Somogyi Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-15 / 113. szám

10 SOMOGYI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2009. MÁJUS 15., PÉNTEK Teher lehet a világörökség (T)óhaj Holott gazdasági előnyei is lennének a Balatonnál Szíveslátás. Lombár Gábor polgármestert (balról) és Rosta Sándor bizottsági elnököt a kisvasútnál fogadták Eret vágott a válság a somogyi feldolgozóiparon Annak ellenére megyénk vezeti a válsággal összefüggő régiós el­bocsátások szomorú rangsorát, hogy áprilisban nem jelentettek be csoportos létszámleépítést So­mogybán. A Dél-dunántúli Re­gionális Munkaügyi Központ (DDRMK) csütörtöki közlemé­nye szerint szeptember óta 1176 munkahely csoportos megszün­tetését jelentették somogyi fog­lalkoztatók a régiós 2788-ból. Baranyában 1008, Tolnában 604 dolgozó leépítése válhat elkerül­hetetlenné, a létszámcsökkenté­sek legnagyobb része - 2298 - a feldolgozóipart sújtja. 2007 09 1 2008. 04. 31. 1307 2008.09.01-2009.04.31. 2788 FORRÁS: DDRMK Mátyás Tibor elemzési osz­tályvezető lapunknak elmond­ta: márciusban 771, áprilisban 102 munkahely csoportos meg­szüntetéséről munkáltatói dön­tésről jeleztek feléjük, utóbbit négy baranyai cég, három fel­dolgozóipari (90 fő), egy keres­kedelmi (12 fő).- Talán csak vihar előtti a csend, talán tényleg megnyugodni lát­szik a munkaerőpiac, de min­denképpen érzékelhető a javu­lás, kevesebb a leépítésiszándék- bejelentés - mondta Mátyás Ti­bor. - Bizakodásra ad okot az is, hogy egy nagyobb létszámot érintő márciusi bejelentést ké­sőbb úgy módosítottak, hogy a felénél is kevesebbre csökken­tették az érintettek körét - fűzte hozzá a szakember. ■ Balassa T. Az ismeretek hiánya mi­att nem egyöntetűen tá­mogatott, hogy a Balaton a Világörökség része le­gyen - hangzott el a regi­onális idegenforgalmi bi­zottság csütörtöki ülésén. Füleki Tímea Stílszerű helyszínen tanácsko­zott a Világörökség cím elnyeré­séről a Balatoni Regionális Ide­genforgalmi Bizottság (BRIB), mely a somogyszentpáli szőlő­hegyen a helyi hagyományokat és értékeket felvonultató ebéd kíséretében tartotta ülését. A ta­gok a balatonfenyvesi kisvasút- tal a természeti kincsekben bő­velkedő Nagybereken át utaztak a helyszínre.- Mindenki attól fél, hogy to­vábbi kötöttségek várnak rá, ha a Balaton a világörökség része lesz - mondta a széles körű tá­jékoztatás fontosságát hangsú­lyozva Rosta Sándor, a BRIB el­nöke. Hónapokkal ezelőtt akadt ugyanis olyan északi parti tele­pülés, melynek testületé hatá­rozatot hozott: nem kívánnak a világörökség részévé válni, mert nem kérnek a hatóságok további megkötéseiből. Az el­lenzők vélekedését erősíthette, hogy tavaly - bár erre jogilag nincs lehetőség - több Tokaj környéki település fontolgatta: visszaadnák a címet, mert az az első években gátja volt a fejlesz­téseknek.- A Balaton esetében biztos alapokra építhetünk - szögezte le a felterjesztés feltételeit rész­letezve Soós Gábor, a Világörök­ség Magyar Nemzeti Bizottság nemzetközi referense. Tájékoz­tatójában beszélt a területi leha­tárolás fontosságáról, amelyre a Balatonnál még nincs kész. koncepció. A szakértő elmondá­sa szerint lehetséges, hogy „az első körben csak egy kemény mag” válna világörökséggé, és ez bővülhetne apró lépésekben. Ezt erősítette Rosta Sándor el­nök is, míg Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke az egész Balaton térség felterjesztése mellett érvelt. Hangsúlyozta: a BFT kész bizto­sítani az anyagi feltételeket, és a kezelői testületi kötelezettség­nek is eleget tudnak tenni a re­gionális idegenforgalmi bizott­sággal és a Balatoni Szövetség­gel együttműködve.- Ha jól csináljuk, egyesít­hetek a címmel járó gazdasá­gi, társadalmi és morális elő­nyök - fogalmazott egyebek mellett a világörökség-turiz­musra és a társadalmi egysé­gesülésre utalva a BFT-elnök. Suchman szerint a tévhitek és aggályként felmerülő kérdé­sek tisztázására kistérségen­ként tartanak majd tájékozta­tót, és ősszel konferenciát ren­deznek nemzetközi szakértők és európai világörökségi terü­leteket kezelő szervezetek rész­vételével.. múlatják az időt életkép Népdalkörben, nyugdíjasklubban, sportegyletben A település eredetileg a Gutkelet nemzetség birtoka volt. Ekkor neve Szent-Pál völgye alakban fordul elő, Zselicszentpálnak 1909 óta nevezik a községet. Zselicszentpálon az elmúlt húsz év a fejlesztés, fejlődés jegyében telt. Ennek hozadékaként mára tel jesen összkomfortos lett a falu. Ha mindehhez hoz záadjuk a csendet, a nyugalmat, a szinte harapható tiszta levegőt, nem lehet csődálkozüí azon, hógv az ott élők senkivel nem cserélnének. ' / ' Kaposvártól alig hét kilométerre, a zselici dombok ölelte kis falu Zselicszentpál, ahol élhető az élet. Közel a főút, de annak zaja, bűze nem ér be a községbe. Az infra­struktúra teljes, a közlekedés jó.- A kényelmet szolgáló első jelentős lépést húsz évvel ez­előtt tettük meg, akkor sikerült elérni, hogy a helyközi autó­busz bejött a faluba - mondta Szabó József polgármester. - Már nem kell a faluban élőknek a 67-es útról begyalogolni. Ez amellett, hogy fárasztó, megle­hetősen balesetveszélyes is volt. Településünkön éveken keresz­tül gondot okozott a csapadék­víz. A lezúduló eső gyakran mosta el a falut, a kerteket. Elég sok aprójószág, malac, kacsa, li­ba, kiscsirke esett áldozatul a víznek. Az árkok kitisztításá­val, rendbetételével és rendsze­res, évenkénti karbantartásá­val, iszapolással sikerül ezt a problémát kiküszöbölni. Nem kevés pénzt költ rá az önkor­mányzat. Aztán kiépíttettük a telefonhálózatot, majd a gázve­zetéket, és tavaly átadtuk a szennyvízcsatornát is. Zselicszentpál a Zselic északi kapuja. A földrajzi helyzetéből adódó előnyöket azonban a helybeliek nem fedezték fel.- A ‘90-es évek elején az első munkahely megszűnésekor so­kan kényszervállalkozóként próbálták a megélhetésükhöz szükséges pénzt előteremteni - mondta a polgármester -, de a falusi turizmusban nem igazán láttak fantáziát. Itt van körülöt­tünk ez a gyönyörű erdőség, ahol túrázni lehet, de szállásle­hetőséget, étkezést nem tudunk biztosítani. Tervezzük, hogy az idén ősszel megrendezzük a Szentpálok találkozóját, ezzel is a turizmust, településünk meg­ismerését szeretnénk erősíteni. Egyelőre négy hazai és egy er­délyi Szentpálról tudunk. Az lenne az igazán szép, ha őket is meg tudnánk hívni. A községben tíz éve alakult a népdalkor, ami az eltelt időben kétszer is elnyerte az Arany­páva díjat. Működik egy nyug­díjasklub és egy sportkör is. Épületek szűkében van az ön- kormányzat, de egy konditerem kialakítását megoldották. A te­rem felügyelője, gondnoka, min­denese Bajer László, aki három éve költözött Szentpálra.- Elegünk lett a város nyüzs­géséből - mondta -, beleszeret­tünk Zselicszentpálba. Ez a kör­nyezet, ez a csend megfizethe­tetlen. Életem során mindig sportoltam, örültem, amikor ki­derült, hogy van itt egy kondi­terem. Először csak sportolni jár­tam le, aztán úgy alakult, hogy én vigyázok a rendre. ló kis ösz- szetartó közösség alakult ki a konditeremben ugyanúgy, mint a faluban. ▲ Egyik napról a másikra leállhatnak az iskolabuszok (Folytatás az 1. oldalról) Kovács Melinda, a Kapós Volán Zrt. vezérigazgatói assziszten­se csütörtökön a Somogyi Hír­lapnak elmondta, hogy a Kapós Volán Zrt. a tanulók szállítását nagyrészt menetrend szerint közlekedő buszjárataival bizto­sítja. A társaságnak huszon­nyolc önkormányzattal van megállapodása a diákok szállí­tására. A cég helyközi autó­busz-közlekedési bevételeinek jelentős része - csaknem egy- harmada - a diákok szállításá­ból származik. ■ A Kresz már két éve elválja a gyermekülés és az öv használatát. Kisfalusi András mernyei pol­gármester hozzátette: az isko­labuszokon szükséges és fon­tos az a minimáüs átalakítás, amit a törvény előír. Ezt - sze­rinte - a Volán-vállalatoknak biztosítaniuk kell.- Nagy előrelépésnek tartom a változást, a szabályt nyüván a gyermekek biztonságos szállí­tására alkották meg - emelte ki. - Nagy probléma lenne, ha emi­att leállítanák a járatokat. Mernyére a Volán iskolabu­sza szállítja a somogygeszti, a somogyaszalói, a somodori és a szentgáloskéri diákokat. Ecsenyből, Polányból és Felső- mocsoládról pedig a községek által vásárolt 19 személyes kis­busz viszi a gyermekeket. ■ Harsányi Miklós Ú] honfoglalókra várnak a faluban A KÉTEZRES ÉVEK ELEJÉN jelen­tős igény mutatkozott építési telkek iránt A faluban egyetlen üres telek sem volt A képvise­lőtestület döntött: új utcát kell nyitni. Évek teltek el, de eljutot­tak addig, hogy húsz új telek várja a beköltözni vágyókat Minden telek teljesen közműve­sített és aszfaltozott úttal meg­közelíthető. Hátteret az erdő, panorámát a falu látképe biz­tosít. Öt telket már értékesítet­tek, a többi vevőre vár. Az ára­kat úgy határozták meg, hogy az infrastruktúra kiépítésének hitelét tudják belőle finanszí­rozni, nem akarnak keresked­ni, haszonra szert tenni. Tizen­két 1400-1700 négyzetméteres telket három és fél millió forint­ér, nyolc 1000-1200 négyzetmé­terest 2,9 millióért kínálnak. Zselicszentpálon nagyon jó, be­fogadó közösség él. Távoliak már azok az idők, amikor az új lakókat „gyüttmentnek“ tekin­tették. Ma már csak zselicszent- páli ember van, aki akar és tud is tenni a településért. ▲ Szabó József: Az elmúlt évek során komfor­tossá tettük a fali

Next

/
Thumbnails
Contents