Somogyi Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-05 / 54. szám
6 GAZDASÁG 2009. MÁRCIUS 5., CSÜTÖRTÖK Brüsszel: világhálót a vidéknek! fejlesztés Kiemelt ügyként kezeli az unió a vidéki polgárok internet-hozzáférését Az unió vidéken élő polgárainak világháló-ellátottságát szeretné javítani Brüsszel. Magyarországon, bár sokat javult az elmúlt években a helyzet, az internetet még mindig kevesen használják, főként vidéken. Europress A széles sávú internet-hozzáféréssel nem rendelkező vidéki lakosság online csatlakoztatásának felgyorsítását szorgalmazza az Európai Bizottság. Brüsszel a „széles sávú hozzáférést mindenkinek” célkitűzés 2010-ig történő teljesítése keretében kíván megkülönböztetett figyelmet fordítani a városon kívül élő | európai uniós polgárok azon kő- 2 zel harmadára, amely el van vág- | va a nagy sebességű kommuni- J kációs csatornáktól. A brüsszeli £ testület tegnap vázolta, hogyan kívánja uniós támogatási programokkal serkenteni az internetes hálózatok és szolgáltatások kiépítését. A Brüsszel rendelkezésére álló adatok tanúsága szerint az unió 27 tagállamában a vidéki lakosság közel 30 százalékának nincs hozzáférése a világhálóhoz, a széles sávú kapcsolattal rendelkezők esetében pedig sok esetben lényegesen alacsonyabb a szolgáltatás színvonala a városinál. Egyes tagállamokban többek között Cipruson, Máltán, Romániában, Bulgáriában vagy Olaszországban - a teljes lakosság közel fele életében nem használt még személyi számítógépet. Jól mutatja a tagországok közötti nagy különbségeket az is, hogy miközben például Svédországban a vidéki agrárgazdaságok 80 százaléka használja naponta az internetet a termelés tervezéséhez, a piaci árak nyomon követéséhez vagy az időjárási előrejelzések megtekintéséhez, Magyarországon csupán 25 százalékot ér el ez az arány. Brüsszel a közös agrárpolitika (kap) részét képező vidékfejlesztési programokkal kívánja felszámolni a városi és a vidéki területek közötti „széles sávú internetes szakadékot”. A tagállamok és a régiók uniós forrásból finanszírozhatják a gazdaságok és vállalkozások új információs technológiával történő felszerelését, illetve az alapszolgáltatások nyújtását a vidéki területeken. Ezenfelül 15 milliárd eurót fordítanak az Európai Unió 2007-13-as kohéziós politikájában az elektronikus közszolgáltatások és az internetes infrastruktúra fejlesztésére, amely összeg egy részét a vidéki területek kapják meg. „A 21. században nem lehet létezni információs technológia nélkül, és ha komolyan azt szeretnénk, hogy a vidék is prosperáljon, akkor segítenünk kell az ott lakókat, hogy a legtöbbet hozzák ki e modern eszközökből” - fogalmazott Mariann Fischer Boel, az Európai Unió mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó biztosa. Viviane Reding távközlési biztos ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az uniós termelékenységben bekövetkezett növekedés fele az internetnek köszönhető. pinnrTÉc Tavaly 4-4,5 milliárd euró jött Magyarországra Magyarországra tavaly 4-4,5 milliárd euró értékű külföldi működő tőke áramlott, legalábbis a szaktárca becslése szerint. A tényadatok csak március végén jelennek meg. Ám Garamhegyi Ábel, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára, külgazdasági kormánybiztos a folyamatokból úgy látja, a nagy tranzakcióktól megtisztított egyenleg valahol 4 milliárd körül lesz, s ehhez az összeghez még hozzáadódnak az olyan tételek, mint a MÁV Cargo privatizációjából befolyt mintegy 300 millió euró. Az eredmény a válság közepette nem rossz - mondta Garamhegyi. Hozzátette: különösen annak fényében nem az, hogy az utolsó negyedben nem volt drámai visszaesés, sem az előző negyedévhez, sem az előző év azonos időszakához képest. 2007-ben az összeg 4 milliárd euró volt. A trendekben viszont látszik némi változás, ez jórészt a válság számlájára írható. Egyelőre legalábbis eltűntek a nagy projektek, ám helyettük szép számmal vannak kisebbek. Míg korábban a 800-1000 új munkahelyet teremtő külföldi működőtőkebefektetések számítottak felső közép- kategóriás invesztícióknak, ma inkább a 80-100, ritkább esetekben nagyjából 300 új állást létrehozó beruházások a jellemzők. Azok a projektek, amelyekről a szaktárca előrehaladott tárgyalásokat folytat, általában 100 millió euró értékű befektetést jelentenének. Természetesen nagyok az eltérések, hiszen egy regionális szolgáltató központ létrehozása viszonylag kevés befektetést igényel, ugyanakkor egy technológiailag intenzív, magas hozzáadott értékű termelést eredményező beruházáshoz nagyobb összeg kell. ■ VG ■ A trendekben változás látszik, eltűntek a nagy projektek Mind jobban figyelnek a költségekre a beruházók TRENDKÉNT érzékeli a befektetők költségérzékenységének fokozódását a gazdasági tárca. Mind többen keresnek helyszínt az ország azon régióiban, ahol a munkaerő olcsóbb (például a keleti és a déli megyékben, ám azokon belül is a nagyvárosokban), illetve egyre több az olyan megkeresés, amely a más európai helyszínekről hozna hozzánk szolgáltatást vagy gyártást. Sokszor a gazdaságtalanul működő nyugat-európai egységek helyett kisebb, de hatékonyabb, nagy hozzáadott értéket előállító egységet terveznek Magyarországra telepíteni. A 8UX index 2009. március 4-én 10500 Nyitóérték: | Változás: -2,43% |--LpJ . 10300 10 034 10 200 ...... 10 100............................................j~4j| 10 000 Előző napi ............f....... 99 00 záróérték: S^ .o...... ann o — 83 tőzsde nyitása /j pont,/ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 /0,3 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2009.034. Részvény____Utolsó áf (Ft) Változás (%) Miió Ft Ph ylaxia 8 +14,28 1 FHB 510 + 0,99 28 TVK 1930 + 0,78 2 Synergon 383 +0,52______1 Pann ergy 697 + 0,28______1 ve sztesek____________________ FORRÁS: BÉT Ré szvény____Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Mó l 9 015 -3,06 602 Rlchtof 23810 - 2,85 781 OTP 1487 -2,49 5850 Egls 10065 -2,09 77 MTelekom 548 -1,43 1022 A BUX index az elmúlt napokban 11 000 ...................................................... 10800 ...................................................... 10600.....................................................-................ 10400 10317 10 ^ 10346 10200 V 3 10000 V/ 10190. 0*00 9 887 9 600 port/ 02.24 02.25 02.26 02.27 03.02 03.03 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. március 4-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft fit 310,20 247,84 209,80 +3,34 Ft +4,80 Ft +2,46 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) | HHNBMMBF 2 hó 3 hó Allianz Bank 6.10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank _ 6,70 6,90 K&HBank**__________4,00 4,05 MK B Bank 5,82 5,92 OTP Bank____________4,75 4,75 Ra lffelsen Bank_______6,20 6,40 Un lCredlt Bank_______8,20 8,30 Mo .-I Volksbank 4,25 2,55 * Alaptermékek, 1 millió forintra ** 3 hó helyett 6 hó Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 03.04.) Vételi Eladási Allianz Bank 299,97 315,36 Budapest Bank 299,22 317,73 CIB Bank__________295,68 320,32 Citibank__________295,15 319,75 Erst e Bank 299,38 316,62 K&HBank 298,79 316,01 MKB Bank 297,86 313,14 OTP Bank_________302,25 317,75 Raif feisen Bank 303,53 317,19 Mo.-i Volksbank 298,55 317,01 ........................................... Do llár-valutaárfolyamok (forint/dollár, 03.04.) Vételi Eladási Allianz Bank 238.49 250.72 Budapest Bank 239,63 254,45 CIB Bank__________236,07 255,75 Citi bank 235,63 255,27 Erste Bank________238,57 254,35 K& H Bank 239,12 252,90 MKB Bank 237,00 249,16 OTP Bank__________241,08 253,44 Ralffelsen Bank 242,62 253,54 Mo.-l Volksbank 238,80 253,58
