Somogyi Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-24 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 20. szám
4 2009. MÁJUS 24., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA napozás Tízévente megduplázódik a bőrrákos esetek száma Magyarországon. Az UV-sugárzás alattomosan támad, és évről évre magasabb. A megoldás: kevesebb napozás, több krém. Világviszonylatban 6-14, hazánkban pedig 8 százalékkal lett magasabb az UV-sugárzás az elmúlt 15 év alatt. Az erős UV-indexű napok száma is növekedett A bőrrák nagymértékű terjedése, a rendszeres UV-riasztás és a most alakult Napsugárzásvédelmi Testület felvilágosító munkája is kevésnek látszik, hogy az embereket a bámulástól eltérítse. Ambrus Vilmos - Fábos Erika „Ma már nincs olyan, hogy egészséges napozás” - a legtöbb szakemberhez hasonlóan Wikonkál Norbert bőrgyógyász, onkológus is így vélekedik. „A napfény tulajdonságai az elmúlt évek alatt annyira megváltoztak, hogy veszélyt jelentenek a bőrre. Az emberi szervezet számára persze fontos a napfény, ezért késő délután, kora délelőtt jót tesz a napfürdőzés, de napozni szórakozásból vagy időtöltésből butaság és életveszélyes. Az emberek nem hajlandók tudomásul venni, hogy ma másként kell viselkedni a napon, mint húsz évvel ezelőtt. Van, aki azt mondja, az ő bőre bírja a napot. Nincs ilyen. Bőrünk nem valamiféle védőpajzs, hanem élő szerv. Sokan ezt azért nem veszik komolyan, mert a hatások csak évek, akár tíz-húsz év múlva jelentkeznek. Egészségkárosító hatását tekintve leginkább a dohányzáshoz tudnám hasonlíFaktorízálás tani a napozást.” - mondja a szakember. Leégéskor a bőr megpirosodik és hólyagok keletkeznek rajta, később pedig szeplők, barna, sötét foltok keletkeznek. Ha valaki sokszor leég, értágulatok és ráncok alakulnak ki a bőrén. A bőrben pedig daganatos elváltozások jöhetnek létre. A nap sugarai közül az UV-B a legveszélyesebb. Ez úgy okoz káros elváltozásokat a bőrben, hogy a bőr legalsó rétegében a sejtmagba jutva a genetikai anyagot károsítja. Ezt az egészséges szervezet képes kijavítani, de ha valakinek öröklött hajlama van rá, vagy túl sokszor teszi ki a bőrét és ezzel a sejtmagokat a napsugárzásnak, az beteg lehet. A bőr ugyanis nem felejt. Látszólag regenerálódik, a fénykárosodások mégis összegződnek benne: néhány év múlva kialakulhat a bőrrák. A mesterséges UV-A sugárzást is kibocsátó szoláriumokról kiderült, hogy a fénycsövek kismértékben UV-B sugárzást is kibocsátanak, ezért megdőlni látszik az a teória, hogy a szolárium nem okoz bőrrákot. Százezer emberből tízben fejlődhet ki rosszindulatú festé- kes anyajegy, vagyis melanoma. Ez a rákbetegség jelentősen terjed: a melanomás betegek száma az utóbbi évtizedekben ijesztően növekszik. Ezt a szakemberek egyértelműen a túlzott napozással magyarázzák. Magyarországon évente az ezerötszázat is meghaladja az új esetek száma. A betegség bármely testrészen jelentkezhet: kialakulhat a talpakon, tenyereken, körömágyban, nyálkahártyákon, sőt a szemben is. Sokszor anyajegyből keletkezik, de az esetek 70 százalékában az ép bőrön már mint rosszindulatú daganat jelenik meg. „Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) 1994 óta méri az UV-sugárzást - mondta Tóth Zoltán, az OMSZ légkörfizikusa. „Az adatsorok elemzése során az derült ki, hogy a sugárzás kis mértékben nőtt. Világviszonylatban 6-14 százalékkal, hazánkban pedig 8 százalékkal lett magasabb az UV-sugárzás az elmúlt 15 év alatt, és az erős (7 fölötti) UV-indexű napok száma is növekedett. Vizsgálataink szerint ennek az az oka, hogy a légkör átlátszósága, vagyis tisztasága a kilencvenes évek közepe óta javult. Tisztább a levegő, ezért kevésbé szűri meg a káros sugarakat. A nagyvárosi szmogos levegő, bármilyen hihetetlen is, jobb a bőrnek. De az meg a tüdőt bántja.” Hazánkban az UV-sugárzás átlagos nyári értéke 5-6,9 közötti , ami közepesnek számít, de előfordulnak 7-8,9 közötti erős- ségűek is. Riasztást a 7-es érték felett adnak ki. Ez azt jelenti, hogy akkor akár már tíz perc alatt is bőrégést lehet szerezni, és még védelemmel sem szabad húsz percnél többet a napon tartózkodni. Magyarországon az UV-sugárzást naponta négy állomáson, Budapesten, Kecskeméten, Kékestetőn és Keszthelyen mérik. A héten Napsugárzás-védelmi Testület néven szociológusokból, orvosokból, meteorológusokból, sugárbiológusokból álló szervezet alakult, amely az UV-sugárzás egészségügyi ártalmaival és a megelőzés lehetőségeivel foglalkozik. Antal Z. László, a testület elnöke lapunk érdeklődésére elmondta, Magyarországon is szükségesek lennének az UV-sugárzás veszélyei elleni intézkedések. a szakember ezzel összefüggésben megemlítette, Ausztráliában, ahol az ország jelentős része „érintett" az UV- sugárzásban, törvény szabályozza, hogy a strandokon mikor és hogyan kell tájékoztatni az embereket a sugárzás veszélyeiről, illetve például az óvodásokat milyen öltözékben és mikor lehet a szabadba vinni. A testület éppen a megfelelő minta közvetítésének szándékával felhívta az ország vezetői protokollfőnökeinek a figyelmét, erős napsugárzás esetén hogyan javasolt a hivatalos személyek megjelenése, de hasonló tartalmú levelet küldött a sajtónak, illetve a szabad téren dolgozókat foglalkoztató munkaadóknak is. ARRA A KÉRDÉSÜNKRE, hogy Magyarországon az emberek mennyire tekintik fontos kérdésnek az UV-sugárzás elleni védekezést, a szociológus úgy válaszolt: bizonyos társadalmi csoportok tudatosan figyelnek rá és tájékozódnak, mások egyáltalán nem foglalkoznának a kockázatával. Antal Z. László itt ugyancsak Ausztráliát említette példaként: ott az a tapasztalat, hogy ha valakinek a rokonai, ismerősei között előfordul bőrdaganatos betegség, az illető sokkal jobban odafigyel az ártalmakra. Mi a teendő? - Óvintézkedések és segédeszközök az egyes UV-B sugárzási fokozatoknál Tények a napozásról A MEGNÖVEKEDETT UV-SUgárZÓS az immunrendszert is gyengíti, így az óvatlan napozás megváltoztathatja az immunrendszer működését az emberi szervezetben. Az ismételt UV-besugár- zásnak kitett szervezet immun- rendszere pedig hosszan tartó károsodást szenvedhet. az elmúlt harminc Év tapasztalatai szerint tízévente megduplázódik a bőrrákosok száma Magyarországon. A betegségek kétharmadáért a napozás felelős. a gyerekek a legveszélyeztetettebbek. A gyermekkorban elszenvedett napégés ugyanis még inkább fokozza a bőrrák kockázatát. A bőr pedig nem felejt, az évek során elszenvedett égési sérülések mind ott maradnak a sejt magjában, és hosszú évek múlva rosszindulatú folyamatok indulhatnak meg benne. ORVOSI BIZONYÍTÉK Van arra, hogy a szem ugyanúgy károsodhat, mint a bőr. Kialakulhat szürkehályog. A nagy mennyiségű UV-sugárzás hatásai később, fájdalom- mentesen jelennek meg, ronthatják a látást. A haj nagy része fehérje, amelyet az UV- sugárzás ugyancsak károsít. Ezért napozáskor a hajat és a szemet is védeni kell. A magasabb faktorszám nem nagyobb védelmet, hanem hosz- szabb védettséget jelent. Ha 12 faktoros krémmel kenünk be egy bőrtípust, amely védelem nélkül 10 perc alatt leég, akkor a leégés nélküli idő kitolódik 12x10 percre, vagyis két órára. közepes értékű UV-sugárzás esetén is figyelni kell víz közvetlen közelében vagy a vízben, mivel a tükröződés erősíti a sugárzást. Ahogy a tiszta és ritkább levegő is. A hegyekben, 1000 méterenként hét százalékkal nő az UV- sugárzás ereje. Mennyit véd a faktor? ALACSONY VÉDELEM 6-14 faktor- szám, csak napbarnította bőrre és sötét hajúaknak KÖZEPES VÉDELEM 15-29 faktor szám, sötét hajú és sötét bőrű embereknek az első napozáshoz MAGASFOKÚ VÉDELEM 30-59 faktorszám, világos bőrű és hajú embereknek az első napozáshoz ULTRAERŐS VÉDELEM 60+ faktorszám, érzékeny bőrüeknek és gyerekeknek Védekezés Különlegesen érzékeny bőrűek és csecsemők kivételével óvintézkedés nem szükséges. Javasolt napozás! idő (11 és 15 óra között) 60 percnél kevesebb, 2-esUV index felett. FORRÁS: OMSZ Védekezés Széles karimájú kalap, napszemüveg mindenkinek indokolt! Javasolt napozási idő (11 és 15 óra között) Kb. 30-45 perc, kisgyerekeknek ennél is kevesebb; 11 óra előtt, illetve 15 óra után ennek kétszerese is megengedhető. Védekezés Széles karimájú kalap, napszemüveg, érzékenyebbeknek napernyő, fedetlen testrészekre fényvédő krém. Javasolt napozási idő (11 és 15 óra között) Kb. 20-30 perc, kisgyerekeknek ennél is kevesebb; 11 óra előtt, illetve 15 óra után ennek kétszerese is megengedhető. Védekezés Széles karimájú kalap, napszemüveg, napernyő, krém. Kerüljük a déli napsütést! Javasolt napozási idő (11 és 15 óra között) Kb. 15-20 perc, kisgyerekeknek ennél is kevesebb; 11 óra előtt, illetve 15 óra után ennek kétszerese is megengedhető. Védekezés 11 és 15 óra között keressük az árnyékot, kell kevés testrészt fedetlenül hagyó ruha és a fényvédő krém! Javasolt napozási idő (11 és 15 óra között) 15 percnél kevesebb. VG-GRAFIKA MAGYARORSZÁGON CLZ UVindexet az Országos Meteorológiai Szolgálat május 1-jétől szeptember 30-ig méri. Honlapjukon nap mint nap közzéteszik az értékeket. Az UV-sugárzás nagyságát nem lehet úgy előre jelezni, mint az időjárást, csak napi mérés alapján, így csak 24 órával előre lehet pontos értéket tudni. Ausztrália a jó és intő példa - Magyarországon megalakult a Napsugárzásvédelmi Testület
