Somogyi Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-12 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 14. szám
4 2009. ÁPRILIS 12., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA földrengés A tektonikus lemezek mozgása viszonylag gyakran okoz pusztító földrengést. A halottait gyászoló Olaszországban az e heti földrengés után biztonságosabb építkezést ígérnek. Ambrus Vilmos A rettenet hétfőn 3 óra 32 perckor érkezett: 6,3-es erősségű földrengés rázta meg a Rómától 95 kilométerre északkeletre lévő L’Aquila városát. A rengés egy végeláthatatlannak tűnő percig teartott: az emberek az utcára szaladtak, általános volt a pánik. Csaknem tízezer épület megrongálódott, több ezer embert kellett evakuálni. A halottak száma napról napra emelkedett: a legutóbbi hírek szerint 291 halálos áldozatot követelt a földrengés. De a katasztrófa nem ért véget hétfőn, mert a rengést a hét folyamán több kisebb utórengés követte. Voltak olyanok, akik ezek során vesztették életüket. Az utórengéseket Rómában is érezni lehetett. Még tegnap reggelre is jutott: akkor egy 3-as erősségű földmozgást észleltek L’Aquila térségében. ■ Hazánkban évente átlagosan 4-5 érezhető rengés fordul elő. Nagyobb pedig húszévente. Miközben a közép-olaszországi földrengés halottait siratják, a szakértők egyetértenek: ha a földkéreg lemezei összetorlódnak, nincs menekvés, megremeg a föld, és még előre sem lehet jelezni. Silvio Berlusconi ígéretet tett, hogy valamennyi összedőlt épületet teljesen helyreállítják. Az olasz kormányfő bejelentette: országa 500 millió eurót kap a katasztrófák elhárítására elkülönített európai uniós pénzügyi alapokból. A helyiek szerint hónapok, de könnyen lehet, hogy évek telnek el, mire visszatérhetnek az emberek a 13. században alapított, a földrengés előtt körülbelül 70 ezer fős L’Aquilába. Pénteken nemzeti gyásznap volt Olaszországban. L’Aquilában a földrengés áldozatait temették. Az állami temetésen mintegy tízezren gyűltek össze a virágokkal borított 205 koporsó körül a város rendőriskolájának gyakorlóterén. Ez az egyetlen hely a romba dőlt városban, ahol egy temetést egyáltalán meg lehetett rendezni, minden más romhalmazzá vált Több felnőtt koporsójának tetejére a velük elhunyt gyermek koporsóját is feltették. Jelen volt Giorgio Napolitano államfő és Süvio Berlusconi miniszterelnök. A pápa üzenetében bátorságra és a remény megőrzésére szólította fel a gyászolókat. „Olyan nagyságú földrengés, mint a mostani olaszországi, nagyon ritkán, de nálunk is előfordulhat” - mondta lapunknak Győri Erzsébet, a Magyar Tudományos Akadémia Földrengésjelző Obszervatóriumának tudományos munkatársa. A szakember ugyanakkor hozzáfűzte, Magyar- ország a közepesen veszélyeztetett területek közé tartozik a földrengések szempontjából. Győri Erzsébet elmondta: a földmozgásokat eredet, fészekmélység és erősség szerint kategorizálják. Azok úgy jönnek létre, hogy a kéreglemezek ütközéAz olasz mentőcsapat egy egyetemista lányt emel ki a romok alól. Még csütörtökön is találtak túlélőt a földrengés sújtotta L’Aquila városában. se miatt a földkéregben feszültségek alakulnak ki, ezek törés formájában „oldódnak ki”, és rengéshez vezetnek. „Ez a leggyakoribb és legpusztítóbb fajtája a földrengéseknek. Amikor általában földrengésről beszélünk, ezt a folyamatot értjük alatta” - mondta a kutató. Lehetnek ugyanakkor vulkán- kitörés miatti, valamint kialakulhatnak úgynevezett indukált rengések is, amikor például víztározók feltöltése vagy olaj- és gázkitermelés miatt megváltoznak a feszültségviszonyok. A világ földrengés szempontjából legveszélyeztetettebb övezetei mindig lemezhatáron helyezkednek el. „Leginkább olyan lemezhatárokon, ahol a kéreglemezek egymás felé közelednek” - fűzte hozzá Győri Erzsébet. A szakember kérdésünkre elmondta, az amerikai kontinens nyugati partja; Indonézia térsége, az európai mediterrán térség Olaszországtól Törökországig, Irán, a Kaukázus és a Himalája térsége, Kína, Nepál, illetve Japán számít a földrengések szempontjából a föld legveszélyeztetettebb területének. Azzal kapcsolatosan, hogy megjósolható-e előre a földrengés, a szakember azt mondta, a tudomány mai állása szerint nem lehetséges. „Egyszerre kell arra a három kérdésre választ adni, hogy hol, mikor és müyen erősségű földrengés várható. Ezt azonban nem lehet pontosan megjósolni” - hangsúlyozta Győri Erzsébet. Hozzátette: bár a földrengéseknek lehetnek előjelei, jelenleg még nincs olyan megbízható módszer, amely egy földrengést előre jelezne. Hazánkban évente átlagosan 4-5 érezhető, rengés fordul elő. Károkat okozó 15-20 évente, komoly, 5-ös erősségűnél nagyobb átlagosan 50 évente lehet. Az ország területei közül leginkább a Balaton északkeleti csücskénél - Berhida, Mór, Várpalota térségében -, Komárom környékén, Dunaharaszti térségében, Kecskemét környékén, Békésben, a Jászságban, míg az északi országrészben Eger környékén lehetnek rengések. Az olaszok későbbre kérik a segítséget hazaérkezett Olaszországból a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet csapata. Munkájukat két hét múlva folytatják a helyszínen. A segélyszervezet két tagja kedden utazott a helyszínre, és háromnapos munkája során felkereste a hétfői földrengés által sújtott Abruzzo tartományt. Járt a régió központjában, L’Aquilában és a legnagyobb károkat szenvedett Onnában is. SASVÁRI GÁBOR, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet projektkoordinátora a szombati hazaérkezés után elmondta: azt ellenőrizték, hogy az alapvető szükségletek, valamint a higiénés körülmények rendben vannak- e. Ennek érdekében felvették a kapcsolatot az olasz- országi segélyszervezetekkel. Felmérték azt is, hogy a későbbiekben miben tudnak segíteni a bajba jutott embereknek. Ehhez Ubrankovics Zsolt önkéntes orvos készített interjúkat a helyiekkel. Ahogy tapasztalták, jelentős a pusztítás, több mint tízezer embert telepítettek ki a katasztrófa sújtotta környékről, akik sportpályákon felállított átmeneti táborokban laknak jelenleg. Sasvári Gábor hozzátette: szinte példátlanul nagy a segíteni akarók száma a földrengés közelében, úgy számolták, két emberre jut egy állami segítő. AZ OLASZ HATÓSÁGOK maguk koordinálják a munkának ezt a fázisát, ezért minden önkéntes és külföldi segélyszervezet jelenlétét meg szigorították. A hosszabb távú akció úgy két hét múlva indulhat, és az olaszok inkább akkor látják szívesen a nemzetközi segítséget. Fö ként lelki és pénzbeli támogatásra számítanak. „az általunk felajánlott hárommillió forintot közösen költjük el a helyi partner- szervezetünkkel, az üdvhadsereggel. Családi cső magokat állítunk össze, ezekben tisztasági felszerelések és kisebb sátrak lesznek, amelyeket - ha a bontási és újjáépítési munkák megkezdődnek - akár a saját kertjükben is felállíthatnak a családok. ■ FábosE. Sasvári Gábor: főként lelki és anyagi segítséget várnak a sátrakban élő ezrek HA MEGROPPAN A FÖU) KÉRGE Jelentős földrengések Magyarországon 1763. június 28.: Komárom. A 6,3-es erősségű rengésnek 63 halottja és 120-nál több sérültje volt. 1810. JANUÁR 14.: Mór. Az 5,4-es erősségű lengést közel ezer utórengés kísérte. 1911. július 8.: Kecskemét. Nem járt halálos áldozattal az 5,6-es erősségű rengés. 1925. január 31.: Eger. Erős, 5-ös magnitúdójú, de rövid rengés volt, ezért nem követelt áldozatokat. 1956. JANUÁR 12.: Dllliaha- raszti. Az 5,6-es erősségű földrengésnek voltak halálos áldozatai. 1985. AUGUSZTUS 15.: Berhida. Főként épületkáro kát okozott a 4,9-es magnitúdójú rengés.
