Somogyi Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 8. szám

2009. FEBRUÁR 22., VASÁRNAP INTERJÚ 7 főbírójelölt Sportos, 56 éves, vonzó asszony. Ápolt frizurával, már-már szexisnek nevezhető öltözékben. Mosolygós, határozott. Két esetben borul el az arca: amikor arról esik szó, hogy jobboldalinak tartják, és hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács újra meg fogja hallgatni. „ERRE AZ ÁLLÁSRA NEM ÉN PÁLYÁZTAM” Bokor Klára- Tényleg jobboldali? Természetesen sosem mondtam ilyet, hogyan is tehet­ném. Kikérem magamnak a vá­dat! Egy bírónak függetlennek kell lennie akkor is, ha nem a Legfelsőbb Bíróság elnöki szé­kére jelölik.- Mi lesz, ha nem választják meg?- Semmi, folytatom a munká­mat a Győri ítélőtáblán, bíró ma­radok, ezt senki el nem veheti tőlem, és úgy vélem, hogy bár a helyzet súlyos, de á magyar igaz­ságszolgáltatás sem omlik ösz- sze, ha csak később választanak legfelsőbb bírát. Hétfőn mégsem szavaz­nak a köztársasági elnök jelöltjéről a Legfelsőbb Bí­róság élére, mert szocia­lista nyomásra Havasiné Orbán Máriát újra meg kívánja hallgatni az al­kotmányügyi bizottság és az igazságszolgáltatási tanács. Korábban mind­két testület támogatta, de a parlament nem. Egyetlen indok ismert: van egy fideszes unoka­öccse.- Reformokat ígér. A „nem odavaló bírák” eltávolításáról beszélt egy korábbi interjú­ban. A hétköznapi gondol­kodás ezt minden bizonnyal üdvözítőnek tartaná, hiszen állandóan elégedetlenkedünk a bírókkal.- A bírónak a közvélekedés szerint szinte sohasem lehet iga­za. Ha bejön a felperes, és azon­nal nem adok neki igazat, már hibáztam. Ha később a folytató­lagos tárgyalásokon változik az álláspont, az alperes lesz elége­detlen, vagy a felperes mondja, miért csak most adok neki iga­zat. Nem erről beszéltem, ami­kor jeleztem, sok helyütt baj van az ítélkezés színvonalával. „Aki az elmozdíthatatlan bírói székben akar ülni, az igenis képezze magát, és ehhez egy kreditrendszert kellene felállítani”- És az elhúzódó eljárásokkal nincs baj?- Nem jellemzőek, ez is köz­keletű tévedés. Magyarországon végtelenül eltérő a bírói munka­teher. A bíróságok egy részében jól kezelhető mennyiségű, 80- 100 ügy van egy bíró kezén, míg egyes területeken, például Bu­dapesten is rögzült egy sokkal nagyobb munkateher, ezen vál­toztatni kell, mert az ilyen térsé­gekben valóban elhúzódhatnak az ügyek. Ez ügyben még nem történt operatív megmozdulás, pedig időszerű lenne.- És mi a helyzet a nem oda­való bírókkal? Milyenek ők? Kiskirályok, nepotizmusuk alapján kerültek óda, esetleg korruptak?- Tisztázzuk: Magyarorszá­gon nincs bírói nepotizmus, és nem korrupt az igazságszolgál­tatási rendszer! A fórumok ki­zárják a korrupciót, több szem többet lát. Az önkényesség sem jellemző, ami valódi probléma, az az időszerűtlen ítélkezés. Ez egy nagy felelősséggel bíró szakma, magas szakmai színvo­nalon kell művelni. Ennek meg­oldása az lehetne, ha egy életen át képeznék magukat a bírák. Ma kétszer hat évig, tehát gya­korlatilag legfeljebb negyven­éves korukig minősítik őket, és van, aki hetvenévesen is műkö­dik. Magas színvonalú a bíró­képzés, továbbképzésre is lehe­tőség van, de most az képezi magát, akinek eszébe jut, sem­mi külső motiváció nem befo­lyásolja ezt. Ez helytelen. Éven­te változnak a jogszabályok, fő­leg pénzügyi területen, aki nem követi ezeket, képtelen helyes ítéletet hozni. Aki az elmozdít­hatatlan bírói székben akar ül­ni, az igenis képezze magát, és ehhez egy kreditrendszert kel­lene felállítani. Névjegy a győri ítélőtábla elnöke általános és középiskolai ta­nulmányait Kapuváron végezte, egyetemi tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 197& bari, cum laude minősítéssel a győri Járásbíróságon 1976-1979-ig fogalmazó. 1979-TŐL bíró. 1987-TŐL a megyei bíróság polgári fellebbviteli tanácsá­nak előadó bírója. 1992-től a Győr-MosonSopron Megyei Bíróság elnöke. 2004-ben az Országos Igazság szolgáltatási Tanács a Győri ítélőtábla elnökének nevezte ki. 1987-ben Kiváló Munkáért kitüntetést kapott. 1995-ben az osztrák-magyar bíróságok szakmai kapcsola­tának kialakítása és máig tar­tó működtetése elismerése­ként a burgenlandi tartomá­nyi főnök „Komtur Keresztet” adományozott neki. 2002- ben az Országos Igaz­ságszolgáltatási Tanács a Juhász Andor-díj arany­fokozatával tüntette ki. 2003- ban Győr városa a jogászképzés területén kifejtett munkássága el­ismeréseként a Deák Ferenc Jubileumi Ezüst Emlékérmet adományozta neki. tavaly ősszel befejezett blogja még olvasható a Kisalföld című lap honlapján.- Az Országos Igazságszolgál­tatási Tanács ön mellé állt az első jelölés során, most azt ol­vasni, az MSZP indítványozta, hogy a testület ismét hallgas­sa meg.- Mélységesen csodálkozom, ha egyszer egy tanács néhány hete meghallgatott, miért kelle­ne ezt megismételni?- Talán sokakat meglep, hogy az elutasítás után újra vállalta a jelölést.- Azért fogadtam el másod­szorra is a jelölést, mert Sólyom László a jelöléssel kinyilvánította, hogy változásokat akar, a refor-. mok folytatását, és ebben az ÓIT támogatott. Az MSZP-n kívül mindenki támogatott. Ha a szak­ma akar még adni egy esélyt, állok elébe, de nem létkérdés, könnyebb az életem, ha maradok a mostani pozíciómban. Ha még­is megválasztanak, megpróbá­lok megfelelni az elvárásoknak a saját értékrendem szerint.- A magyar bírók nagy része nő, ennek mi lehet az oka?- Miért nőiesedik el egy szak­ma az évtizedek során? Egysze­rűen szólva ha egy jövedelem­ből nem lehet egy családot fenn­tartani, akkor az a pozíció nem lesz vonzó a férfiak számára. Ez mára megváltozott, a mostani bí­rói fizetések tisztes megélhetést biztosítanak. Ezenkívül a bíró haza is viheti a munkáját, hely­hez kötöttebb, mint az ügyvéd, akit vitt ügyei mobilitásra kény­szerítenek, így a bírói hivatás jobban kedvez a családi életnek. Ma az egyetemek ontják a jogá­szokat, minden terület túltelí­tett, újra több lesz a férfi bíró.- Mondják, nálunk nagyon bíróközpontú az igazság­szolgáltatás, és a bírák ele­fántcsonttoronyban élnek.- A világon mindenütt az. A bí­ró személye rendkívül fontos. Az is egy legenda, hogy a sztárügy­védek befolyásolhatják egy per kimenetelét. Természetesen az elmélyült, jó szakmai munkát végző ügyvéd többet segíthet vé­dencének, mint a felkészületlen, de ez nem a sztárügyvédség kér­dése. A jó ügyvéd jobb, mint a rossz. Ami az elszigeteltséget ille­ti, nálunk a sajtó kevés hozzá­értéssel tudósít az ügyekről. Ha van egy bűneset, rögtön leírják a kiszabható legmagasabb bünte­tési tételt, az újságolvasó meg morog, hogy valaki már megint megúszta, ha nem azt szabja ki a bíróság. A törvény egyébként tilt­ja, hogy a bírók nyilatkozzanak! De egyébként nem is akarnak! Svájcban például szakmailag fel­készült, akkreditált sajtó tudósít­hat csak a perekről, nálunk a jog­szabályokat, bírói gyakorlatot alig ismerő újságírók teszik ezt. Ez nehezíti a megítélésünket. Nin­csenek titkok, minden egyes eljá­rásban a bíró meg kell indokolja a döntését, és ezt írásban rögzí­tik. A felelősség a tárgyalóterem­ben csak a bíróra nehezedik, de utólag felelősségre vonható, min­den papíron van. Bízzuk az igaz­ságszolgáltatást a bíróságra, ne az újságírókra vagy a népítéletre.- Két jogász is van a család­jában, a férje ügyvéd, 27 éves fia, Bence ügyvédjelölt. Mit szóltak a jelöléséhez?- Elmondták a pró és kontra érveket. A szuverenitásomat ter­mészetesen tiszteletben tartják, mint minden más területen is.- Kinek ad igazat, ha a férje szidja a bírót?- Ha felbosszant, megvédem a céget, de ha a kolléga nem elég felkészült szakmailag, a férjem­nek adok igazat. Van erről egy történetem: fiatal házasok vol­tunk, a férjem leült a lányom mellé (ő nem jogász), és mesél­ni kezdte: a bíróságon milyen dolgok esnek meg, és részletez­te ügyfele hányattatásait. Te jó ég, ez az én ügyem, döbbentem rá egy idő után. Egyoldalúan tálalva minden eset torzulhat.

Next

/
Thumbnails
Contents