoz­zá. Az idő vasfoga ellen restaurá­tor, kőfaragó, szobrász vette fel a harcot. A felújítást a Marcali Vá­rosért Alapítvány vállalta fel. Műemlékké nyilvánítanák. Az eredeti Zsolnay-táblaképek egyedülállóak ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Háromórás repertoár a dalokból calypso kórus Filmzenék után hagyományos kórusművek is a palettán Tavaszi zsongás, majd nyári fel­lépések. A marcali Calypso kó­rus még pihenésképpen is éne­kel. - Szívesen megyünk, ha hív­nak - kezdte StamlerEdit kórus­vezető. - Háromórás repertoá­runk van, az alkalomhoz illően tudunk válogatni. A templomba egyházi zenét viszünk, például most újítottuk fel a Gounod-mi- sét. Bálokra, partikra könnye­debb műfajt választunk. Az idei Calypso-partin pedig a filmzenéké volt a főszerep, kó­rusban és egyénileg is. Samuné Bogyó Hajnalka kórustitkár szí­vesen részletezte a találkozó születését. - Zártkörű rendez­vényből indult, ahol a kórusta­gok szólószámokat is előadtak Mesztegnyővel szoros a kapcsolat, gyakran fellép a Calvoso kórus- tette hozzá. - Úgy gondoltuk, ehhez közönség is kell, ezért nyitottunk. Ilyenkor házigazda­ként nemcsak műsort adunk a családtagoknak, barátoknak, támogatóknak, hanem ki is szolgáljuk őket. A kórus a város- és megyeha­táron túlra is elviszi Marcali hí­rét. Idén felléptek a balatonfüre­di Anna Hotelben a polgári bá­lon, voltak a tatabányai, nagy­atádi kórustalálkozón, de a mesztegnyői templomban is ad­tak koncertet. Szervezőként helytállva, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával június utol­só hétvégéjén Marcaliban fo­gadják a dunántúli kórusokat. ■ Vigmond E. Kerámiák és üvegek a marcali Helytörténeti Múzeumban a tárlatra a szombathelyi Savaria Múzeum és a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum gyűjteményéből válogattak. A törékeny remekművekre ezúttal teljesen érvényes volt: mindent a szemnek, semmit a kéznek. A tárlat ékkövei az 1848-49-es szabadságharc emlékére készült speciális magyar üvegek

Next

/
Thumbnails
Contents