Somogyi Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 11. szám

8 2009. MÁRCIUS 22., VASARNAP GAZDASÁG Fenyegetővé vált a vízhiány világszerte aszály Szinte csak a víztisztítók és a sótalanító berendezések gyártói nyernek a klímaváltozáson Magyarország vízgazdál­kodási szempontból is ki­szolgáltatott helyzetben van. A vízhiány azonban nem csak a mezőgazdasá­got érinti rosszul. Europress A vízfelhasználás korlátozásá­nak bevezetésére készülnek Los Angelesben az elhúzódó száraz­ság miatt, miközben Spanyolor­szág fóldközi-tengeri területein százezrek tüntettek a héten a megfelelő vízellátásért. Klíma­ügyi szakértők szerint az ehhez hasonló, sőt annál jóval súlyo­sabb vészhelyzetek belátható időn belül rendszeresen megis­métlődhetnek a globális felmele­gedés miatt. Más régiókban szintén megje­lenhet vagy fokozódhat a víz­hiány, így Magyarországon is. A most is nedves éghajlatú terű- leteken ugyanis a csapadék- | mennyiség további növekedésé- 1 hez, a száraz vidékeken pedig to­vábbi csökkenéséhez és időbeli eloszlásának szeszélyesebbé vá­lásához vezet a globális felmele­gedés - egymást váltogatják te­hát majd a súlyos aszályok és a nagy áradások. Magyarország vízgazdálkodá­si szempontból kiszolgáltatott helyzetben van, mivel a felszíni vizek több mint kilencven száza­léka külföldről érkezik - mond­ta Kolossváry Gábor, az agrártár­ca szakreferense. Már ez év vé­géig el kell készíteni a Duna kö­zös vízgyűjtő-gazdálkodási ter­vét, amelyben Magyarország mellett tizenhét állam érintett. Kolossváry Gábor szerint ezenkí­vül - országszintű programként - minél hamarabb ki kell dolgoz­ni egy közmegegyezésen alapu­ló vízbiztonsági stratégiát, amely hosszabb távon stabilizálhatja a hazai élelmiszer-termelést is. Ezt szolgálja az úgynevezett Vásár­helyi-terv is, amely ma elsősor­ban a Felső-Tisza vidékének víz­tározó-beruházásait fogja össze. Az aszály kezelésére pedig olyan akciótervre lesz szükség, amely lehetővé teszi a vízkészletek jobb elosztását és felhasználását akár a nemzetközi vízgyűjtő terüle­teken is. A víztározók létrehozása csök­kentheti az ár- és belvizek kárté­teleit, miközben a visszatartott vizek csapadékhiányos idősza­kokban a szárazság elleni küz­delmet is segíthetik. Nálunk első­sorban a Duna-Tisza közét, az Alföldet, a Kisalföldet és a Du­nántúl déli részét fenyegetheti az aszály. A korábbi felmérések sze­rint a vízjogilag engedélyezett mezőgazdasági terület 300-350 ezer hektárt tesz ki, de ebből a legaszályosabb időszakokban is csak 80-100 ezret öntöztek. Miközben hazánkban a foko­zódó vízhiány elsősorban ^me­zőgazdaságot fenyegeti, globális szinten hosszú a kedvezőtlen ha­tásokkal fenyegetett ágazatok lis­tája. A számítógépes félvezetők gyártása és a papíripar egyaránt sok vizet igényel, így a szárazabb területeken működő üzemeknek hamarosan meg kell küzdeniük az értékes vízért más felhasz­nálókkal. A válság visszaveti a vízi fejlesztéseket a GLOBÁLIS VÁLSÁG egy évti­zeddel vagy akár többel is visszaveti a világon a vízügyi fejlesztéseket, és a lakosság egyre növekvő mértékben képtelen fizetni a vízszámlá­kat - figyelmeztetett a Világ­bank az Isztambulban ma záruló Vt Világfórumon. a tanácskozáson mintegy 20 ezer környezetvédő, kuta­tó és vízügyi szakértő vitatja meg a klímaváltozás és az abból fakadó vízügyi gondok megelőzésének, megoldásá­nak lehetőségeit. Közel egy- milliárd embernek nincs hozzáférése biztonságos, tisz­ta ivóvízhez, 2,6 milliárdnak pedig megfelelő higiéniai kö­rülményekhez. Afrikában naponta ötezer gyerek hal meg hasmenés és más, tiszta ivóvízzel megelőzhető beteg­ségek miatt. A turizmus sok olyan mediter­rán területen szorulhat vissza a vízszűke miatt, ahol ma ez a leg­fontosabb bevételi forrás. Az ál­lattenyésztés is a vesztesek közé kerülhet, mivel jelentősen nőhet a viszonylag vízigényes tevé­kenységnek számító húselőállí­tás fajlagos költsége. Fellendülés elé néznek viszont a víztisztítók és a tengervíz-sótalanító beren­dezések gyártói. A kőolaj árának esése mélyítheti a válságot Az ipari országok együttesen ezermilliárd dollárt is megtaka­ríthatnak az idén a csökkenő nyersolajárak jóvoltából, ez min­den idők egyik legnagyobb kon­junktúráját indíthatja el a Nem­zetközi Energiaügynökség főnö­ke, Tanaka Nobuo szerint. Ám a Spiegel Online által idézett né­met szakértők kételkednek e jós­latban. A kőolajtermelő országok bevételei ugyanis jelentősen apadnak, ez visszafogja a beru­házási kedvüket, és általában az iparcikkek iránti keresletüket. A leginkább érintettek, az OPEC olajkartell tagállamai tavaly együtt 970 milliárd dolláros ex­portbevételt halmoztak fel, ám az idén már csak mintegy 400 mil­liárd dollárra számíthatnak a Fi­nancial Times becslése szerint. ■ A német gazdaság nem feltétlenül örül az olcsó olajnak. Az olcsóbb kőolaj, gáz és más nyersanyagok'áresésének hatá­sa ezért a világgazdaság és ben­ne a felhasználó országok kül­kereskedelme számára negatív hatással is lehet. így járhat a német gazdaság is, jóllehet, csak a nyersolajbeszer­zésen 40 milliárd eurót takarít­hat meg az idén. Ez egyértel­műen kedvez az egyéni fogyasz­tóknak, de alig csökkenti az átla­gos iparvállalatok költségeit, mi­közben azok exportja a főleg a kulcságazatnak számító gépipar­ban lényegesen szűkülhet. ■ HIRDETÉS Obama büntetőadót vet ki a magas prémiumokra Obama elnök Jay Leno show-műsorában. Itt jelentette be a szigorítást. Kilencvenszázalékos büntetőadó sújtja Amerikában a nagy össze­gű - 250 ezer dollárnál maga­sabb összegű - prémiumokat azoknál a cégeknél, amelyek leg­alább 5 milliárd dolláros pénz­ügyi segélyt kaptak az államtól - döntött rekordgyorsasággal az amerikai képviselőház. Barack Obama intézkedése mindössze néhány nappal követte azt a hírt, hogy az AIG biztosítótársaság összeomlását kis híján előidéző vezetők 165 millió dollár (36,5 milliárd forint) prémiumot vet­tek föl lényegében az adófizetők pénzéből, sőt a 180 milliárd dol­láros szövetségi segély felét más intézményeknek juttatták. Mind­ezt a 80 százalékban állami tulaj­donba került biztosító felügye­letét is ellátó központi bank, a Fed tudtával és hozzájárulásával. A képviselőház republikánus vezetője, John Boehner egysze­rűen politikai cirkusznak titulál­ta a lépést, ami - hozzátéve, hogy Obama elnök lay Leno té- véshow-jában indokolta annak szükségességét - talán nincs is távol az igazságtól. Tény azon­ban, hogy nem csak erkölcsi szempontból indokolt a büntető­adó. A még George Bush elnök­sége idején indult bankmentő program ugyanis rendkívül nép­szerűtlen, ami veszélyezteti Obama válságterveit - köztük egy újabb bankmentő csomagét - véli a The New York Times. ■ « Mezőgazdaság a szárazságtól sújtott Szavannán. A világon közel egymilliárd embernek nincs hozzáférése biztonságos, tiszta ivóvízhez.

Next

/
Thumbnails
Contents