Somogyi Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-14 / 62. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2009. MÁRCIUS 14., SZOMBAT A szabad sajtót ünnepeltük újságírás Árpási Zoltán főszerkesztő: alappillérünk az erkölcs A kollektíva elismerését kapta: Vadál Ilona (balról), Balassa Tamás, Kálmán Ágnes, Szabó Bernadett, Parrag Zsolt, Kolumbán Tünde 1848 emlékezete major József kaposvári nyugdíjas: - A szabadságot, a függetlenséget, a haza szeretetét jelenti ez az ün­nep. A magyar szabadság- harc eszméit, amit minden korban minden embernek magáénak kellene vallania. Azt jelenti, hogy a legmé­lyebb válságban, a legnehe­zebb időszakban képes volt Összefogni ez a nép. Hason­ló időket élünk, úgyhogy ta­lán megszívlelendő volna az akkori példa. SZABÓMÉ PAPP EMESE zimá- nyi hivatásos anya: - A csa­láddal töltjük az ünnepet, ünnepségekre nemigen tu­dunk eljutni. Azért sem, mert három gyermekünk van. Otthon ünnepiünk. Beszélgetünk arról, mire is emlékezünk március 15-én, a nagyobbak már az isko­lában tanultak alapján job­ban be tudnak kapcsolódni ebbe. És persze az ünnepi műsorokat megnézzük a te­levízióban. vincze gyula kaposvári di­ák: - Ezt az ünnepet a fiata­lok is talán jobban maguké­nak érzik, hisz a márciusi' ifjakra emlékezünk. Fiatal­ság, lelkesedés, lázadás - ezt is jelenti március 15. Az idei ünnep nekem egy ki­csit más, mint a korábbiak, mert résztvevője lehetek a vasárnapi ünnepi műsor­nak a Kossuth téren. Nagy megtiszteltetés, hogy mi képviselhetjük Kaposvárt. Ünnepelt pénteken a So­mogyi Hírlap szerkesztő­ségének és kiadójának kollektívája. Átadták a legjobbaknak járó elisme­réseket. Jakab Edit „A szabad sajtó természeténél fogva sokkal inkább erkölcs, semmint jog“ - ezzel a Pro- hászka Ottokár-idézettel kö­szöntötte a munkatársakat Árpási Zoltán, a Somogyi Hírlap főszerkesztője. Az újságírás alappillére az erkölcs - emelte ki a főszerkesztő -, s korlátja a jog. Sajnos, manapság egy má­sik korlát is megjelent: a gazda­sági helyzet, amely ezt a terüle­tet is érintette. A közös ünneplés a hagyomá­nyokhoz híven az előző év leg­jobbjainak köszöntésével kez­dődött. A Somogyi Hírlap szer­kesztőségének és kiadójának, az Axel Springer-Magyarország Kft.-nek legrangosabb elisme­rését, a Roboz István-díjat Balassa Tamás vehette át. Az Év Újságírója Kolumbán Tünde lett, Az Unicum-díjat, ami a cég­nél dolgozó legszínesebb egyé­niségeknek jár, Parrag Zsolt tördelőszerkesztőnek ítélték oda a kollégák. A szerkesztőség munkatársai által alapított Kö­szönet Díjat Vadál Ilona telefon- központos kapta. A kiadó mun­katársai közül Kiadói Szakmai Nívódíjat kapott Kálmán Ágnes, a Kiadói Nívódíjat Szabó Berna­dett vehette át. A lap munkatársai közül a sajtónap alkalmából többen kaptak rangos elismerést. Az Axel Springer fotóriportereinek meghirdetett pályázaton Gáti Kornél sport kategóriában első, portré kategóriában harmadik, Kovács Tibor humor kategóriá­ban második díjat nyert. Har- sányi Miklós az Ipartestületek Országos Szövetségének sajtó- nívódíját kapta, valamint a honvédelmi minisztertől vehet­te át a Honvédelemért kitünte­tő címet. HÍRSÁV Jelentős eseményekre készül a megyei kar A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI Kar Megyei Tagozata pénteken tartotta éves közgyűlését. Vörös Tamás elnök számolt be az elmúlt évi munkáról, és elfogadták az idei költ­ségvetést. Ez évben is fon­tos rendezvényekre készül­nek: a megyei tagozat társ- szervezője a 17. jogi beszél­getéseknek, Földváron a 35 évnél fiatalabb közigazga­tási szakembereknek szer­veznek konferenciát. Idén sem marad el az országos jegyzőtalálkozó, és jelentős pályázatokat írnak ki a szakmának. Óvodások is emlékeztek a szabadságharcra március 15-ére emlékez­tek pénteken a kaposvári kicsik. A Petőfi óvodában gyermekrajz- és emlék- kiállítást rendeztek. A Honvéd utcai óvoda ka- posfüredi tagóvodájában az intézmény kopjafájá­nál tartottak megemléke­zést. A kopjafát Tóth Já­nos, Kaposfüreden élő népművész faragta és ajándékozta az óvodának. Felállítását a település- részi önkormányzat támo­gatta. (je) Ötvennyolc véradó két településen harmincegy donor mint­egy tizenkét liter vért adott a Babócsán szerve­zett véradáson. Somogy- szobon huszonhét önkén­tes jelentkezett a felhívás­ra, közülük hárman első alkalommal, (ga) Együtt versenyeztek diákok és tanárok DIÁKOK ÉS PEDAGÓGUSOK együtt versenyeztek So- mogyudvarhelyen az Arany János Általános Is­kola iskolanapján. A ha­gyományos rendezvényen felléptek népdalénekes és versmondó diákok, szere­pelt a színjátszó csoport és a tánc szakkör. A tanárok és különböző korú diákok alkotta vegyes csoportok is megmérkőztek egymás­sal ügyességi és szellemi feladatokban, (va) Gáti Kornél: Veszélyes játék Kovács Tibor: Katonazene Az integráció erősítése sok kistelepülés működését nehezíti somogysárd Nem hagynák az iskolát, de megfojtja őket a nem körültekintő, hozzá nem értő központosított elosztás Mezőcsokonya kiáll az is­kolai integráció mellett, Somogysárd pedig nem érti, hogyan történhet olyan, 2014-ig szóló euró­pai uniós pénzelosztás, amely józan paraszti ész­szel nem helyeselhető'. Somogysárdon harmincöt esz­tendővel ezelőtt olyan iskola épült, amely kétszázhatvan gyermek fogadását tette lehe­tővé. Annak idején Mezőcso­konya és Újvárfalva gyerme­kei is helyet kaptak a torna- csarnokkal, szaktantermek­kel, szaktanárokkal ellátott, jó felszereltségű iskolában, amely ma is a megye egyik legszebb intézménye. Az iskola működése a rend­szerváltás után, a demokrácia alakulásával sajnos akadozni kezdett. A települések szétválá­sa, önálló iskola létesítése Me- zőcsokonyán is megtörtént. Lokálpatriotizmusuk tisztelen­dő, de a gazdaságosság meg­kérdőjelezhető. Az oktatáspoli­tika mai irányelvei, az integrá­ció erőltetése sok kistelepülés működését nehezíti nem csak Somogybán, de Tolnában, Ba­ranyában is. Somogysárd az integráció ki­tételei miatt nem indulhatott olyan pályázaton, ahol össze­vont, kis létszámú osztályok Csikós Nagy Márton polgármester: elszemélytelenednek a gyermekek működnek, így pályázati pénz­ből nem részesülhetett. Szeret­ném megjegyezni, hogy isko­lánk épülete ma is olyan jó ál­lapotban van, hogy egy egész­ségügyi meszelés után azonnal tudná fogadni a szűkebb kör­nyék, így a három kilométerre lévő Mezőcsokonya gyerekeit is. Ezek után kérdés, hogy ilyen gazdasági körülmények között több százmillióért kell- e építeni iskolát Mezőcsoko- nyán. Mi lesz, ha megépül az új is­kola, és elfogy belőle a gyerek? Hogyan fizeti Mezőcsokonya a felvett hiteleket, hogyan tudja majd fenntartani az intéz­ményt, biztosítani annak mű­ködését? Majd akkor jut oda Mezőcsokonya, ahol a somogy- sárdi önkormányzat van most. Egy kiürült iskolát még mag­tárnak sem lehet használni. Sajnos a jelenlegi oktatáspoli­tika ide juttatta a kistelepülé­seket. A szabad iskolaválasz­tással megindult egy olyan fo­lyamat, ami felbolydította a családokat. Elviszik a gyereket a lakóhelyről. Tegyék, ha jónak látják, de azok a szülők, akiknek a helyi iskolai szolgáltatás nem meg­felelő, belenyúlhatnának a zse­bükbe, és fizethetnék a norma­tív támogatást. Mindazon szü­lők, akik a saját lakóhelyükről elviszik a gyermekeiket, a sa­ját értékeiket is leminősítik. A szűkebb környezetből kira­gadott, naponta ingázó kisgye­rekek a nagy létszámú osz­tályokban elszemélytelened­nek, elveszítenek valamit, amit összetartásérzésnek ne­vezünk. Gyökerei elsorvadnak, se ide, se oda sem tartoznak, helyi hagyományainkat meg sem ismerik. Reményik Sándor szerint „NE hagyjátok a templomot, templomot és az iskolát!” Nem hagynánk, de megfojta­nak minket a nem körültekin­tő, hozzá nem értő központosí­tott elosztással. CSIKÓS NAGY MÁRTON POLGÁRMESTER ▲ 1

Next

/
Thumbnails
Contents