Somogyi Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-16 / 63. szám
KOSSUTH-DÍJAT KAPOTT: • Ágai Karola magánénekes • Balázs Mihály építészmérnök • Geiger György trombitaművész •Hegedűs D. Géza színművész • Hetey Katalin szobrász •Jánoskád Márta jelmeztervező • Juronics Tamás táncművész • Kováts Adél színművész • Máté Gábor színművész • Rajk László építész, díszlettervező • Rózsa János Jilmrendező • Sándor Pál filmrendező • Sári József zeneszerző • Schmidt Egon író • Szirtes Tamás a Madách Színház igazgatója • Tót Endre festőművész • Várady Szabolcs író • Vári Éva színművész • Végei László író, újságíró, szerkesztő SZÉCHENYI-DÍJAT KAPOTT: • Angyalosi Gergely irodalomtörténész • Beke László művészettörténész • Boros Gábor filozófiatörténész • Csirik János matematikus • Jánossy András fizikus • Margócsy István irodalomtörténész • Nagy Béla állatorvos mikrobiológus • Nyíri János Kristóf filozófiatörténész • Palánkai Tibor közgazdász • Pápay József olajmémök • Penke Botond kémikus • Petrányi Győző immunológus • Plesz Antal építészmérnök • Sótonyi Péter anatómus • Szendrei Janka zenetörténész • Thomka Beáta irodalomtudós • Hunyadi Mátyás, Kisbán Sándor és Körösi Gábor építészmérnökök A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND NAGYKERESZTJÉT KAPTA: • Kányádi Sándor író A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJÉT CSILLAGGAL KAPTA: • Marosi Ernő művészettörté nész • Marton László rendező • Méray Tibor újságíró • Szendrő Péter gépészmérnök • Vásáry Tamás zongoraművész A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJÉT KAPTA: • Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnöke • Győrfi László matematikus • Járay Jenő, az orvostudomány doktora • Jobst Kázmér orvos • Kiss Tibor, a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazottnagykövete • Kovács Ferenc bányamérnök • Külkey László operaénekes • Láng István zeneszerző • Maár Gyula filmrendező • Mőcsényi Mihály tájmémök • Orbán Miklós vegyészmérnök • Peisch Sándor, a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete • Ráday Mihály operatőr, rendező, szerkesztő • Sándor György előadóművész Kányádi Sándor példa a nemzet egységére Az államfő kiemelte a legmagasabb díjazott, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét kapó erdélyi írót Kányádi Sándort, akinek méltatására Erdélyben, a Nyerges-tetőn hóviharban is kétezren gyűltek össze. „Úgy emlegettem őt a jelenlévőknek, mint egy példát a nemzet egységére. Nevének hallatán óriási ováció tört ki, olyan őszinte öröm, taps, aminél szebbet senki nem arathat le életében” - mondta Sólyom László. A köztársasági elnök szerint Kányádi azért fejezi ki a nemzet egységét, mert ő is itthon van, a magyar nemzetnek és ugyanannak az örökségnek a része, ami a nyelvből, a történelemből és a kultúrából áll össze. „A kitüntetést az kapja, akinek adják, de hogy mennyire érdemli meg, azt az utódok és az utókor dönti el” - mondta Kányádi Sándor. A 80 éves író szerint azonban az igazi megtiszteltetés az olvasó elismerése. A romániai Nagygalambfalván született művész a magyar irodalom hagyományainak folytatásáért, az erdélyi kisebbségi lét mindennapjait az anyanyelv megtartó erejével ábrázoló irodalmi munkássága elismeréseként kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykereszt polgári tagozata elismerést. | A legmagasabb állami kitüntetést vehette át Kányádi Sándor erdélyi író Idén mindenki elfogadta a március 15-én átadott állami kitüntetéseket, a kézfogásokkal kapcsolatban sem volt botrány, s nem kellett visszavonni felterjesztést sem. Éber Sándor „A tudományos és a művészeti teljesítmény között nincs merev szétválasztás, ezt jó lenne általában kiterjeszteni a mostani állapotokra”- hangoztatta Sólyom László tegnap a Parlamentben az idei Kossuth-és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetéseinek átadásán. A köztársasági elnök szerint így lehetne kilátni a beszűkült gondolkodásból. Az idén tizenkilenc művésznek ítéltek Kossuth-díjat, 19 tudós részesült Széchenyi-díjban, míg a Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetéseit 21-en vették át. Rajk László jutalmának egy részét felajánlotta a fiatal filmesek oktatására a Színház- és Filmművészeti Egyetemnek. „Sokat segített rajtam a magyar film, már csak azért is, mert az úgymond zivataros időszakokban, Máté Gábor, a Katona József Színház és Kováts Adél, a Radnóti Színház művésze is átvehette a Kossuth-díjat amikor feketelistán voltam és nem vállalhattam volna munkát, ők kiálltak mellettem és dolgozhattam velük” - mondta az építész. Arra a kérdésre, hogy politikai munkásságának van-e köze ahhoz, hogy díjat kap, azt mondta: „botorság lenne azt állítani, hogy a politikának nincsen szerepe az állami kitüntetések odaítélésében”. „Számomra a Kossuth-díj elsősorban azt jelenti, hogy visszakapok valamennyit abból a szere- tetből, amit a filmjeim adtak az embereknek” - hangoztatta Sándor Pál. Állítása szerint a szakma már számos alkalommal felterjesztette a kitüntetésre, de mindannyiszor kihúzták a listáról. „Igazából talán ez a legnagyobb elismerés, amit művészember kaphat. Nagyon-nagyon örülök” - nyilatkozta Kováts Adél. A RadHatvan éve tízezer forint járt a díjért A KOSSUTH-DÍJAT 1948-ban szabadságharc centenáriumán alapították, hogy a kiemelkedő művészeti és tudományos teljesítményeket jutalmazzák. 1990-ben az elismerést két részre osztották: a Kossuth-díj művészeti díjjá vált, a tudományos élet kiválóságai számára pedig Szé chenyi-díjat hoztak létre. A Kossuth-díjért 1948-ban húsz-, illetve tízezer, 1978- ban nyolcvanezer, 1985-ben kétszázezer forint járt, tavaly pedig mintegy 7 millió forint A DÍJAKAT SÓLYOM LÁSZLÓ államfő, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke adta át nóti Miklós Színház színésze elmondása szerint szinte megrendüléssel vagy sokkhatásként érte a kitüntetés. A Jászai Mari-díjas művész fontosnak tartja, hogy a színészek a színház mellett a televízióban és a filmvásznon is megmutatkozhassanak. A nemzeti ünnepen állami kitüntetéseket adtak át Kossuth-díjak idén botrány nélkül parlament Mindenki átvette az elismeréseket, nem vontak vissza felterjesztést KOZELET
