Somogyi Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-31 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 21. szám

009. MÁJUS 31., VASÁRNAP 7 INTERJÚ diplomácia Kevesebb, de hatékonyabban működő külképviselet, intenzívebb nemzeti külpolitika. Ezek a céljai Balázs Péter külügyminiszternek a válságkezelő kormány egy évében. „MOSZKVA POZÍCIÓKAT AKAR SZEREZNI” ilsősorban az EU-ban és i NATO-ban kell jelen len- úe Magyarországnak - allja a magyar diplomá­ba új vezetője, aki egyete- ni tanárként kíván dol- ;ozni minisztersége után. Ambrus Vilmos - Újvári Miklós * i Miniszteri kinevezése előtt úzottsági meghallgatásán ar­ái beszélt, mélyen nemzeti nagyar külpolitikára van zükség. Kifejtené, hogy ez nit jelent? A korábbi magyar liplomácia nem volt mélyen lemzeti?- Nem akarom magamat sen­kihez sem hasonlítani. De amit nondtam a bizottságban, komo- yan gondolom. A globalizálódó dlágban bátran fel kell vállalni i nemzeti érdekeket. Más szó­lal: a Magyar Köztársaság érde­keit semmi sem írhatja felül. A nai világban a kisebb államok­iak is megnőtt a mozgástere. )lyan kapcsolatok jöttek létre, ímelyek kompenzálják a földraj- :i beágyazottságot. Egy tízmilli- is ország is megengedheti ma­gnak, hogy önálló, aktív szerep­űje legyen a nemzetközi kapcso- atoknak, és képviselje a saját irdekeit.- Abban a kormányban, ame- yik deklaráltan egy évre ter­hez és magát válságkezelőnek íevezi, milyen szerep hárul a liplomáciára?- Az egyéves távlat abszolút íem zavaró. Bokros Lajos is 365 tápig volt miniszter, mégis a nai napig emlegetik. Egy év íosszú idő. Ami pedig a válság- cezelő kormányt illeti: minden kormány válságkezelő. A német s, a francia is, akár kimondja ízt a szót, akár nem. Ha ma kor- nányon van valaki, akkor bi­zony a válságot kezeli. Tenni kell i dolgunkat, hogy a forint érté­re megmaradjon, hogy fenntart­suk a külföldi beruházók ked­vét, és hogy végre egyensúlyba terüljön a költségvetés. ,A magyar külképviseleti hálózat az ország méretéhez képest túl nagy. Most megteremtjük az összhangot.- Ha már a büdzsét említette: gaz, hogy a Külügyminiszté- ium csődben van?- Az az igazság, hogy erről na- tonta olvasok elképesztő sza- nárságokat, nem is tudom, sír­ak vagy nevessek. A külügyet igyanúgy érintette a költségve- :ési elvonás, mint a többi tárcát. Ráadásul a Külügyminisztéri- tmnak kell fizetnie a külképvi­seletek fenntartását és a nem­zetközi szervezeteknél betöltött agság díját. Persze ha mindent ísszeadunk, el lehet kezdeni spekulálni, mikor dől össze a láz. De a ház nem dől össze, nert megteremtjük az összhan­got az eszközök, az emberek és i célok között.- Lehet, hogy a ház nem dől issze, de arról már lehetett hí- ’eket hallani, hogy főkonzulá- usokat és nagykövetségeket zárhatnak be.- A pénzügyminiszterrel ép- len a napokban állapodtunk neg a nemzetközi szervezetek :agdíjának fizetését és a külkép­viseleti hálózat költségeit illető­en. A bizottsági meghallgatáso­mon már jeleztem: a magyar kül­képviseleti hálózat az ország mé­retéhez képest túl nagy. Ha ezt jó­zan fejjel áttekintem, akkor azt kell, hogy mondjam, ez bizony sok. Ahhoz, hogy valaki példá­nak okáért Venezuelában kon­zuli ügyeket intézzen, nem kell feltétlenül ott laknia, nem kell la­kást, autót, irodát, takarítósze­mélyzetet, portást, kertészt fenn­tartania. Egy képviselet százmil­liós kiadást jelent évente. Finnor­szágban létezik például egy úgy­nevezett szuperkonzulokból álló csapat. A legkülönbözőbb nyel­veken beszélnek. Ha mondjuk történik egy olyan eset, mint ami most néhány magyar állampol­gárral Bolíviában, akkor a spa­nyolosnak azt mondják, azonnal induljon oda Helsinkiből. Mind­össze egy hordozható számítógé­pet visz magával, felül a repülő­re, és a helyszínen intézkedik. Töredékébe kerül annak, mint ha ott élne. Összehasonlításkép­pen: mintegy húsz százalékkal van ma több képviseletünk a vi­lágban, mint Ausztriának.- Mennyit kell bezárni közülük?- Ezt most visszük a kormány elé. Az a cél, hogy viszonylag ke­vés államból vonuljunk vissza, nagyságrendileg öt és tíz között. Inkább álképviseleteket zárunk be, de az adott ország fővárosá­ban jelen leszünk. Az Európai Unióban és a NATO-ban min­denképpen ott kell lennünk. Oroszország, Kína, India, Japán változatlanul fontos.- Egy közelmúltban megjelent tanulmány szerint megválto­zott a magyar diplomácia Oroszországhoz való viszonya. Azt írják, az új kormány sok­kal távolságtartóbb, illetve az európai értékekre helyezi a hangsúlyt. Tényleg változott a magyar diplomácia hozzáállá­sa Oroszországhoz, különös tekintettel a Mól részvényei­ben történő erőszakos orosz befolyásszerzésre?- Nem lehet azt mondani, hogy Oroszországgal egy érték­rendhez tartoznánk. Az érdeke­ink ugyanakkor szorosan köt­nek hozzá, biztonságunk és gaz­daságunk szempontjából is fon­tos, hogy Oroszország stabil le­gyen. Az orosz külpolitikai stra­tégiának része, hogy az energia- forrásokat felhasználva nemzet­közi pozíciókat építsen.- Magyarországon kiépült már ez a nemzetközi pozíció?- Nem hiszem. Lépések már történtek. Önmagában az, hogy valaki részvényeket vásárol, ter­mészetes dolog. Az, hogy eze­kért magasabb árakat fizet, ér­dekes, fel kell rá figyelni. A Szurgutnyeftyegaz viszonylag magas áron vette meg a 21,2 szá­zalékos Mol-részvénypakettetaz OMV-től. Ez azt jelenti, hogy a vevő nagyon érdekelt volt az üz­letben. Ezzel nyilván pozíciót akar szerezni, de ez az orosz kül­politika része. A Mól dolga, hogy ne engedjen másnak domináns pozíciót a cégben. Az országnak is meg kell tartani az ellenőrzést a saját gazdasága fölött.- A Mól külföldi tulajdonú és nem állami vállalat. Miért fű­ződik mégis államérdek ah­hoz, hogy más országoknak ne lehessen nagy befolyása benne?- Az az államérdek, hogy sen­kinek se legyen túl nagy befolyá­sa. Oroszországot érintő kapcso­latainkban egyébiránt az a fur­csa, hogy 2005 óta nem volt ma­gyar-orosz külügyminiszteri ta­lálkozó. Pedig egy-két évente il­lene tartani.- Volt helyette több Gyur- csány-Putyin találkozó.- Fordítva kellene lennie: rendszeres külügyminiszteri ta­lálkozók, időnként pedig a két ország vezetői összegzik a kap­csolatok alakulását.- Miniszterelnöki találkozó most éppen Szlovákiával szer­veződik. Hogy áll ennek az ügye? Mikor látogathat Ma­gyarországra Róbert Fico szlo­vák kormányfő?- Bajnai Gordon miniszterel­nök meghívólevelét személye­sen adtam át Róbert Ficónak. és az ott élő magyarok helyzete javuljon, jó, ha figyel ezekre az érzékeny pontokra.- Érkezett-e Magyarországhoz bármilyen hivatalos kérés az­zal kapcsolatosan, hogy a bolí­viai hatóságok nálunk akar­nak vizsgálódni a Rózsa- Flores-ügyben?- Nem. Csekély a valószínűsé­ge annak, hogy ilyen történjen.- Van olyan szerződés a két ország között, ami egyébként ezt lehetővé tenné?- Nincs, a legfőbb ügyész dönt- Tudja már, mit fog csinálni a 366. napon, ha lejár a kor­mány mandátuma? Van erre forgatókönyve?- A Közép-európai Egyetemen, ahol tanítottam, a szobámat nem adják senki másnak. Jelenleg fi­zetés nélküli szabadságon va­gyok, oda fogok visszamenni.- Nem tervezi, hogy nagykö­veti szerepet vagy valamilyen Nem tesz jót Magyarország és Szlovákia kapcsolatának a Fidesz elnökének kijelen­tése, mert olyan érzékenységeket sért, amelyeket jó lenne tiszteletben tartani.-í Most keressük a találkozó idő­pontját, amely a közeljövőben, még a nyáron megvalósulhat.- A múlt héten Orbán Viktor, a Fidesz elnöke arról beszélt, az európai parlamenti válasz­táson eldől, hányán képvisel­hetik a Kárpát-medencei ma­gyarságot Brüsszelben. Erre Róbert Fico úgy reagált, Or­bán hagyja abba az indulatok szítását, és ne veszélyeztesse Szlovákia területi épségét. Mennyiben befolyásolja egy ilyen nyilatkozat és az arra adott reakció Szlovákia és Ma­gyarország viszonyát?- Nem tesz jót a két ország kapcsolatának a Fidesz elnöké­nek kijelentése, mert olyan érzé­kenységeket sért, amelyeket jó lenne tiszteletben tartani. Szlo­vákia 1993 előtt nem rendelke­zett szuverén állami léttel. En­nek megfelelően érzékeny hatá­raira, szuverenitására, nemzeti létére. Aki azt akarja, hogy a ma­gyar-szlovák viszony fejlődjék, Névjegy Kecskeméten szüle­tett 1941. december 5-én. Tudományos fokozattal rendelke­ző közgazdász, magyar és külföldi I egyetemek tanára. VOLT ÁLLAMTITKÁR két minisztériumban, dániai és németországi nagykövet, a brüsszeli ma­gyar EU-képviselet vezetője és az Európai Bizottság el­ső magyar tagja. Angolul, franciául, németül és oro­szul beszél. nemzetközi szervezetben be­töltött tisztséget vállal?- Nem. Magyarország két leg­nagyobb külképviseletét, a né­metországit és a brüsszeli euró­pai uniós állandó képviseletet felépítettem: az épületet és a bel­ső szervezetet egyaránt. Amit ezen a téren lehetett, megcsinál­tam. Sok tapasztalattal is szol­gált, de nem akarok újból nagy­követ lenni. A nemzetközi szer­vezetekkel úgy vagyok, hogyha az embert utoléri valamilyen fel­kérés, akkor meg kell fontolni. De nem törekszem rá. A Közép­európai Egyetem színvonalát, légkörét nagyon szeretem, és él­vezetes dolog tanítani. Európai külpolitikát és európai döntés- hozatalt tanítottam a diákjaim­nak, valószínűleg ezt folytatnám. A miniszter­ség után visszamegy az egyetemi katedrára

Next

/
Thumbnails
Contents