Somogyi Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-12 / 136. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JÚNIUS 12., PÉNTEK SOMOGYI KÖRKÉP Főügyészségi vizsgálat: sok a törvénytelen szociális segély Szétrobbant a cukros álom szakácsolimpía Egy kaposvári fiú is versenyzett a magyar színekben Erfurtban (Folytatás az 1. oldalról) A jogosultságot és a rendszeres szociális segély havi összegét alapvetően jogszerűen állapították meg, de csaknem minden második jegyző tévesen döntött arról, hogy mikortól állapítsák meg a segélyt. Gond volt az is a vizsgálat szerint, hogy nem követelték meg az igénylőktől: csatolják a jogszabályban előírt dokumentumokat, és közöljék a szükséges adatokat. ■ Ebben az évben már javult a helyzet: törvényesebbek a helyi határozatok a szociális ügyekben. A gyakori jogszabályváltozás következtében a jegyzők negyvenkét százaléka törvénysértően, olyan jogszabályra hivatkozva szüntette meg a segély folyósítását, amely 2008-ban már nem volt hatályban. A jegyzők kilencvenöt százaléka nem tartotta be a folyósítás megszüntetésének szabályait. Akkor is megszüntették a segélyt, ha annak nem volt a törvényben meghatározott indoka, vagy nem volt megfelelően bizonyítva. A megszüntetés időpontja is gyakran hibás volt. Jogszabálysértőek voltak azok a határozatok is, amelyek a jogosultakat rosszhiszeműségük bizonyítása nélkül kötelezték a korábban felvett ellátás visszafizetésére. A határozatokban az ügyfeleket nem tájékoztatták pontosan a kötelezettségeikről és azok jogkövetkezményeiről. A 2008-as eljárások jogszerűsége az ügyészség szerint nem volt megfelelő, így többen nem jutottak az őket megillető összegű szociális ellátáshoz, míg mások olyan támogatást kaptak, amelyre nem voltak jogosultak. Az ügyészek - az egyéb intézkedések mellett - százhúsz döntés ellen nyújtottak be óvást, melyben a jogosultakat megillető ellátás pótlólagos kifizetésére is indítványt tettek. A tapasztalatok szerint 2009- ben javult a helyzet. A január elsején életbe lépett jogszabály- változás kapcsán a jegyzők a rendszeres szociális segélyben részesülők jogosultságát határidőben felülvizsgálták. ■ J. E. Pap Zoltán, bár igazi ínyenc, a karamellből készült desszertek vélhetően sokáig nem tartoznak majd a kedvencei közé. Egy karamellszobornak „köszönheti” ugyanis, hogy lecsúsztak a dobogóról az erfurti szakácsolimpián. Márkus Kata- 2006-ban végeztem a kaposvári vendéglátó-ipari középiskolában - kezdte eddigi sikereinek történetét az alig húszesztendős Pap Zoltán, aki most a balatonfenyvesi Kupa étterem vezető szakácsa. - Az iskolai évek alatt a Kapós étterem ben voltam tanuló, ahol nagy szerencsémre Kovács Sándor olimpiai és világbajnok mesterszakács volt a konyhafőnök. Már az iskolában elkezdtem versenyezni, viszonylag jó eredménnyel. Voltunk Angliában, Horvátországban és Erdélyben is. Aztán Norvégiában rendezték a melegkonyhás világbajnokságot, ahová úgy jutottunk ki Magyarország képviseletében, hogy megnyertük a területi és az országos döntőt is. S azok közül válogatták ki végül az olimpiai csapat tagjait, akik jó helyezést értek el Norvégiában. A segítőkből állt össze a Pap Zoltán: meg lehet élni a szakácsmesterségből, csak jól kell csinálni Félszáz ország, másfél ezer szakács ötvenhárom ország mintegy 1600 szakácsa és cukrásza versenyzett a XXII. Nemzetközi Erfurti Szakács- és Cukrászolimpián. A nemzeti válogatottak kategóriájában 32 ország nevezett. Ez az egyik legfontosabb és legrangosabb szakmai verseny a világon, nem véletlenül nevezik szakácsolimpiának. ELŐSZÖR 1900-BAN rendezték meg a mai szakmai vetélkedő elődjét, akkor Frankfurtban. Ma már hagyományosan Erfurt a helyszín, ahol négyévente rendezik meg az olimpiát, csakúgy, mint a sportban. nemzeti ifiválogatott, amelynek én is a tagja voltam, a séfek pedig a nagy nemzeti válogatottat alkották. Végül kisebb nevezési problémák miatt a budapesti gazdasági főiskola csapataként mentünk ki a tavaly októberi erfurti olimpiára, ahol épphogy lecsúsztunk a dobogóról. Pap Zoltán szerint egy szerencsétlen véletlen alakította így a dolgokat. Nagyon kemény felkészülés előzte meg a szakácsversenyt Kecskeméten, ahol hetente gyakoroltak.- A végére kialakítottuk a versenyételek sorát. Regionális csapatként kellett hidegtálat készítenünk, négy főételt szabad elképzelés alapján, és persze desszertet. A produktumot csapatként értékelte a zsűri, s nálunk talán ez volt a baj. A cukrászmunkánk ugyanis megsemmisült. Egy karamellszobrot készített a cukrászunk, amelyet szállítás közben elért az autó teteje, és szétrobbant az egész szobor. így tehát desszert nélkül pár ponttal csúsztunk le a bronzéremről, pedig felnőttek közt indultunk. A nagycsapat egyébként melegkonyhában ezüstérmet szerzett az olimpián, amire már régen nem volt példa.- Tudatosan szakácsnak készültem - folytatta Pap Zoltán -, s nem véletlen, hogy már elsős tanuló koromban elkezdtem versenyezni. Ezeken a helyeken tehet ugyanis új kapcsolatokra szert az ember, s a zsűri tanácsai is hasznosíthatók a későbbiekben. Ám az is biztos, hogy kellett a sikerhez a kaposvári vendéglátó-ipari középiskola is, mert a tanárokra ott még igazán jellemző a szakma iránti elkötelezettség és alázat. Ezek nélkül ugyanis nem lehet jó az ember a szakmájában, bármit is csinál. Pedig csak jól kell csinálnia az embernek a dolgát, és szerintem akkor itthon is meg lehet élni a szakácsmesterségből. Ugyanis a jó szakácsot meg kell fizetnie a tulajdonosnak, mert ha nem, akkor elmegy máshová. T Ikerházakat építettek az öreglaki roma családoknak barátihegy Sikeresen rajtolt a program, az első két új otthont már birtokba vették a lakók Az öreglaki önkormányzat három éve indította el azt a programját, amellyel a romák lakhatási körülményein javít. Az egyik ikerházba már beköltözött két család, a másik is elkészült, a harmadik és negyedik pedig építés előtt áll az Öreglakhoz tartozó Barátihegyen. Maczucza Miklós polgár- mester elmondta: a telkeket az óvoda mellett vásárolták meg. A telkeket 150 ezer forintért adták a családoknak, akik havi Felépült végre a házuk. Horváth Zsolték az elsők között költöztek Nyolc új otthon barátihegyen a kilencvenes évek elejétől olyan területekre húzták fel lakásaikat a romák, melyeket senki földjének tartottak. Ha mégis van tulajdonosa, a jelentkezése esetén az önkormányzat képtelen lenne a mintegy száz romát hirtelen elhelyezni. Ez is oka volt annak, hogy elindították a programot, mely- lyel már nyolc család lakáskörülményein változtatnak. tízezer forintos részletfizetéssel és szocpolos támogatással vágtak bele az építkezésbe. - Azt, hogy kik költöznek, nem mi választottuk ki - tette hozzá a polgármester. - Összehívtuk a családokat, s kértük: egymás között beszéljék meg, és maguk döntsenek. Az első elkészült ikerházba Pápai Jánosék négy és Horváth Zsolték három gyermekkel költöztek. - Mi már mindent kifizettünk - mondta Horváth Zsolt, miközben mutatja: konyhából, spájzbói, fürdőből, valamint két és fél szobából áll a lakrész. Az udvaron is kinézték már a fák helyét, s alakul a virágoskert is. - Ahol laktunk, már víz sem volt, tönkrementek a kutak - folytatta. - Nagyon örültünk, hogy az áldatlan helyzetből eljöhettünk. Bár kulcsrakészen kaptuk a házat, az építkezésnél én is segítettem, még apróbb munkák, utójavítások vannak hátra. ■ Vigmond Erika Pengőt talált a családi porta istállójának padlásán régmúlt A tabi tanár édesapjától örökölte az érdeklődést a paraszti világ, a helytörténeti, néprajzi kutatások iránt Tóth Tibor, a tabi Rudnay- középiskola magyar-történelem szakos tanára évtizedek óta foglalkozik helytörténeti, honismereti, néprajzi gyűjtőmunkával. A régmúlt ápolásába bevonja tanítványait is. Édesapjának köszönheti a történelem szeretetét, érdeklődését a honismeret iránt. Kisgyermekként is gyakran járt a kadarkúti házuk istállójának padlásán.- Régi iratokat, evőeszközöket, gerebent, pengő pénzt és nagyapám zsebóráját is megtaláltam ott - emlékezett vissza Tóth Tibor. - Szülőfalumban volt néhány „megszállott” aki A diákjaival is megszerettette a gyűjtőmunkát. fontosnak tartotta a régi emlékek összegyűjtését. Az iskolában pedig az általunk bevitt eszközökből (őskori leletek, csiszolt kőbalta stb.) néprajzi kiállítást rendeztek be. Ez az iskola nevelt és formálta gondolkodásmódomat, indított el a helytörténeti, honismereti gyűjtőmunka irányába. Kaposvárra kerülve a Tán- csics-gimnáziumban bekapcsolódott a Marék János vezette honismereti szakkör munkájába. Itt tudatosult benne, hogy milyen fontosak a paraszü világ emlékei. A szakköri foglalkozások, a gyalogtúrák pedig Tóth Tibor: tízévi kutatómunkával dolgoztam föl Kadarkút történetét szélesítették látókörét. Közép- iskolásként Horváth Lajos kadarkúti szíjgyártómesterről írt dolgozatát a Néprajzi Múzeum arany oklevéllel jutalmazta.- Több mint egy évtizedes kutatás eredményeként dolgoztam fel szülőfalum, Kadarkút történetét az őskortól az 1850-es évekig - magyarázta. - A megyei honismereti pályázaton első díjat nyertem vele. A főiskola elvégzése után fiatal tanárként kerültem Tabra, ahol Bolevácz József akkori könyvtárigazgató egyengette honismereti munkámat. Vezetésemmel beindult a középiskolában a honismereti szakkör. Tagjai a három éven át tartó „Emese álma” honismereti vetélkedő megyei versenyét kétszer megnyerték. A legnagyobb sikert ezen az országos vetélkedőn értük el: 1200 csapat közül diákjaim a 25. helyet szerezték meg. Tóth Tibor úgy látja: a mostani diákokat kevésbé érdekli a régmúlt. Ritka az olyan tanuló, aki hajlandó ebben a témában elmerülni. Egyik ilyen tanítványa Mikolai Marcell, aki a közelmúltban országos konferencián színvonalas és érdekes előadást tartott.- Ezért van értelme, hogy tudatosítsuk a mai diákokban a honismeret ápolását - mondta. ■ Krutek József
