Somogyi Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-24 / 46. szám

6 2009. FEBRUÁR 24., KEDD GAZDASÁG A BUX index 2009. február 23-án NYERTESEK ■MMi Változásai) Millió Ft Phylaxia 8 + 14,28 6 Emasz 2399 + 2,87 31 Mól 9130 + 2,52 1601 Fotex 272 + 1,49 16 Egis 10750 + 0,04 201 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás {%! Millió Ft OTP 1700-5,55 9501 FHB 539-3,23 13 MTelekom 524-2,78 1356 Richter 24100-1,43 3470 Áll. Nyomda 653- 1,21 5 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. február 23-án. Forintbetéti* kamatok (%, 02.23.) Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 Mo.-i Volksbank 4,25 2,55 * Alaptermékek, 1 millió forintra ** 3 hó helyett 6 hó Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 02.23.) Eladási j Allianz Bank 294,43 309,53 Budapest Bank 293,94 312,12 CIB Bank 289,92 314,08 Citibank 288,75 312,81 Erste Bank 293,54 310,46 K&H Bank 292,87 309,75 MKB Bank 287,62 302,38 OTP Bank 288,80 303,61 Raiffeisen Bank 290,54 303,62 Mo.-Volksbank 292,55 310,65 Dollár-valutaárfolyamok (forint/dollár, 02.23.) u4x.ij r-»__i' • Yeieii ciaadS! Allianz Bank 227,08 238,72 Budapest Bank 227,56 241,63 CIB Bank 224,49 243,19 Citibank 222,60 241,16 Erste Bank 226,12 241,08 K&H Bank 227,19 240,27 MKB Bank 224,45 235,97 OTP Bank 225,72 237,30 Raiffeisen Bank 225,73 235,89 Mo.-i Volksbank 226,51 240,53 Öt év adósságrendezésre változás Akár már jövőre bevezethetik a személyi csődöt Tömegesen szabadultak a külföldiek a részvényektől A jövő évtől már kezde­ményezhető lenne a sze­mélyi csőd. Az elképzelé­sek szerint öt év állna a bajba jutott magánadós rendelkezésére, hogy ren­dezze a helyzetét. Europress Öt év alatt kellene rendezni a csődbe jutott magánszemély helyzetét: erre tesz majd javasla­tot a személyi csőd koncepció­ján jelenleg is dolgozó igazság­ügyi tárca - tudta meg lapunk. A minisztérium szakértőinek el­képzelése szerint tízévente egy­szer kérhetnének törvényi segít­séget azok, akik erre jogosultak. Nem kaphatna ugyanis segédke­zet az, aki bűncselekményt köve­tett el, aki a kérelmét megelőző öt évben rosszhiszeműen akadá­lyozta a hitelezői követelések ér­vényesítését, továbbá az is kizár­ná az adósságrendezést, ha a ké­relmező feketemunkát végez, vagy esetleg - mondjuk egyéni vállalkozóként - mást feketén foglalkoztat. „Tiszta lappal” lehetne folytatni Mint ismert, a személyi csőd in­tézményén jó ideje dolgozik az igazságügyi tárca; az eljárást az g a magánszemély kérelmezhet- 1 né, aki tartozásait, hiteleit tartó- | san nem képes teljesíteni, de J amúgy rendszeres jövedelme s van. A személyi csődeljárással az állam gyakorlatilag esélyt ad­na az állampolgároknak, hogy „tiszta lappal” folytassák életü­ket, feltéve persze, hogy megfe­leltek a program támasztotta igen szigorú feltételeknek. A támogatás ugyanis nem je­lentene egyet az adósságleírás­sal. A jóhiszemű csődbejutottól megköveteljék, hogy együttmű­ködjön a hitelezőkkel és az eljá­rás menetét felügyelő vagyon- gondnokkal. Az eljáráshoz szük­ség lenne a hitelezők többségi támogatására is, ám adott eset­ben enéfkül is lefolytatható le­hetne a procedúra, amelynek vé­gén az adós kérhetné, hogy ír­ják le fennmaradt tartozásait. Szigorú feltételeket szabnának A hitelezői megállapodással tör­ténő adósságrendezés a céges csődeljárásnál használtakhoz hasonló megoldásokat alkalmaz­A személyi csőd megkönnyítené a kilábalást az amúgy akár megoldhatatlannak tűnő helyzetből na. így például az adóst morató­rium (ez alatt nem kellene tör­leszteni) illetné meg a procedúra kezdetétől addig, amíg a hitele­zők nem adják áldásukat a tarto­zások átütemezésére. Igény lenne rá-nem is kicsi A személyi csőd bevezetésének ötlete az ezredforduló óta több­anguában már három évszá­zaddal ezelőtt törvény védte a becsületes adóst, aki, ha ren­desen törlesztett, elkerülte a börtönt A személyi adósság- kezelés mai szabályai egy-két évtizede alakultak ki, és a rendszeres jövedelemmel ren­delkező eladósodott fogyasz­ször is felvetődött. Napjainkban a hazai háztartások növekvő eladó­sodása indokolná. Ez alacso­nyabb ugyan az uniós övezet át­lagos szintjénél - ott a GDP ará­nyában 53, Magyarországon 28 százalék -, de évek óta folyama­tosan emelkedik. Tavaly nyárön el is kezdődött a munka a külföl­di szabályozások és annak vizs­tókra vonatkoznak. Van olyan ország, ahol a céges csőddel együtt, másutt önálló törvény­ben rendezik a kérdést Dániában 1984-ben készült törvény, Svédországban tíz év­vel később, Németországban 1999-ben lépett hatályba az idevágó szabályozás. gálatával, valóban szükség van-e nálunk is, és milyen konstrukció­ban az intézményes segítségre. A tárca arra törekszik, hogy - legkorábban áprilisban - olyan koncepciót vigyen a kormány elé, amelynek révén eldönthető, kell-e törvény vagy sem. Annyi bizonyos: az elgondolá­sok arra a közép-, alsó középosz­tálybeli adósi körre koncentrál­nak, ahol van vagy lehet rendsze­res jövedelem és vagyon, amely­nek értékesítésével a lejárt köve­telések meghatározott hányada rögtön az eljárás megindítása után kiegyenlíthető. Ezért hiú re­mény lenne azt várni, hogy az intézmény a jövedelemmel nem rendelkező, vagyontalan, tartós szegénységben élők felemelkedé­sét egyengeti majd. A törvény - ha lesz - 2010-től érvényesülhetne. Jók a nemzetközi tapasztalatok Gyakorlatilag zsákszám szórták ki az ablakon magyar részvényei­ket és értékpapírjaikat az év vé­gén a külföldiek, a Magyar Nem­zeti Bank (MNB) tegnap közzé­tett jelentése szerint ugyanis csupán az utolsó negyedévben mintegy 262 milliárd forintnyi értékben szabadultak meg tő­lük. Egy év alatt pedig majdnem a felére, 2442 milliárd forintra csökkent a külföldieknél lévő tőzsdei részvényállomány. ■ Hosszú idő után először csökkent a külföldi befektetők részesedése a budapesti tőzsdén 70 százalék alá A maradék 1088 milliárdos paketten hazai magánszemé­lyek és intézmények osztoztak a vizsgált időszakban. A magyar háztartásoknál 262 milliárd fo­rint értékű részvénycsomag volt. Hosszú idő után egyébként most csökkent először hetven százalék alá a külföldiek része­sedése a BÉT-en bevezetett tár­saságokban. Az állampapírpiacon is hason­lóan alakult a helyzet: itt is a kül­földiek voltak a legnagyobb el­adók a múlt év utolsó három hó­napjában, összesen 61 milliárd forintnyi papírtól szabadultak meg. Az állampapírok piaci érté­kén számított állománya az év végén 16 215 milliárd forint volt, ebből a külföldiek 6526 milliárd­nyit birtokoltak. Mindennek tükrében nem meglepő, hogy a magyar részvé­nyek és állampapírok, illetve a forint akkorát esett az elmúlt hó­napokban - kommentálták szak­értők az adatokat. ■ N. M. Problematikus lehet a spekuláció elleni harc a részvények kölcsönadásán alapuló tőzsdei shortolás esetle­ges tiltására vonatkozó minisz­terelnöki felvetés bizonyos jogi kérdések tisztázását követeli meg - mondta tegnap Simor András jegybankelnök. Ma­gyarországon ugyanis nem je­lent egyértelmű tiltást a nemzet­közi szereplők számára is. Ez egyelőre nem tisztázott, erre vo­natkozóan még nem készült jo­gi tanulmány - tette hozzá az MNB elnöke. A fenntarthatósági dobogón magyar telekom Ezüstérem egyedüli magyar cégként Mindennapi hősök - állásajánlatok diákoknak Újabb elismerésben részesült a Magyar Telekom fenntartható­sági teljesítménye. A zürichi székhelyű SAM (Sustainable Asset Management), a Dow Jo­nes fenntarthatósági indexének szakmai értékelője által kiadott 2009. évi Fenntarthatósági év­könyvbe a Magyar Telekom mint egyetlen magyar, sőt mint egyetlen közép-európai cég ke­rült be. Önmagában már az elismerés­re méltó, hogy a vállalat szerepel a Dow Jones által meghívott vál­lalatok között, hiszen ebbe a kör­be a világ 2500 legnagyobb cége kerülhet csak be. Az érintett év­könyvben azonban az értékelt 2500 vállalat fenntarthatósági szempontból legjobban teljesítő 15 százaléka szerepel csak az 57 értékelt szektorból. A három dobogós kategóriából természetesen az arany jelenü a legkiemelkedőbb teljesítményt, amelybe 81 céget soroltak be. A Magyar Telekom a vezeté­kes távközlési szektoron belül a második, ezüst kategóriába ke­rült, ahol összesen 58 cég sze­repelt. Az ezüst kategóriába került még a Francé Telecom, a Korea Telecom és a Telecom Italia. Az arany kategóriába négy távköz­lési óriásvállalatot választottak be, a BT-t, Deutsche Telekomot, a Telefónicát (Spanyolország), valamint a Telust (Kanada). A bronz pedig a harmadik leg­jobb kategória, ebben 74 társa­ság van. A vállalatokat a gazdasági, környezeti és társadalmi dimen­ziók alapján, különböző szek­torspecifikus szempontok sze­rint értékelték. Ilyen például a márkamenedzsment, az ügyfél­kapcsolat-menedzsment, a szol­gáltatásfejlesztés, a klímastraté­gia, a környezeti politika, a mű­ködési ökohatékonyság, illetve a digitális megosztottság meg­szüntetése. Az évkönyvvel kapcsolatban további információ a http:// www.sam-group.com/year- book/download/yearbook_curre nt.pdf oldalon található. ■ Cs. E. A Magyar Telekom csoport a 10. helyen végzett a Legvonzóbb Vál­lalat 2008 felmérésen, amelyet 11 magyar felsőoktatási intézmény­ben tanuló, végzős nappali tagozatos műszaki szakos hallgatók körében végzett az AIESEC és a Develor. A cégcsoport Min­dennapi hősök elne­vezésű munkáltatói brandkampánya ez év tavaszán is folyta­tódik. Ennek részeként minden eddiginél több helyen jelenik majd meg a vállalatcsoport a fel­sőoktatási reformokhoz igazodó új gyakornoki programjával és ál­lásajánlataival - így a tavaszi egyetemi állásbörzéken és szá­mos online felületen is. Új, inte­raktív élményszerzésként Tele- kom-nap is lesz, ahol a hallgatók a T-Home, a T-Mobile, valamint a T-Sys- tems leginnovatí­vabb termékeinek kipróbálása révén bepillantást nyerhet­nek egy infokom­munikációs vállalat izgalmas minden­napjaiba. Emellett háromfős csa­patok tagjaként izgalmas beveté­sen is részt vehetnek, amelynek jutalma: gyakornoki hely a Tele- komban. ■ E. Cs. Telekom-nap: március 5-én a Győri Műszaki Főiskolán, 18- án a Budapesti Műszaki Főisko­lán, 25-én a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen.

Next

/
Thumbnails
Contents