Somogyi Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-14 / 62. szám

4 MÁRCIUS 15., 1989-2009 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. MÁRCIUS 14., SZOMBAT Szellemisége még ma is él a régi egyesületnek Szentpéteren Két évtized mérföldkövei fonyódi jubileum Az egészségügy, az oktatás is magas színvonalú Él a hagyomány: Noszlopy-napolfkal ünnepel ma is a szakközépiskola Húsz éve avatták fel a március 15-i ünnepség keretében Pogány- szentpéteren a Hősök emlékmű­vét. Adományokból gyűlt össze rá a pénz, a szervezést a II. Rá­kóczi Ferenc Közművelődési Egyesület vállalta. Az egyesület hazánk első civil szervezetei kö­zött alakult meg 1984-ben. 1986- ban saját erőből és pályázati pénzek segítségével felépítették egyesületi házukat. Emléktáblát állítottak Kovács Zoltán evangé­likus igazgató tanítónak, és ha­gyományőrző tevékenységük­nek köszönhetően országos is­mertséget szereztek Pogány- szentpétemek. Hagyományőrző csoportjuk bekerült az országos Ki mit tud? döntőjébe, és határa­inkon túl is felléptek. A Hősök emlékművét az önkormányzat 2001-ben felújíttatta, akkor ke­rült a tetejére a turulmadár, s mellé a kereszt. Hagyománnyá vált, hogy a március 15-i ünnep- ' ség alkalmából itt koszorúznak. Az egyesület papíron talán még megvan, de már nem mű­ködik. Am van ifjúsági klub, 2006-ban megalakult a polgár­őr- és tűzoltó-egyesület, 2007- ben a Sport és Természetbarát Egyesület. A közművelődési te­vékenységet - miután az iskola is megszűnt - 2007-től átvette a teleház, ahol könyvtár, számí­tógépek várják a helyieket, itt van a közösségi központ. A mozgáskorlátozottak csoportja ugyancsak tevékeny: előadáso­kat szerveznek, s tavaly elő­ször volt helyben véradás, és fa­lubusz szállította tüdőszűrésre az embereket. - A régi szerve­zet tagjaiból az unokák, roko­nok bent vannak az újakban. Ha már nem is működik az egykori szervezet, de a szelle­me él - összegezte Didicsné Kardos Györgyi polgármester. ■ Varga Andrea Várossá nyilvánításának huszadik évfordulóját ünnepli Fonyód március idusán. 1989-ben volt az avatás. Füleki Tímea- Fonyód gyönyörű helyen talál­ható, közlekedési csomópontban fekszik és középfokú oktatási in­tézményei vannak - sorolta a húsz évvel ezelőtti indokokat Metz József, a fonyódi Egészség- ügyi Nonprofit Kft. igazgató-fő­orvosa, aki a nyolcvanas évek­ben tanácstagként a fentiekre hi­vatkozva kezdeményezte: pá­lyázza meg a városi rangot Fo­nyód. - Összességében azóta sem történt hasonló nagyságren­dű fejlesztés, mint a várossá nyil­vánítást megelőző években - mondta Metz lózsef utalva arra: szinte egy időben újították fel és bővítették az általános Iskolát, a zeneiskolát, az ipari iskolát és a gimnáziumot. Utóbbit Mako- vecz-tervek alapján, színházte­remmel, mely a legrangosabb városi események helyszíne, itt ünnepük vasárnap a húszéves jubileumot. Az igazgató-főorvos szerepe kapcsán meg kell emh'teni azt is: Fonyód sikertörténete a tizen­egy éves egészségügyi társaság, mely a közelmúltban nonprofit kft.-vé alakult. Az önkormány­zati cég napjainkra 40 ezer kör- nyékbeüről gondoskodik, a mo- deü szerkezetileg egyedüláüó: az önkormányzat apportálta a tár­saságba az egészségházat, mely­ben ma tizennyolc szakma kép­viselteti magát, míg a kht. alapí­tását megelőzően az eüátás a négy alapszakmára szorítkozott. Az intézményben komoly fej­lesztések zajlottak: csak tavaly 200 millió forintos korszerűsítés Fonyód-tudat. A múzeumban őrzött emlékeket az általános iskolások is jól ismerik, tanórákat is tartanak itt történt pályázati forrásból, és a kht. alapítása óta csupán saját megtakarításokból százmilüós értékben fejlesztettek. A millennium időszakát köve­tő évekre tehető a város életében az a periódus, amikor a telepü­léstörténet újabb mérföldköveit tették le. Az egyik leglátványo­sabb eredmény volt a nyertes Széchenyi terves projekt, mely az impozáns Fonyódi Múzeum születését jelentette az egykori Veücs-viUa helyreállításával. A várossá válás húszéves évfordu­lójával egy időben ünnepli öt­éves fennállását a múzeum, mely nem csupán mint építésze­ti érték, hanem a civil összefo­gás példájaként is jelentős. Az ötlettől a teljes pályázat gondo­zásán át a mai napig tartó mű­ködtetéséért a Fonyódi Múzeumi és Helytörténeti Egyesület felel.- 1998 óta folyamatosan dol­gozunk, ez idő alatt országosan is a köztudatba került progra­mokkal jelentkeztünk - összeg­zett Minczinger Katalin, az egye­sület titkára, a múzeum gyűjte­ménykezelője. A múlt emlékeinek őrzése több tekintetben kimagasló. Varga István helytörténész ku­tatásai hat kiadvánnyal és ko­rábban ismeretlen történeti részletekkel ajándékozták meg a várost: a régi írások gyűjtemé­nyét a képeslapos könyv követ­te, majd megjelent a fonyódi zsi­dóság története és a Szaplon- czay Manó munkásságát össze­foglaló anyag. Másodszor is ki­adták a képeslapgyűjteményt, és megjelent a régi fonyódi fény­képek albuma. László Gábor 1896-os naplója Fonyód történe­tének kis szeletét világítja meg páratlan részletességgel a ne­ves nyaralóvendég ifjúkori él­ményei alapján. Minden évben megkoszorúzzák Szellemi műhely a tóparti város szívében- A HARMINC ÉVBEN, mióta itt tanítok, mindvégig hittem, hogy ez egy szellemi műhely, ahol nagyon igényes alkotókö­zösség működik - fogalmazott Bántó Zsuzsanna, a városban elévülhetetlen érdemeket szer­zett Mátyás Király Gimnázi­um igazgatója. A Balaton- szentgyörgy-Balatonszárszó­Somogyvár háromszögből kö­zel hatszáz diákot jegyző isko­la kimagasló érettségi és felvé­teli eredményekkel, verseny­szereplésekkel, valamint kiter­jedt nemzetközi kapcsolatok révén népszerű a továbbtanu­lók körében. Gimnázium a város központjában Új iskolai klubot avattak a kapos­vári Noszlopy közgazdasági szakközépben - áll a Somogyi Hírlap 1989. március 14-i számá­ban. A mindössze 32 négyzetmé­teres ifjúsági klubot a hagyomá­nyos Noszlopy-napok keretében avatták fel. Utánajártunk: most, húsz év távlatából milyen lehetőségeket, programokat szervez az iskola diákjainak a tanórákon kívül. Keczeli László igazgatótól megtudtuk: a hagyomány bi­zony azóta is él, sőt, idén jóval színesebb programokat tarto­gattak a Noszlopy-napok. Való­ságos kampányhadjáratot foly­tattak a diákigazgatónak jelölt kamaszok, csapataikkal szá­mos szórakoztató és látványos előadást szerveztek. Az egyik csoport így március idusán strandot varázsolt az aulából, nem is maradt el az óriási siker és a szavazathalom. Emellett a tanár-diák focimeccs és vetél­kedő állandó program a diák­napokon. ■ Húsz év elteltével is él a Noszlopy-napok ha­gyománya a kaposvári középiskolában. Az állandó sportprogramok szinte már megszokottnak szá­mítanak az intézményben, ahogy az iskolaújság is, amely­nek ifjú szerkesztőpalántái lel­kesen vesznek részt lapunk Sé­ta-programjában is. Az intézmény az elmúlt né­hány évben kiváló hírnévre tett szert a német- és angolnyelv­oktatás terén, öt éve német két tannyelvű oktatás is folyik az iskolában. A nyelvgyakorlást segítette az egyhetes német és angol tanulmányút korábban, de emeüett Grazba és Bécsbe több alkalommal ruccantak ki a noszlopys diákok. Fris Eszter némettanártól megtudtuk: a szekszárdi színházba rendsze­resen szerveznek látogatást né-1 met nyelvű darabokra. A végzősök a mai napig foly­tatják a tradíciót, és estéről esté­re gyakorolják a palotást és a ke- ringőt a szalagavató bálra, a ta­nárok pedig új hagyományt te­remtettek: színdarabot adtak elő tavaly. A klubhelyiség ugyan ma is létezik, de már osztályte­remként hasznosítja az iskola. ■ Meiszterics Eszter Húsz éve még az új épületre, ma liftre vágynak a diákok tab Március idusán rakták le az általános iskola alapkövét, azonban a suli még ma is korszerűnek számít Csak egy lift hiányzik innen - mindössze ezt az egy hiányos­ságot tudták megemlíteni a diá­kok a tabi általános iskolában. A nyolcadikosok amolyan fe- rencjóskás „min­den nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg va­gyok elégedve” szlo­gennel méltatták az iskolát, ahol az elmúlt években idejük nagy részét töltötték. Éppen húsz évvel ezelőtt, 1989 márciusában rakták le az iskola alapkövét, az intézmény pedig 1991-re épült fel. A két év­tizeddel ezelőtti sajtóhír még arról szólt: tíz évet vártak rá, hogy egy modern iskolába jár­hassanak a diákok. Az akkor ballagok keserűen is vették tu­domásul, hogy ők már nem ta­pasztalhatják meg, milyen az új iskola új padjait koptatni. Az intézmény a mai fi­atalok szerint közel két évtized után is egy modern iskolá­nak számít. - Sze­retünk ide járni, jók a tanáraink is - állítják egy­behangzóan a nyolcadikosok, akik azt mondják: a továbbta­nulási esélyeiket tekintve is úgy érzik, hogy egy kiváló isko­lából mennek tovább szakkö­zépiskolába, gimnáziumba. Való igaz, talán tényleg csak a lift hiányzik a megfáradt lábú ■ Két évtized után is mo­dern iskolá­nak számít. lik, vannak dolgok azonban, amiben nem igénylik az inno­vációt. Ilyen például az interak­tív tábla, aminek a diri eüenző- je, mert úgy véli: anélkül is le­het kiválóan tanítani, ráadásul a tanári mesterséget, a tanárt semmi sem pótolhatja. Csizmadia Nándor tanítvá­nyaival egyetemben úgy véü: nincs szégyenkeznivalójuk. - Az oktatás színvonalát tekintve a kistérség vezető iskolájának számítunk, ezt a tanulmányi versenyeredmények is igazol­ják - mondja az igazgató, aki szerint az is az oktatás minősé­gének köszönhető, hogy nem küzdenek létszámgondokkal. ■ Kolumbán Tünde tizennégy éveseknek, akik úgy tűnik, megunták a lépcsőzést a galériás iskolában. - Bezzeg amikor ide jöttetek, azt sem tudtátok, mennyit rohangálja­tok a szintek között - reagált a diákok felvetésére Csizmadia Nándor igazgató, aki persze egészen mást hiányol a suliból, mint a gyerekek. - A gépészetet kellene felújítani, az mára el­avulttá vált - mondja az iskola vezetője, aki arról is beszámolt, hogy azért évről évre igyekez­nek javítani a feltételeken, két éve például az udvart és a sport­pályákat hozták rendbe. Lenne még mit fejleszteni, hiszen majd húsz év után lassan a kül­ső renoválás is időszerűvé vá­Minden nagyon szép..., a nyolcadikosok elégedettek Iskolájukkal

Next

/
Thumbnails
Contents