Somogyi Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-25 / 121. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. MÁJUS 25., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Fogason lógott a kaposvári lányosztály 60 éve értek Dédik derűs emlékezése a gimnáziumi évek szigoráról és humort ismerő csínyeiről Amikor a tizenegy mo­solygós Holle-anyó meg­kérdezte, hogy a retusá- láshoz kellően ért-e a fo­tósunk, mert az élethű képekért nem vállalnak felelősséget, tudtam, jó helyen vagyok, és vidám órának nézek elébe. Balassa Tamás Képzelem néhai Seprődi tanár urat, mennyi barázdát véstek azok az egykori gimnáziumi évek tiszta homlokára. Ötven lány. Ötven pajkos csíriytevő a Kaposvári Leánygimnázium­ban, akik közül-tizenegy idézi az ejnlékeket szombaton, a taní­tóképző főiskola épületében. Le­velek, korabeli fotók járnak kör­be az asztalon, fölöttük apadha- taüanul hömpölyögnek a bájos történetek a 60 éves érettségi találkozón. Egy öregdiák ritkán beszél, legalább három-négy memoár meséltetik egyszerre, mindenkinek mindenről eszé­be jut valami, de még ebben a látszólag is zűrzavarban is van valamiféle rendszer. A sok szál mindig összefut. A háború alatt kezdték a le­ánygimnáziumot, meséli a ka­posvári Cserhalminé Mohr Már­ta. Egy osztály indult, aztán idő­vel annyian lettek, hogy A és B lett belőlük. Közülük tizenket- ten már a zárdái elemi négy év­folyamát is együtt járták ki. Öt- venen mosolyognak a fekete-fe­hér tablóképen Tegzes Erzsébet és Zelenik Sarolta osztályfőnö­kök alatt. A hátoldalon az egy­kori aláírások, még Jancsi bá­csi, a pedellus is aláírta. A találkozóra üzenöten jelez­tek vissza, négyen az utolsó pil­lanatban lemondták a részvé­telt. Húszán már nem lehetnek közöttük, a többiek sajnos nem elérhetők. A gyógyító mosoly. A leánygimnáziumban hatvan éve érettségizetteknek nem kellett megkérdezniük háziorvosukat, gyógyszerészüket: derűs történetekkel orvosolták hatvan év fájdalmait A résztvevők között kiváló magyarsággal beszélő 56-os menekült, amerikai állampol­gár is van, aki a találkozásért vállalta a tizennyolc órás uta­zást. Az egykori balatonszár- szói, ma massachusets-i Békefi Erzsébet a kinti lapok nehézsé­geiről beszél, képszerkesztő ro­konát nemrég bocsátották el. Bostonban 137 éves periodika küzd az olvasókért, a megélhe­tésért. Kis szakmai intermezzo után kapcsolódunk vissza a kö­zösségi történetfuzésbe. A háborús évekről érdeklő­döm, amire elmondják, nem tudták, nem tudhatták, hogy a tanáraiknak milyen a vallási meggyőződésük avagy a politi- kai nézetük. Erről szigorúan ti­los volt beszélniük. Az 1941-ben kezdődött tanulmányaik során sokat változott a tanári kar, szá­mosán érkeztek magyarlakta területekről. A diákok közül pe­dig többnek nyoma veszett. Négy lányról - egyikük Mohr Márta padtársa volt - semmit nem tudnák. Eltűntek. Mind­annyian zsidók voltak. A vérzivataros, forrongó esz­tendők a gimnáziumban a drá­kói szigor, ellenére viszonylagos békében teltek, kiváló pedagó­gusokkal. Fogyhatatlan lelkese­déssel említik még Zelenik osz­tályfőnököt mint „szuper em­bert”, és Újvári Jolánt, aki a filo­zófia tudományára okította a le­ányhadat. Viszont elkövetett egy hibát, és a kommunizmust a csúcsára állított háromszög­ként írta le, amit nem nézett tét­lenül az ekkor már szárnyait bontogató baloldali rezsim. El­tanácsolták. Kecskés Tibor a történelem, Lengyelné Laczkó Katalin a testnevelés tanára­ként lopta be magát a tanítvá­nyok szívébe. Longauer hittan­tanárról is szól a megemléke­tanár urakat, és tanár úr­hölgyeket sorolnak, megfele­lően az egykori megszólítás­nak. „Seprű”, mondják kó­rusban a latintanár, Seprődi László nevét. „Lányok, kijö­vök a sodronyomból”, idézik szálló- igévé vált szóferdíté­sét. A fia-talember azt vallot­ta: humor nélkül nincs taní­tás. „Amin nevetnek, azt meg is tanulják", mondogatta. Gárdonyi Mária meséli, hogy Seprű egyszer megkérdezte Mohr Mártát, mi akar lenni, zés. Az egyik vérbő csínyte­vésük a beszédhibája miatt Fominak hívott Somogyi Irén­hez kötődik, akit azzal hoztak ha nagy lesz. Ő így felelt: Nem akarok tovább tanulni, anya leszek, öt gyerekkel. Márta, aki pedagógus lett és három gyereket nevelt föl, tágra nyűt szemmel hallgatta az emlé-kezés ködébe veszett történetet. Egy családi anek­dota is járja a tanáremberről, aki hazatérvén a hadifogság­ból bekopogott, és egy gyer­mekhang tudakolta tőle: Ki az? Seprődi László, felelte. Le­hetetlen, jött válasz a cérna­hangon, az én vagyok... fura helyzetbe, hogy az egyik óra előtt köpenyüknél fogva föl­akasztották magukat a fogasra. Ötvenen. A pécsi Ilniczky Mária azt a kalandját meséli, ami­kor Lendvai igazgatónál kötött ki. Tíz perc ülésre kárhozta­tott, majd jött a „futás vissza az osztályba...” „Humor volt bennünk, és a tanárok iránti mély tisztelet. Nyoma sem volt kegyetlenség­nek, bárdolatlanságnak. Ha úgy alakult, a szemünket is le­sütöttük, nemhogy kezet emel­tünk volna valakire...”, rakják össze a különbséget 1949 és 2009 között. Ezzel sem tudtuk, persze nem is akartuk elvenni derűs Holle-anyóék kedvét, úgy távoz­tunk, ahogy érkeztünk: a hábo­rúságban is boldog békeidők ál­dott igézetében... Anekdoták Seprűről, a legendás latintanárról Somogyi tűzoltósiker Gyulán, a fesztiválon Pécsi Folknapok immár huszadszor fesztivál Kiváló autentikus népzenei és világzenei koncertek jxnnvoj Somogyi meglepetés Gyulán. A tűzoltó minidzsip óriási sikert aratott a felvonuláson A gyulai tűzoltófesztiválon csaknem 3000 hazai és külföl­di lánglovag vonult fel szomba­ton. A legnépesebb csapat a so­mogyi volt tíz járművel, közel 150 résztvevővel. Csillagtúrával rajtoltak szom­baton, ezúttal Békéscsaba és környékén kalandoztak a részt­vevők. A nap fő attrakciója dél­után következett Gyulán. Az ün­nepre feldíszített tűzoltókocsik a város főterét vették birtokba, s ezrek zarándokoltak a látvány­ban gazdag rendezvényre. Mazsorettek, zenekarok s ki­váló hangulat. Bodó László, a Kaposvári Önkéntes Tűzoltó és Életmentő Egyesület (Kötél) pa­rancsnoka szerint remekül szó­rakozott mindenki. A felvonu­lás kora délután vette kezdetét. Tény: a gyorsreagáló-képessé- gükről híres csapatok vélhető­en ezúttal nem kerülnek a Gui- ness-rekordok könyvébe. A se­besség helyett a látványra he­lyezték a hangsúlyt a lánglova­gok: a nagyjából három kilomé­teres belvárosi utat közel há­rom óra alatt sikerült leküzdeni a csapatoknak. Rajnai Zsolt ezredes vezette a kaposvári hivatásos tűzoltókat. Meglepetéssel is szolgáltak Gyu­lán: bemutatták legújabb alko­tásukat, a tűzoltó minidzsipet. A gépet egy 50 köbcentis robogó­motor repíti, s alig másfél hónap alatt készült el. ■ Harsányi M. Huszadik alkalommal rendezik meg a Pécsi Folknapok-Nemzet- közi Népzenei Fesztivált a jövő hétvégén. Az idei program a kivá­ló hazai és külföldi fellépők au­tentikus népzenei és világzenei koncertjei mellett vallási témájú produkciókkal is várja a hallgató­ságot. A jubiláló fesztivál a hagyo­mányoknak megfelelően válo­gatást kínál a magyarországi népzenei előadók legjobbjai kö­zül, lehetőséget teremt a Pécsett tevékenykedő zenekarok bemu­tatkozására, s külföldi zené­szekkel nyújt kitekintést az eu­rópai vagy akár ázon túli zenei tradíciók felé. A Vallási kultúra évében - emlékezve a Pécsi Püspökség alapításának 1000. évforduljára - az egyházi mu­zsika és a népzene kapcsolatai is jelentős szerepet kapnak a koncerteken. Az előadások emel­kedő hangulata a késő esti tánc­házakban juthat a tetőfokára, ahol már a mulatásé és a tánc­muzsikáé lesz a fő szerep. A legnagyobb hazai nevek kö­zül az első napon (május 28.) koncertezik a Naplegenda zené­jét szerző Nikola Parov, kvartett­Enkh Jargal „Epi" mongol térdhegedű-játékával lenyűgözi a közönséget jében Herczku Ágnes énekessel. Másnap Lovász Irén mutatja be együttesével Égi hang című pro­dukcióját, majd Petrás Mária moldvai csángó énekes lép szín­padra a Tatros Együttessel, ösz- szeállítást nyújtva a Kárpátokon túli magyarság vallásos népi énekeiből. A vallási vonulatot Sebestyén Márta triója zárja 30­PÉCSI KULTURÁLIS KÖZ PONT JEGYELŐVÉTEL Pécsi Kulturális Központ Információs Iroda 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel.: 72/336-622 www.pecsifolknapok.hu www.ticketportal.hu án, „Nyitva látám mennyeknek kapuját” címmel. A pécsiek kö­zül fellép a tavaly 25. születés­napját ünneplő Zengő, az idén 35 éves Szélkiáltó, valamint az igen ifjú, de annál összeszokot- tabb és dinamikusabb Vízin Ze­nekar. A nemzetközi csapat az euró­pai kultúra színezeteit és az eg­zotikus, távoli világot is repre­zentálja. Az első estén Enkh Jargal „Epi” mongóliai térdhege- dű-muzsikát és dorombéneke­ket szólaltat meg, pénteken pe­dig az ír dudások egyik utolsó virtuóza, a neves zenészdinasz­tiából származó Kevin Rowsome mutatkozik be hegedűs partne­rével. A zárókoncerten a Balkán ősi muzsikáját hallgathatja a kö­zönség a Skopjéi Bistri Vodi elő­adásában. A makedón együttes a gyökerekig hatolva dolgozza fel hazája zenei hagyományát, bemutatva a századok során rá­rakódott görög, bolgár, török, al­bán és cigány hatásokat. A fesztivál a Pécs2010 Euró­pa Kulturális Fővárosa program keretében valósul meg, a Nem­zeti Kulturális Alap támogatá­sával. ▲

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents