Somogyi Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-05 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 13. szám

4 2009. ÁPRILIS 5., VASÁRNAP A HÉT TEMAJA bővítés A parlamenti pártok szinte egyhangúlag támogatják, az államfő és a környezetvédők ellenzik, hogy megduplázzák a Paksi Atomerőművet. Az új vezetés lelkesen készül. PAKS-2 MÁRIS VITÁKAT GERJESZT Az Országgyűlés döntött: a Paksi Atomerőmű bőví­tése tíz-tizenkét év múlva valósulhat meg. A képvi­selők egységesek, Sólyom László és a környezetvé­dők tiltakoznak. Ambrus Vilmos-Vida Tünde Az országgyűlési döntésről min­dennél többet elmond, hogy a képviselők 330 szavazattal fogad­ták el a bővítést, mindössze 6 el­lenszavazat és 10 tartózkodás volt. A határozati javaslat indok­lása szerint a magyar társadalom pozitívan ítéli meg az atomerő­művet, a magyar lakosság mint­egy háromnegyede, 73 százalé­ka egyetért azzal, hogy Magyar- országon atomerőmű működik. Ennek ellenére a politikusok, a szakemberek és a környezetvé­delemmel foglalkozó szervezetek egyáltalán nem vélekednek ugyanúgy a bővítésről. A Paksi Atomerőmű bővítésé­re alapvetően két ok miatt van szükség. Az ország energiaszük­séglete 2025-re mintegy 1,5 szá­zalékkal emelkedik majd a szá­mítások szerint. A másik ok az, hogy több erőművet ki kell majd vonni a forgalomból, mivel el­avulnak. Ez azt jelenti, hogy 2025-ig mintegy 6000 megawatt kapacitás esik ki ebből kifolyó­lag, ezt pedig valamilyen formá­ban pótolni kell. Az atomerőmű blokkjainak üzemideje 2012- 2017 között lejár, ezt húsz évvel meg lehet hosszabbítani. Ha vi­szont a jelenlegi négy mellé két újabb, nagyobb kapacitású blok­kot építenének, meg lehetne duplázni az erőmű teljesítmé­nyét. Paks 1973 és 1987 között épült; a helyszín kiválasztása­kor eleve számoltak a kapacitás- bővítéssel, vagyis az új blokkok építésére megvan a hely. ■ A lakosság 73 száza­léka egyetért Pakssal. Az atomerőmű bővítéséről szó­ló vitában energiapolitikai, jogi és környezetvédelmi érvek és el­lenérvek hangzanak el. Sólyom László köztársasági elnök szerint az Országgyűlés döntését nem előzte meg kellő mértékű, tisztes­séges társadalmi és szakmai vita. Az államfő azt is kifogásolja, hogy a képviselők nem vettek figye­lembe számos szempontot, így például az atomenergia-termelés több járulékos költségét, a bővítés gazdasági hatékonyságát. A jövő nemzedékek (egykor Sólyom ál­Greenpeace-tiltakozás Pakson, 2003-ban. A harcos környezetvédők most is hangosan ellenzik a paksi terveket, félnek a hulladékoktól. tál jelölt) ombudsmanja úgy véli, a nukleáris energia „durván sér­ti a jövő nemzedékeinek jogait”. Fülöp Sándor ezt a véleményét arra alapozza, ma azon az áron le­het olcsó nukleáris energiát elő­állítani, hogy később generációk sokasága törheti fejét a hulladék elhelyezésén, a bezárt erőművek sorsán. Sólyom Lászlóhoz némi­leg hasonlóan a Levegő Munka- csoport is az elemzéseket, hatás- tanulmányokat hiányolja. A Greenpeace nemzetközi kör­nyezetvédelmi szervezet szintén elutasítja-a Paksi Atomerőmű építését. Azzal érvelnek, hogy az atomerőmű beruházási költségei rendkívül magasak. Becslések szerint az erőmű kapacitásának megduplázása mintegy 2000 milliárd forintba kerülne, amely­nek finanszírozására Magyaror­szág a jelenlegi helyzetben hite­lezőt sem találna a magas kocká­zatok miatt. A Greenpeace sze­rint további kérdéseket vet fel a radioaktív hulladékok tárolása, hiszen azok legalább 25 ezer évig veszélyesen sugárzók ma­radnak, és biztonságos elhelye­zésükre még nincs megoldás. „Egy új atomerőművel az ország Sólyom ebbe is belekötött energiafüggősége sem csökken­ne, mivel hazánk egyedül nem képes atomerőművet sem ter­vezni, sem építeni, sem üzemel­tetni, sem nyersanyaggal ellát­ni” - figyelmeztetnek a környe­zetvédők. Az államfő és a Levegő Munka- csoport által hiányolt társadalmi vitát éppen a Paksi Atomerőmű vezetői szorgalmazzák. Hamvas István műszaki vezérigazgató­helyettes egy, a héten tartott saj­tóbeszélgetésen azt hangsúlyoz­ta, a parlament döntése után a társadalmi vita sem marad el az ügyben, mivel az új blokkok kör­nyezetvédelmi engedélyeztetése alatt országos, illetve nemzetkö­zi közmeghallgatást kell tartani a kérdésben. A bővítés mellett az atomerő­mű másik aktuális problémája a szakembergárda összetétele. Ah­hoz ugyanis, hogy a blokkok a következő harminc évben is biz­tonságosan üzemeljenek, teljes generációváltásra van szükség. Az atomerőművi személyzetből 2015-ig 400 mérnök megy nyug­díjba. További szakemberigény jelentkezik a háttéripar, a hatósá­gok, a szakoktatás és a kutatás területéről is. Paksot is érintik az MVM pénzügyi tranzakciói BELSŐ VIZSGÁLATOK FOLYTAK a Paksi Atomerőműnél is, miu­tán kiderült, több tízmilliárd fo­rintnyi „különös” pénzmozgás történt a Magyar Villamos Mű­vek Zrt.-nél (MVM) - írta az In­dex. Az atomerőmű az MVM- csoport egyik tagvállalata. A tranzakciók akkor történtek, amikor a cég élén a jelenleg a BKV-t irányító Kocsis István állt. Az egyik ügyletben Kapolyi László érdekeltségei 15 milliárd forint hitelt vettek fel az MVM-től, majd a csoport egyik luxemburgi vállalata megvásárolta a Vértesi Erőmű­vet. Illetve csak a vételár első részletét utalta át, de Kapolyi László tavaly mégis bejelentet­te, eláll az erőmű megvásárlá­sától. Az MVM-től kapott köl­csönért ajánlott üzletrészek és követelések azonban az MVM szerint nem fedezik az össze­get. A Vértesi Erőmű ezért kár­térítés iránti keresetet nyújt be Kapolyi László cége ellen. Rá­adásul Kapolyi azt is közölte, hogy a System Consulting pénz­ügyi ellehetetlenülés miatt nem veszi át a Vértesi Erőműtől 2009-re megrendelt 250 mega­watt áramot. Emiatt pedig 11 áramkereskedőt ért mintegy húszmilliárd forintos kár. Erdélyben is atomerőmű épül négy erdélyi város közül vá­lasztják ki Románia második atomerőművének helyszínét. Valica Gorea, a Román Atom­energia Hivatal vezetője el­mondta, a kiválasztási folya­mat kezdetén 100 lehetséges helyszínt felsoroló listán most már csak négy város, Brassó, Nagyszeben, Arad és Kolozsvár neve szerepel. A 3000 MW összkapacitású atomerőművet a tervek szerint 2020-ban ad­ják át, és két vagy három reak­tora lesz. Romániában jelenleg egy atomerőmű működik, a cernavodai, amelyet még Ceausescu idején kezdtek épí­teni. Első reaktorát 1996-ban helyezték üzembe, a másodikat 2007 őszén. 2015-ig további két reaktor építését tervezik. Az atomerőmű az ország energia- igényének 17 százalékát fedezi. .1........................................................................................................ Náderőművet akartak A PAKSI ATOMERŐMŰNEK ÍS volt köze ahhoz az energianád projekthez, amelyben náder& művet terveztek a Paksi Atom­erőmű tőszomszédságába. A Nád MPS-H Kft. magyar ne­mesít és ű és termelésű energia­náddal akart ellátni bio­masszatüzelésű erőműveket. Tárgyaltak erről Pakssal, majd a projektről az atomerő­mű igazgatótanácsa is szava­zott. A Paksi Atomerőmű vé­gül visszakozott, bár az atom­erőmű előző vezérigazgatója tavalyelőtt arról tájékoztatta a Nád Kft.-t, hogy részesedést kívánnak venni a cégben. Süli János, az új vezérigazgató azt mondja, a paksi áram lesz a legolcsóbb- Mit jelent a Paksi Atom­erőmű számára a parla­menti határozat?- Nagy örömmel tölt el a döntés. Most már van hivata­los felhatalmazásunk arra, hogy elkezdjük, amit elkép­zeltünk. Megkezdhetjük az előkészítést, de az engedélyt a hatóság adja majd meg. Az első feladatunk az, hogy tá­jékoztassuk az atomerőmű környezetében élőket arról, hogy mit jelent ez az elvi hozzájárulás. Pakson, Szek- szárdon, az atomerőmű kör­nyezetében lévő települése­ken kezdjük el a kommuni­kációs munkát. 2014-ig az engedélyezéssel foglalko­zunk, 2014-től az építéssel.- Milyen szerepet töltenek be a paksi blokkok a hazai villamosenergia-termelés- ben? A bővítés mennyire rendezi át az arányokat?- Ma négy 500 megawatt teljesítményű blokkot üze­meltetünk, ezek adják a ha­zai termelés 37,2 százalékát. Az erőműpark átlagéletkora Magyarországon 22 év, több hagyományos erőművet le kell állítani. Ezeket pótolni kell, és ki kell szolgálni a nö­vekvő teljesítményigényt. Két új atomerőművi blokk üzembe helyezésével Paks adhatja a hazai termelés 50- 55 százalékát.- Milyen és mekkora blok­kok építését tervezik? Lelkesedik az új Igazgató- Úgy gondoljuk, hogy két blokk épülhet. A piacon 1000 és 1600 megawattos blokkokat lehet ma besze­rezni. A helyi adottságok 4000 megawattnyi teljesít­mény kibocsátására alkal­masak. Hogy ki építi, azt ver­senyeztetéssel döntjük el. A blokktípus viszont a mos­taniakkal megegyezően nyo­mott vizes lesz.- Továbbra is Paks adja majd a legolcsóbb áramot?- Számításaink szerint ennél jóval alacsonyabb lesz egy megawatt villamos energia ára. Jelenleg is a Pakson előállított áram a legolcsóbb, és úgy gondm lom, hogy ez a jövőben is így lesz. Például az új blokkok nem harminc, hanem hat­van évig dolgozhatnak majd, s ez fontos tényező a megtérülésben.

Next

/
Thumbnails
Contents