Somogyi Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 12. szám
7 2009. MÁRCIUS 29., VASÁRNAP INTERJÚ korszakváltás Garamvölgyi László szerint a kudarcokra, a Zsanett-ügyre és a tévéostromra többen fognak emlékezni, de inkább sikertörténetként értékeli az elmúlt 19 évet. GARAMVÖLGYI, AZ ÍZIG-VÉRIG ZSARU Garamvölgyi László 19 évig képviselte a rendőrséget, most pedig azon dolgozik, hogy kitalálja a következő években, mások hogyan képviseljék. Szabadidejében Mátyás király halálát kutatja. Fábos Erika- Mi változott az elmúlt hetekben az életében?- Már csak figyelem a rendőrség kommunikációs aktusait, de a napi tevékenységben nem veszek részt. Főtanácsadóként a Főnix 2-t, a következő két-három év kommunikációs stratégiáját készítem a rendőrség számára az országos főkapitány megbízásából.- Van min változtatni?- A megváltozott helyzethez kell igazítani. A legfontosabb változás, hogy a határőrséggel együtt egy 45 ezer fős testület jött létre. A rendőrség ezzel ma az ország legnagyobb munkaadója és a társadalmi szerepvállalása is sokat változott. Az is egy fontos változás, hogy kettévált a szóvivői és a sajtófőnöki funkció. Én eddig főosztályvezetői jogállással voltam szóvivő, tehát egy apparátust is irányítanom kellett, a velejáró a napi problémákkal. Ez a nyugat-európai gyakorlatban is kettéválik, sőt az amerikai egyetemeken létezik külön sikerkommunikációs és kríziskommunikációs tanszék.- Hazánkban mostanában inkább a kríziskommunikációra lenne igény.- Én nem egészen így gondolom, de valóban, a bajokra köny- nyebb emlékezni. Az elmúlt 19 évben pedig szinte minden évben voltak olyan nagy ügyek, ahol kríziskommunikációt kellett alkalmazni.- És hát a rendőrség megítélése sem túl pozitív mostanában.- Ezzel vitatkoznék, legalábbis, ha a tényekből indulunk ki. A közvélemény-kutatások azt bizonyítják, hogy nagy ügyekben van némi deficit, de az emberek szubjektív biztonságérzetét ez nem befolyásolja. Minden hónapban mérik a különböző köz- igazgatási szervek bizalmi indexét. 2007-ben, a Zsanett-ügy után a rendőrség bizalmi indexe valóban zuhant nyolc tizedet, de a tavalyi év végére ezt sikerült visszahozni, és 2008 végén már csak a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság előzött meg bennünket. Ezt pedig úgy érte el a rendőrség, hogy jól kommunikált, és több sikeres kampányt hajtottunk végre. Ilyen volt a „zéró tolerancia” és az „objektív felelősség” intézményéhez kapcsolódó. Ezeknek köszönhetően egy év alatt 262-vel kevesebben haltak meg közlekedési balesetben Magyarországon. De példátlan a magyar rendőrség történetében a Tiszta Fejjel kampány is, amelynek tinisztárokkal előadott szerzeményei bekerültek a hazai slágerlisták élvonalába. Persze az vitán felül áll, hogy a legjobb kommunikáció A legjobb kommunikáció sem pótolhatja a magas szintű szakmai munkát A jó szakmai színvonal ötször annyit ér, mint egy átgondolt PR-akció. A rendőrségi kommunikáció az elmúlt 19 évben is nagyon sok változáson ment keresztül, és most megint lezárult egy korszak sem pótolhatja a magas szintű szakmai munkát.- Mégis felmentették. A hivatalos közleményben pedig az állt, hogy indoklás nélkül. Önnel azért közölte a főkapitány, hogy miért állítja félre?- Erről eddig sem nyilatkoztam és ezután sem szeretnék, mert bármit mondok, az félreérthető, kiforgatható. Ez az első számú vezetőnek törvényes lehetősége, kizárólagos jogköre, és élt ezzel a lehetőséggel.- Hogyan élte ezt meg, rosz- szul esett, vagy felkészülten érte?- Természetesen a döntés előtt beszéltem a főkapitánnyal, és nem vitatom a váltás szükségességét. A rendőrségi kommunikáció az elmúlt 19 évben is nagyon sok változáson ment keresztül, és most megint lezárult egy korszak.- Mégpedig a Garamvölgyi- korszak, hiszen 19 éve az ön nevével kapcsolják össze az emberek a rendőrségről szóló híreket. Kasszát csinált már erről a majd két évtizedről?- Nem vagyok olyan nagyon összegzés fajta, de azért van mire büszkének lennem. Egy svájci cég, a Tim Consulting, a rendszerváltás idején átvilágította a magyar rendőrséget, és megfogalmazta erősségeit és gyengeségeit. Utóbbiak közül azt hangsúlyozta leginkább, hogy nincs sajtószerve és szervezett kommunikációja. Az akkori országos főkapitány döntése volt, hogy Névjegy 1956. JANUÁR 6. Miskolc 1979: MÚOSZ Újságíró Iskola 1987: Rendőrtiszti Főiskola \ 1993: ELTEJTK 1979 óta rendőr járőrszolgálat- 4,^ bán, majd bűnügyi területen dolgozik, 1991-től az ORFK Sajtóirodáján. 1993-98 között szóvivő, sajtófőnök. 1998-tól kommunikációs meg kell teremteni az új kommunikáció kereteit. Az Országos Rendőr-főkapitányság után Budapesten is létrehoztuk a sajtó- szolgálatot, majd később a megyei referenseket is kiválasztot- ták.l998-ban létrejött a kommunikációs igazgatóság, amely integrálta ezt az akkor már országos rendszert. 1999-ben pedig az államigazgatási szervezetek közül elsőként hoztuk létre az internetes portálunkat, ami akkoriban olyannyira újdonság volt, hogy 2000-ben, amikor Franciaországban jártam egy tanulmányúton, francia kollégáim irigykedve ismerkedtek ezzel, mert nekik még nem is volt. Ezt a modellt aztán sokan átvették. Arra pedig valóban büszke vagyok, hogy ami a rendőrségi kommunikációt illeti, példaértéigazgató, a Zsaru magazin fő- szerkesztője. Mozi- és tv-fdmek, tv-műsorok szakértője, ezredes. könyvei krimik: Ajax, Levél a halottól, A Scotland Yard vendége voltam, A maffia fogságában, Halálos gyönyör, Halálra várva tudományos munka: Hogyan halt meg József Attila. nős: egy gyermeke van. hobbi: újságírás, foci. kű rendszer épült ki hazánkban, és ennek felépítésében és alakításában részt vehettem.- Ez azt jelenti, hogy kommunikáció területén élen jár Európában a magyar rendőrség?- Igen. Amíg a rendszerváltás utáni években mi jártunk külföldre, úgy 1995 óta már hozzánk jönnek tanulni, ami nem azt jelenti, hogy ez a legjobb, de sok minden működik olyan hatékonysággal, ami példaértékű. Arculatformáló hetilapja például azóta sincs egyeüen európai ország rendőrségének sem, nekünk pedig ott a Zsaru magazin, de a bűnügyi múzeum és a saját digitális televíziós stúdió is kuriózum.- Van olyan európai ország, ahol szívesebben lett volna a rendőrség szóvivője?- Nincs ilyen, de a holland modell nagyon szimpatikus nekem. Ott nagyon közvetlen kapcsolatban van a rendőrség az állampolgárokkal, és sokkal nyitottabb a kommunikáció is.- Több ezer bűneset után állt az elmúlt 19 évben a nyilvánosság elé. Volt olyan, amikor nem szívesen tette?- A legmegrázóbb Mór volt. Éppen Siófokon voltam egy konferencián, amikor szóltak, tehát nagyon gyorsan a helyszínre értem. Megrázó és elborzasztó volt a látvány. Olyan sehol a világon nem történt még, hogy egy bankrablás során nyolc embert lelőttek. Amire a helyszínt elhagytam, már kétszáz újságíró állt a kordonon túl, és nekem 20-30 méterem volt, hogy végiggondoljam mit és hogyan mondhatok el. Ez volt talán a legnehezebb. De az is mindig megrázott, ha gyerekekkel kapcsolatos tragédiáról vagy rendőrök haláláról kellett beszámolnom. A tévészékház ostroma szintén egy olyan helyzet, amit soha nem fogok elfelejteni, hiszen ott percről percre kellett követnem az eseményeket, miközben 396 kollégám sebesült meg. Nem véletlenül neveztem ezt a rendőrség Mohácsának.- Megfordult valaha a fejében, hogy otthagyja a rendőrséget?- Sokszor hívtak máshova, de soha. Én ízig-vérig zsaru vagyok.- Mindig is rendőr akart lenni?- Nem, de annak idején utcai járőrként azt sem gondoltam, hogy egyszer dandártábornok leszek. Újságíró akartam lenni. Oknyomozó újságíró. Imádtam a krimiket, és a moziban meg a tévében sok olyan filmet láttam, ami oknyomozó újságírókról szólt. Nagyon megtetszett. 1976-ban kezdtem a Magyar Hírlapnál, aztán az újságíró iskola elvégzése után mégis a II. kerületi Rendőrkapitányságnál szolgáltam egyenruhás rendőrként, nyomozóként Tudták, hogy újságíró voltam, így lettem a Magyar Rendőr szerkesztő-riportere, először csak a napi munkám mellett, mielőtt felvettek a Rendőrtiszti Főiskolára. A jogi egyetemen pedig már a szervezett bűnözés kriminológiájáról írtam a szakdolgozatomat.- írni azóta is szeret. Azt, hogy a Linda és a Tűzvonalban című tévéfilm forgatókönyvében is tevékenyen benne volt, biztosan kevesebben tudják, mint azt, hogy szóvivő.- A Tűzvonalban valóban a saját gyermekem, és büszke lehetek erre, mert a krimisorozatok moszkvai fesztiválján első díjat nyert tavaly. Az első szinopszisát hat éve írtam, de a forgató- könyvet már profik készítik, én „csak” szakértő vagyok. Egyébként a filmnél nagyobb propaganda nincs. Annak idején, amikor mélypontra került az FBI megítélése, megrendeltek ötven Starsky és Hutch-epizódot. Mindjárt meglódult a szervezet népszerűségi indexe. Arról nem is beszélve, hogy minden egyes Tűzvonal után két-három fiatal jelentkezik rendőri szolgálatra.- Újabb film- vagy könyvtervek?- Majd a nyári szabadság idején gondolkodom rajta. Akkor van erre időm. Mindenesetre a József Attila haláláról szóló könyvem óta nagyon sokan keresnek meg sokféle ötlettel. Koronakutatóktól kaptam néhány érdekes tippet például Mátyás halálával kapcsolatban. Az 1490-ben elhunyt királyról annyit lehet sejteni, hogy megmérgezték, de az nem annyira ismert, hogy egy összeesküvés áldozata volt. Most ezzel foglakozom.
