Somogyi Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-20 / 117. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2009. MÁJUS 20., SZERDA 11 SOMOGYI KÖRKÉP Iskola, ahol nem csengetnek várda A városi gyerekeknek felüdülést jelent egy tanítási hét falun Pillanatkép a falusi iskolából. A panelrengeteghez szokott lakótelepi gyerekek számára ez a program nem is hasonlít az iskolai elfoglaltságokhoz Az idén a kaposvári Kini­zsi iskola 4/a osztálya az első, mely ellátogatott a várdai falusi iskolába, mely nem csak a megye- székhely környékén nép­szerű: az elkövetkező he­tekben még az Alföldről, Mezőtúrról is érkeznek csoportok. Vas András- Márk, az ökörködés tilos! - csattan a tanári hang, ám vala­hogyan nem tűnik meggyőző­nek ebben a környezetben. A ka­posvári Kinizsi iskola 4/a osztá­lya ugyanis erre a hétre Várdá- ra költözött, ahol a falusiiskola- program keretében tartják meg aktuális óráikat. Ami a környe­zetből adódóan lényegesen kö­tetlenebb beosztást jelent: sok­kal inkább hasonlít egy osztály- kirándulásra, mint az iskolák­ban megszokott év végi hajrá­hangulatra.- Másfél évtizede szűnt meg nálunk az iskola - magyarázza Varga András, Várda polgármes­tere -, ám úgy gondoltuk, ne áll­jon kihasználatlanul a hajdan az intézménynek helyet adó fa­luház, így hát csatlakoztunk a programhoz. Áprilistól júniusig, illetve most, hogy már lesz fűtés az épületben, szeptembertől no­vember közepéig fogadunk fő­leg alsó tagozatos vendégosztá­lyokat. A gyerekek a tanulás mellett megismerkedhetnek a természettel és a falusi élettel, kirándulnak, játszanak.- A készségtantárgyakon kí­vül minden órát megtartunk ­húsz andocsi, illetve tíz nágo- csi hatodik osztályos diák vett részt az erdei iskola foglalko­zásain. Már kilencedszer szer­vezte meg az andocsi iskola, valamint az Andocsi Iskoláért Közalapítvány ezt a Tolna me­gyei Tamási melletti Pacsma- gon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is­kolájában. vette át a szót Gáspámé Béres Bernadett, a 4/a osztályfőnöke. - Most éppen olvasási felmé­rés folyik, utána környezetóra lesz a madárbarát kertben. Ebéd után technika következik, melynek keretében megismer­kedünk az üvegfestéssel, itt a kertben a fák alatt. A panelrengeteghez szokott lakótelepi gyerekek számára persze ez a program nem is ha­sonlít az iskolai elfoglaltságok­hoz: otthon környezetórán pél­dául elképzelhetetlen, hogy a focilabda is előkerüljön. KATONA ISTVÁNNETÓL. OZ ando- csi iskola igazgatóhelyettesétől megtudtuk: összesen 300 ezer forintba került az erdei iskola, amelyet a települések önkor­mányzatai mellett az iskolá­ért alapítvány 30 ezer forinttal támogatott. A táborozás célja az volt, hogy a 6. osztályosok még jobban megismerjék a környezetet, annak védelmét,- Nagyon élvezik a gyerekek - folytatta az osztályfőnök -, nem is iskolának, inkább osz­tálykirándulásnak fogják fel. Bármilyen furcsa, hiába szaba­dabbak, mégis könnyebb ne­kik itt órát tartani: például nem vagyunk csengetési rend­hez kényszerítve, nincs semmi gond, ha tíz helyett mondjuk huszonöt perces a szünet, s mi­után kimozogták magukat, job­ban figyelnek az órán. Persze ettől még várják a ta­nítás végét, hiszen igazából ak­kor kezdődik a szabad élet: fo­bővítsék madártani ismerete­iket. TANULÓINK TANULMÁNYOZTÁK az erdőt és a vízpartot is mint élőhelyet - magyarázta Kato­na Istvánná. - A biológia- és a természetismeret bővítése mellett közösségformáló is. A környezeti nevelésen túl a ter­mészet tiszteletére is megtanít­juk őket. KRUTEK J. cibajnokság, kirándulás, szám­háború, rókavadászat színesí­ti a programot, esténként pe­dig szalonnasütés, esetleg a kultúrház mögötti kemencék­ben készül valami finomság a helyi nyugdíjasoknak köszön­hetően.- Ma például lángállót és kőtt rétest sütnek az asszo­nyok - jegyzi meg Varga And­rás, majd a madárbarát kert fe­lé tereli a csapatot. Ahol a kinizsisek hamar fel­találják magukat, a környezet­óra virágágylocsolásba és foci­ba torkollik - kinek-kinek ér­deklődése és mozgásigénye szerint -, s bár Dávid bal kül­sővel a veteményesbe nyesi a labdát, a polgármesternek sze­me sem rebben a néhány leta­posott palánta láttán.- Nemcsak a gyerekeknek, nekünk is nagyon fontos a program - állítja -, jó a ven­déglőnek, hiszen ott étkeznek az osztályok, hétköznap is el­foglaltságot tudunk adni az időseknek, s az sem utolsó szempont, hogy a sok gyerek életet hoz a faluba... Az andocsiak erdőbe vitték a diákjaikat, a Tolna megyei Pacsmagra Ellenőrzik a falugondnokokat: lebukhatnak az álszolgálatok Ellenőrzik a falugondnoki szolgá­latokat. Csörsz Klára, a Magyar Tanya- és Falugondnoki Szövet­ség ügyvezető társelnöke szerint a mostani ellenőrzések egy ki­csit ügyesebbek a korábbiaknál: mivel sok adatot gyűjtenek be az ellenőrző szervek, meg tudják ál­lapítani, hogyha egy szolgálat csak a nevében él, a normatíva lehívása végett működtetik. Megtudtuk: ellenőriz a Fog­lalkoztatási és Szociális Hivatal - csak ebben az évben három­száz szolgáltatást, a következő években pedig az összesét -, to­vábbá a működési engedélyt kiadó jegyzők, s nekik segíte­nek a regionális módszertani in­tézmények. Emellett ellenőriz az államkincstár - miként lett felhasználva a normatíva - és esetenként az Állami Számve­vőszék is. Az ellenőrzések ki­emelt területe a dokumentum­elemzés. ■ Minisztériumi válaszra várnak az országos szövetség szakértői.- Az ellenőrzések és az ellen­őrök észrevételei - ha a fenntar­tók megfogadják a jó szándékú és szakmailag is megalapozott javaslatokat - valóban jobbá te­hetik a falugondnoki szolgálatok működését - mondta Csörsz Klára. Ez pedig azt jelenti, hogy a valóban rászorult emberek végre tényleg megkapják a szük­séges, nekik járó ellátásokat. Ugyanakkor léteznek falu- gondnoki szolgálatok, ahol nem a dokumentáció hiányos, hanem maga a szolgáltatás nem műkö­dik megfelelően. Például a falu­gondnoknak csak az a dolga, hogy kinyissa a garázsajtót, ha valaki vinné a kisbuszt Rosz- szabb esetben fő feladata a köz­hasznú munkások irányítása, s még rosszabb esetben maga is közhasznú munkás, aki füvet nyír, települést rendez, vagy ép­pen az önkormányzati épületek felújításában segédkezik. Csörsz Klára azt is mondta: lé­teznek ugyan problémás szolgá­latok, ahol jól jön az ellenőrzés, ám ennek ellenére is túlzottnak tartják az országos szövetség szakértői azt a dokumentum- halmazt, ami szükséges. Ezt je­lezték is a Szociális és Munka­ügyi Minisztérium felé. Válasz még nem érkezett. ■ Varga A. Tabutéma a fejtetvesség, pedig járvány is lehet belőle vérrel táplálkozik Nem megkapni szégyen, hanem eltitkolni, állítja a tisztiorvosi szolgálat szakembere Duplájára nőtt a tetvesség mér­téke Somogybán. 2004-ben csu­pán 1,44 százalék volt, az idei el­ső negyedévben 2,8 százalék. Nem engedem iskolába a gye­reket - mondta felháborodva egy dél-somogyi anyuka. Állít­ja: fia azért lesz mindig fejtetűs, mert néhány szülő nem kezeli tetves gyerekét.- A tetűt nem megkapni szé­gyen, hanem eltitkolni - állítja Krekó László, az ÁNTSZ Dél-du­nántúli Regionális Intézetének munkatársa. Noha vannak idő­szakok, amikor több esetet je­gyeznek fel, minden évszakban jelen van a tetvesség. Mivel 2002-ben a korábbinál több gyerek hajában találtak tetvet, az Országos Epider- mológiai Központ azt javasol­ta: megelőzésképpen gyakrab­ban tartsanak vizsgálatot. Va­lószínűleg emiatt is nőtt a re­gisztrált esetek száma akkori­ban. Krekó László szerint most stagnálásról beszélhetünk, re­gionális szinten és Somogybán is. A tetvesség mértéke 2,5-3,2 százalék között mozog. A fejtető szabad szemmel alig SOMOGY MEGYE -ÉVES ADATOK év vizsgálat fejtetvesek tetvesség száma mértéke 2004 153 688 2289 1.48% 2003 95040 1197 1.26% 2002 48 740 . 703 1.44% látható rovar. A hajas fejbőrön él, tápláléka az emberi vér. Gyakran csak akkor észlelhető, amikor már előrehaladott a fer­tőzés. Nagyon szapora állat, a nőstény naponta petézik. Serké- it - melyek daraméretű, szür­késfehér gömbök - a haj tövére ragasztja. Vérszíváskor váladé­kot juttat a bőrbe, amely kelle­metlen viszketést okoz. A vaka­rózás könnyen felsértheti a bőrt, s ez felülfertőzéshez vezethet. Az 1970-es években a tetves­ség vüágjárvány volt, s mint megtudtuk, 25-26 évenként erősebb a populáció, akkor megugrik a tetvességszám. A megelőzés nehéz: egy zsú­folt autóbuszon, a játszótéri ho­mokozóban, vagy az óvodai fod­rászsarokban könnyen el lehet kapni. Tévedés, hogy a tiszta családoknak nem kell tartani tőle. Jó tetűirtó szerek állnak rendelkezésre, de a szülők fele­lőssége vitathatatlan. Elvileg azok a gyerekek térhetnek visz- sza a közösségbe, akik megsza­badultak az élősködőtől, de Szűcs Mária, az ÁNTSZ főorvo­sa szerint senkit nem lehet ki­tiltani a közösségből, így csak ráhatással lehetnek a szülőkre. Ám ha a tetves hajat nem, vagy nem megfelelően kezelik, akkor a gyerek könnyen tovább­fertőzi társait, s egy zárt közös­ségben ez olyan, mint a futótűz. ■ Varga Andrea 2009EEL5Ű NEGYEDÉV vizsgaItak sz. kiszűrt kezelés tetvesség mértéke kezelés aránya Dél-dunántúli Régió: 129 515 3420 2295 2,64% 67,11% Somogy megye 35168 985 752/ 2,8 %_____ 76,36% FORRÁS- ÁNTSZ nÉI-niTNÁNTITI I REGIONÁLIS INTÉZETE

Next

/
Thumbnails
Contents