Somogyi Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-24 / 96. szám
8 Újabb Ryanair-ötlet: pótdíj a túlsúly után újabb bevételnövelő ötlettel állt elő a Ryanair: az ír fapados légitársaság „hájadót” fizettetne a túlsúlyos utasokkal, miután egy közvélemény-kutatás során a irieg- kérdezettek egyharmada voksolt az elhízott utasok „megbüntetése” mellett. Ötmilliárd forintos hévízi fejlesztés ÖTMILLIÁRD FORINTOS fejlesztés keretében jelentős energetikai és közmű-korszerűsítés valósul meg a közeljövőben a hévízi gyógyfürdőben - közölte Hegedűs Lajos, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kht. ügyvezető igazgatója. A tervek között szerepel a hulladékhő és a megújuló energiák hasznosítása. Ezeknek az új beruházásoknak köszönhetően 20 százalék körüli energiamegtakarításra számítanak. Öngyilkos lett az óriáscég igazgatója holtan találták az amerikai jelzálogpiaci óriáscég, a Freddie Mac pénzügyi igazgatóját helyi idő szerint szerda reggel - közölték a Fairfax megyei rendőrség illetékesei. A 41 éves Dávid KeUermann a hatóságok szerint öngyilkos lett. Holttestére Washingtontól 20 kilométerre találtak rá a rendőrök a férfi otthonában. Ősz óta állt a cég élén Sok az adós, eltűnhet a bankok nyeresége A MAGYAR BANKRENDSZER tavalyi, közel 400 milliárd forintos profitja megfeleződhet, legrosszabb esetben el is tűnhet az idén - jelentette ki tegnap Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Szerinte a magyar bankok rossz hiteleinek állománya egy százalékról három százalékra nőhet, ennek nyomán következhet be a bankok nyereségének csökkenése. A vagyonkezelő lehívta a Malév bankgaranciáját A magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) lehívta a Vnyesekonombank teljes, 32 millió eurós bankgaranciáját, a pénzt azonban még nem kapta meg. Az MNV még februárban hívott le 4 millió eurót kitevő garanciát a Malév tartozásai fejében, ám ez eddig nem érkezett meg. Ezért a vagyonkezelő úgy döntött, hogy a fennmaradó 28 millió eurót is lehívja attól a banktól, amely azóta a Malév kisebbségi tulajdonosa. GAZDASAG 2009. ÁPRILIS 24., PENTEK Megvannak a védőbástyák közgyűlés Hernádi Zsolt: a Mól erősebb és stabilabb mint valaha Az OMV vagy a Szurgut- nyeftyegaz akciójához hasonló tulajdonszerzés ellen is fogadott el alapszabály-módosításokat tegnap a Mól. A közgyűlésén kiderült: a céget is érintette a válság. B. Horváth. Lilla Elfogadta a lopakodó felvásárlás megakadályozását célzó alapszabály-módosításokat a Mól Nyrt. tegnapi közgyűlése. Bővült az igazgatóság jogköre az ilyen - nem egyeztetett, de a befolyás megszerzésére törekvő - felvásárlás távol tartására. Nem fizet a társaság osztalékot a 2008-as tevékenység után. Ennek elfogadása különösen nagy bizalmat jelez, mert azt mutatja, hogy a tulajdonosok szerint hosszú távon is érdemes a Mólban tartaniuk a pénzüket. Az elnök-vezérigazgató úgy véli, a cég a közgyűlés döntései után erősebb és stabilabb mint valaha volt. A lopakodó felvásárlás elleni védelmet az tette szükségessé, hogy néhány éve az osztrák OMV vett nagyobb mennyiségű Mol- részvényt előzetes értesítés nélkül, most pedig az orosz Szur- gutnyeftyegaz szállt be a cégbe úgy, hogy nem kopogott előtte. (Tegnap az utóbbi társaság még nem szavazhatott az OMV-től vett 21,2 százalék tulajdonosaként.) Hernádi Zsolt szerint egy stratégiai céllal szakmai együttműködésre és értéknövelésre készülő vevőről elképzelhetetlen, hogy a majdani, közös stratégia egyeztetése nélkül vásárolná be magát. Éppen ezért a Szurgut csak pénzügyi befektetőnek tekinthető. Igaz, ilyen minőségében sem a Mólnak, sem a magyar államnak nemárt. Kérdésünkre Hernádi Zsolt elmondta, hogy a horvát kormány „relaxáltan vette tudomásul” a Szurgutot mint pénzügyi befektetőt, ahogyan a mai közgyűlésen meghozott védelmi intézkedéseket is. Az ügytől függetlenül dolgozik együtt déli szomszédunk kormánya és a Mól, a horvátországi INA olajtársaság két legnagyobb tulajdonosa az INA fejlesztésén. Ismert, hogy a horvát kabinet az adásvételi szerződés alapján bármely INA-tulajdonos hányadát visszaveheti, ha az ellenséges felvásárlás áldozatául esik. A Mol-csoport múlt évi eredményére rányomta bélyegét a válság. Miközben a társaság árbevétele 36 százalékkal nőtt, üzleti eredménye 35 százalékkal esett, döntően az olajárak második fél éves megcsappanása miatt. A recesszió miatt kevesebb üzemanyagot és vegyipari terméket igényelt a piac, zsugorodott a fino- mítási haszon, és készlettartási veszteség is keletkezett. „A válság nem 2009-ről szól, hiszen 2010-ben és 2011-ben is stagnálás, legfeljebb lassú növekedés várható” - jósolta Mosonyi György vezérigazgató a közgyűléGázstop lehet az orosz-magyar gázvitából A GAZPROM EXPORT leállíthatja a Magyarországra történő teljes gázszállítást, ha a Magyar Energia Hivatal (MÉH) nem utasítja importja leállítására az EMFESZ Kft.-t - értesült lapunk. Az orosz cég azért várja el ezt a lépést a hivataltól, mert a kft. január óta úgy hozott be - mostanáig 160-170 millió dollár értékben - gázt Ukrajna felől, hogy ahhoz maga a szállítója, a RosUkrEnergo is jogosulatlanul jutott. A Gazprom Export emiatt már februárban MEH-vizsgálatot indíttatott az EMFESZ ellen, most viszont már szállítási stopot fontolgat. A Földgázszállító Zrt. vezér- igazgatója, Zsuga János azt mondta, hogy tegnap estig ilyen értelmű tájékoztatást nem kapott. Cége egyébként sem jogosult igazságot tenni a MÉH által vizsgált kérdésben. sen, rámutatva, hogy az olaj ára már elmozdult a hordónkénti 40 dolláros mélypontról, s várhatóan 80 dollár körül fog rögzülni. A kisebb igényekhez igazodó kisebb finomítói kapacitások azonban a válság után hiányt okozhatnak, de hiány lehet nyersolajból is. Mosonyi György szerint a csoport jól hasznosította regionális jelenlétét, mert a különböző piaci hatások kiegyenlítették egymást, ahogyan a devizapiaci változások is. A vezérigazgató elsőként az INA-t emelte ki a növekedési lehetőségek kapcsán, továbbá a térségi gázhálózat további építését, a készletnövelést és a Makói-árokban folyó kutatásokat is. A társaság folytatja az olaszországi IES finomító korszerűsítését és piaca erősítését, dolgozik romániai, horvátországi és szlovákiai gázvezetéki ösz- szeköttetésén, ezzel összefüggésben pedig a NETS térségi gázháló fejlesztésén. Egyéni vállalkozás nagyobb szabadsággal Jövőre új törvény szabályozza az egyéni vállalkozást és benne az egyéni céget, amellyel új szereplője lesz a gazdasági forgalomnak. Az egyéni vállalkozó teljes szabadságot élvez: pusztán e minőségében vagy az általa alapított vállalkozásban, netán így is, úgy is végezheti tevékenységét. Az egyéni vállalkozókról szóló, immár 18 éves törvény megújítása jó ideje foglalkoztatja a szakértőket. A leendő törvény egyik jellegzetessége, hogy a bejelentéssel, változásokkal, megszűnéssel stb. kapcsolatos eljárások a jövőben kizárólag elektronikus úton kezdeményezhetők. A vállalkozó szabadságát tágítja, hogy a törvény nem követelné meg a tevékenység folytatásához a vállalkozói igazolványt. Akinek van, az megtarthatja, az újonnan piacra lépő pedig, ha szükségét érzi, a nyilvántartó hivataltól kérheti. Megvalósul végre a szakmai érdekképviseletek régi igénye, a tevékenység szüneteltetésének lehetősége. Ismeretes: ma az önfoglalkoztatók gyakran kerülnek olyan ■ A törvénytervezet ősszel kerülhet a parlament elé, és januártól életbe léphet. helyzetbe, hogy - munkájuktól függően - vissza kell adniuk, majd ismét kiváltaniuk az igazolványt. Ezentúl az érdekeltek legalább két hónapig, de legfeljebb öt évig szüneteltethetik tevékenységüket - mondta Gadó Gábor, az igazságügyi és rendészeti tárca szakállamtitkára. A készülő szabályozásban az egyéni cég jogi személyiség nélküli jogalany - mint például a bt. -, a gazdasági forgalom más vállalkozásokkal egyenrangú résztvevője lesz. Vagyona elkülönül a vállalkozó magánvagyonától. Cégneve alatt jogokat és tulajdont szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. A törvénytervezet ősszel kerülhet a parlament elé, és a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó szabályozással egyidejűleg december 28-án lépne hatályba A már meglévő egyéni vállal kozásoktól nem kíván meg sem milyen változtatást - mondti Gadó Gábor. i Megszorítások lesznek az önkormányzatoknál is tanácskozás Nem sok konkrétumot mondott a vezetőknek Varga Zoltán, az új miniszter Csalódottan hallgatták a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) küldöttei tegnap az új önkormányzati minisztert. Varga Zoltán első nyilvános beszédében gyakorlatilag semmi konkrétumot nem mondott. Holott Molnár Gyula, a szervezet elnöke vitaindító beszédében adott elég muníciót. Az MSZP-s politikus kijelentette, az elmúlt 19 évben csökkent a települések autonómiája, hiszen egyre több feladatot kapnak, anélkül hogy ehhez az állam pénzt is adott volna. Nincs 1000 milliárdos tartalék a rendszerben. Elsőként az állam és az önkormányzatok hatáskörét, majd a finanszírozást kell újragondolni, s csak ezután jöhet szóba a struktúra átalakítása. Felsorolta a rövid távon megoldható javaslataikat is. Ez utóbbiak közül Varga egyetértett a polgármesteri jogállás megerősítésével, a jegyzői hatáskör módosításával. Emellett csak annyit mondott: vissza kell állítani a közigazgatási hivatalok törvényességi felügyeletét, folytami szeremé a panelprogramot, és komplexebbé kívánja tenni a közmunkaprogramot. A politikai helyzet miatt szerinte sincs sok esélye annak, hogy kétharmados szavazásokat igénylő önkormányzati reformot hajtsanak végre. De folytatják ezt a munkát is. Dietz Ferenc, Szentendre polgármestere megkérdezte: a 13. Varga: az önkormányzatok sem bújhatnak ki a válság alól havi fizetés megvonása, illetve bérbefagyasztás mellett mib jön össze a Bajnai-programbc szereplő és az önkormányzat kát érintő 100-120 milliárd I rintos megtakarítás. Mások £ ról faggatták, mi lesz az elnyc uniós pályázatok sorsa, hiszi az 5 százalékos áfaemelés mi; veszélybe kerülhetnek a bei házások. A miniszter közölte: a résziéi intézkedésekről most nem módjában beszámolni, de az t tos, hogy az áfaemelést nem f ják generálisan kompenzál Azt kérte a küldöttektől, vég) figyelembe a realitásokat, hogy a válság hatásai alól az kormányzatok sem bújhatnak
