Somogyi Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-08 / 107. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2009. MÁJUS 8., PÉNTEK SOMOGYI KÖRKÉP 13 Fenyvesen meg megvan a puskapor a nagykorúság küszöbén Az újdonság varázsa, az aranykor, két lapát homok és a kockacukor Nagykorúságát, az önállóvá válás tizennyolcadik évfordulóját ünnepli a hétvégén Balatonfenyves. Füleki Tímea- Mik voltak az előzményei az 1991-es eseményeknek? - kérdeztük Lombár Gábort, Balatonfenyves polgármesterét.- Balatonfenyves életében az önállóság mindig nagyon mélyről jövő vágy volt. Igaziból sohasem volt előtte önálló a település, tartozott Keresztárhoz és Fonyódhoz is, de volt olyan, hogy mindkettőhöz: a csatornán innen fonyódi volt a terület, a túloldal keresztúri. 1958 körül volt rövid időre független a település. Később inkább minden szempontból Fonyódhoz tartoztunk, de például az egészségügyben és több más területen ma is a városhoz kötődünk, ez rendjén van így. A nyolcvanas évek elején, közepén lehetett érezni, hogy valami történni fog, ahogy országos szinten, itt is megindult egy folyamat. Volt egy sikertelen kísérlet, eredménytelen népszavazás a nyolcvanas években. Végül a rendszerváltáshoz képest kis fáziskéséssel, az 1991. május 12-i népszavazás alapján a köztársasági elnök 1992 januárjával mondta ki Fenyves önállóságát. Lombár Gábor: a jobboldalnak baloldali vagyok, a baloldalnak jobboldali; megkapom gyakran: olyan nincs, hogy független..- Hogy viszonyult Fonyód az egészhez?- Kénytelen-kelletlen hozzájárult, de a döntések nehézkesen születtek. A folyamat kezdetekor még tanácsi rendszer volt, és ezért mentek döcögve a dolgok. Meggyőződésem, hogy Fonyód igazából azóta nem talál magára, mióta ez a változás megtörtént. Elsőként Ordacsehi vált külön, mert a nagy település még majd nyolcezres lélekszámú volt, óriási területekkel, hiszen Csehi és Fenyves több mint hétezer hektár. Az elszakadásokat követően az látszik, hogy igazából nem talál magára a város semmilyen szempontból és ez nem örömteli számunkra.- Az önkormányzatiságban többen aranykorként tekintenek vissza a kilencvenes évekre. Fenyvesen is így volt?- Az volt a jellemző, hogy szinte arra kaptunk pénzt, amit akartunk. Tudtunk csatornázni, gázvezetéket építeni, telefonvonalat bővíteni, és sok mást. Minden olyat meg tudtunk tenni, amit előtte nem, vagy csak nagy nyűgök árán. Ilyen szempontból aranykor volt, viszont már látjuk, hogy kicsit talán a hozzá nem értés és a „mindenkinek meg akarunk felelni” jelszó miatt az első kormányzat vétett hibákat, elég, ha a rendőrség gyengítését említem.- A községben nehezítette akkoriban a dolgokat, hogy egyúttal mindent fel kellett építeni?- Lehet, hogy a távolság megszépíti az emlékeket, de nem volt ez egy nehéz dolog. Az első képviselő-testület minden cselekedetével a település javát próbálta szolgálni, ez persze nem azt jelenti, hogy most nem így van, hanem akkor teljesen önzetlenül, tisztán, az első időszak nagy felbuzdulásável tette mindenki a dolgát. Hagytak dolgozni, hiszen ismerték a munkámat, tudták, hogy van szakmai előéletem hozzá. Nem nehezítették az ember életét feleslegesen.- Mi változott?- Az újdonság varázsa elmúlt talán, egyéb nem. Ettől függetlenül lelkes a testület, van még puskapor, mert ha nem lenne, akkor nem lenne miért csinálni. De ha annak idején két lapát homokot arrébb tettünk, az egy látványos valami volt, ma már sok minden természetes, az újdonság ereje elmúlt.- Lehet abban szerepe az egyre szűkösebb anyagiaknak, hogy csökken a lelkesedés?- A mi gazdálkodásunk teljesen stabil, soha nem volt nehézségünk. Egy nagyon körültekintő gazdaságpolitikával igyekszünk ezt megtartani, ez nagy érték, de természetesen ára van: nem lehet hitelre mindenféle látványos vagy annak látszó dolgokat csinálni. Azt gondoltuk, hogy inkább szerényebb lépésekben, de folyamatosan és stabil gazdasági háttérrel próbáljuk a települést igazgatni. Ehhez azonban szükség van arra is, hogy folyamatosan meghalljuk az emberek elképzelését. Az a folyamatosság, ami Fenyvesen van, záloga annak, hogy ez a fejlődés fenntartható legyen.- Korábban mondta: ma dicsőség a hátrányos helyzet, és annak kell szégyenkeznie, akinek még semmi baja. Veszélyben van a stabil gazdálkodás?- Ebben az esztendőben minden ki fog derülni. A gazdasági prések beindultak. Azt gondolom, azok lesznek a legnagyobb vesztesei, akik eddig jól működtek, és tették a dolgukat, mert azoktól a településektől lehet elvonni. Aki eddig is támogatásra szorult, attól kíváncsi lennék, hogy mit vesznek el: a mankót a hóna alól? Ezt követően fogjuk látni, hogy igazándiból hol tartunk. Nagyon bízom benne, hogy ebben az esztendőben is az 500 milliós költségvetésből 100 milliót költhettünk fejlesztésre. Ha csökken is az összeg, akkor is meg kell tartamúik azt az ütemet, hogy egy kis utat, egy kis járdát építünk. Meg kell, hogy maradjon a folyamatossága annak, amit elkezdtünk 1992-ben. Egyébként talán jelzésértékű, hogy az 1991-ben alakult testületből öt embert még 2006-ban is megválasztottak. Ez valamit kell, hogy jelentsen.- Az egyik Ön mint polgár- mester. Jól számolom, ötször választották meg?- Négy és félszer. Ugyanis minket nem kilencvenben, hanem az elmondottak szerint 1991-ben választottak. Ezért nem kaptam például olyan elismerést, amit a kilencven óta polgármesterek kaptak, mert nem volt meg a teljes időszakom. Nem azért, mintha nagyon hiányozna, de a lónak is kell néha, hogy megpaskolják a nyakát, és kapjon egy kockacukrot.- Egyébként hogy áll az említett lelkesedéssel?- Minden sorstársamnak tudom ajánlani, aki fiatalon erre adja a fejét - én a honvédség után rögtön a közigazgatásban kezdtem - és azt hiszi, hogy majd kiég: én az ötödik x-et elkerülve is úgy gondolom: erővel próbálkozom. Az tény: sokkal körülményesebb a fejlesztéseket megvalósítani. Ötletek vannak, pályázatokat írnak ki - bár nem mindig arra, amit szeretnénk -, de utána mintha mesterségesen létrehozott akadályokat kellene venni ahhoz, hogy meg is valósulhasson bármi. A különféle elbíráló, ilyen-olyan hivatalokra gondolok, melyekről nem is tudom, hogy mire valók.- Emberileg is nehezebb? Gondolta volna az elején, hogy ma már elhinni sem fogja a többség azt a szót, hogy „független”?- Ezt már többször a képembe vágták. A legutóbbi választáskor, ismerve az ellenjelöltek politikai hovatartozását, akik mind függetlenként indultak, azt találtam mondani: lassan ki kell lépnem a függetlenek sorából, mert már mindenki az. Én 1991 óta függetlenként tevékenykedem. A jobboldalnak mindig baloldali, a balnak mindig jobboldali voltam, és azt kapom: ilyen nincs, hogy független. Erre szoktam mondani: te narancssárga vagy, te piros, én meg sokkal több színű. Nyilván megvan az embernek a maga értékrendje, de nem vagyok hajlandó egyetlen pártnak sem alávetni az elképzeléseimet. A polgármester szerint törvényt sért, hogy maradt a jegyző siójut, balatonszabadi Két hét múlva állnak bíróság elé a három ével ezelőtti siójuti sikkasztás vádlottjai (Folytatás az 1. oldalról) A sikkasztásos ügy 2006-os kipattanása óta Molnár Árpád balatonszabadi polgármester bizalom hiányában már többször megpróbálta elmozdítani a jegyzőnőt hivatalából, mindeddig sikertelenül. Március közepe óta a szabadi és a juti testületek két rendkívüli ülésen tárgyalták, hogy indítsanak-e fegyelmi eljárást a jegyzőnő ellen, de egyik alkalommal sem született döntés. Információink szerint a siójuti képviselők mindkét esetben megszavazták a fegyelmit, a szabadi testületen belül azonban patthelyzet alakult ki. A két testület szavazatai azonban nem Épül, szépül a megcsapolt Siójut, mutatja Pap János polgármester, aki a bíróságra bízza a szabadi jegyzőnő feletti ítélkezést Épül, szépül Siójut SIÓJUT NEM ROKKANT bele a sikkasztásba, szépül, fejlődik. A lakosság is gyarapszik: számuk két év alatt 40-nel nőtt. - Soha nem volt adósságunk, tavaly még egymillió forint tartalékunk is maradt. Nagy hangsúlyt fektetünk a közterületek rendezettségére, virágosítunk, játszótereket építünk, és felújítottuk az összes járdánkat - mondta Siójut első embere, aki örül annak, hogy a sikasztási ügy kirobbanása óta olyan végzettséggel rendelkező képviselők ülnek a testületben, akiknek nem kerülné el a figyelmét ilyen durva kihágás. vonhatók össze, így Némethnét nem függeszthették fel állásából a bírósági eljárás lezárulásáig sem.- Nem akarunk ítélkezni a jegyzőnő feje felett, az a bíróság feladata. Azt ítéljék el, aki bűnös - fejtette ki Pap János, Siójut polgármestere, hozzátéve: lehet, hogy az eddigi vizsgálatok nem ezt bizonyítják, de ő maga nem hiszi, hogy 40 millió forintot el tudott sikkasztani az egykori kolléganő. Pap János véleménye szerint az összegnek talán a fele juthatott a fiatal nő zsebébe. Megjegyezte: sem ő, sem a jegyzőnő nem írt alá soha olyan pénzügyi bizonylatot, ami alapján saját zsebére dolgozhatott a volt pénzügyes, aki az elsíbolt pénzek mozgását mindig külön bizonylatokon könyvelte. A jegyzőnő fegyelmi ügyének meghiúsulásával kapcsolatos kérdésünkre Molnár Árpád, Balatonszabadi polgármestere azt mondta: törvénysértést követnek el, hiszen a köztisztviselői törvény értelmében a fegyelmi eljárás lefolytatása nem mérlegelési kérdés. Ha a köztisztviselő ellen büntetőeljárás folyik, a fegyelmit el kell rendelni.- Ám hiába a törvénysértés, felügyeleti jog híján az állam- igazgatási hivatal nem vizsgálódik az önkormányzatoknál, de ez csak átmeneti állapot - így Molnár. ■ Kolumbán Tünde 1958-ban született, tősgyökeres fenyvesi. A középiskolát Székesfehérváron végezte, majd Budapesten építésztechnikusi diplomát szerzett Első munkahelye a máriafürdői Áfésznál volt, a betonüzemben dolgozott műszakvezetőként. 1981-ben került a közigazgatásba, a fonyódi tanács műszaki osztályára. A Volán Touristnál műszaki vezetőként tett hároméves kitérő után, 1991 novemberétől Balatonfenyves polgármestere. | A Balatoni Szövetség elnökségi tagja, a Balaton-Boronka Kisvasút Kht. ügyve- 1 zetője, a Nagyberek Natúrpark Egyesület Elnöke, a Vasutas Települések Szövetségének elnökségi tagja. AZ ERDÉLYI TESTVÉRTELEPÜLÉS, Zetelaka díszpolgára. Székelyudvarhelyen, „a székely anyavárosban ” a polgármesteri emlékérem arany fokozatát kapta.
