Somogyi Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 8. szám
2009. FEBRUÁR 22., VASÁRNAP INTERJÚ 7 főbírójelölt Sportos, 56 éves, vonzó asszony. Ápolt frizurával, már-már szexisnek nevezhető öltözékben. Mosolygós, határozott. Két esetben borul el az arca: amikor arról esik szó, hogy jobboldalinak tartják, és hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács újra meg fogja hallgatni. „ERRE AZ ÁLLÁSRA NEM ÉN PÁLYÁZTAM” Bokor Klára- Tényleg jobboldali? Természetesen sosem mondtam ilyet, hogyan is tehetném. Kikérem magamnak a vádat! Egy bírónak függetlennek kell lennie akkor is, ha nem a Legfelsőbb Bíróság elnöki székére jelölik.- Mi lesz, ha nem választják meg?- Semmi, folytatom a munkámat a Győri ítélőtáblán, bíró maradok, ezt senki el nem veheti tőlem, és úgy vélem, hogy bár a helyzet súlyos, de á magyar igazságszolgáltatás sem omlik ösz- sze, ha csak később választanak legfelsőbb bírát. Hétfőn mégsem szavaznak a köztársasági elnök jelöltjéről a Legfelsőbb Bíróság élére, mert szocialista nyomásra Havasiné Orbán Máriát újra meg kívánja hallgatni az alkotmányügyi bizottság és az igazságszolgáltatási tanács. Korábban mindkét testület támogatta, de a parlament nem. Egyetlen indok ismert: van egy fideszes unokaöccse.- Reformokat ígér. A „nem odavaló bírák” eltávolításáról beszélt egy korábbi interjúban. A hétköznapi gondolkodás ezt minden bizonnyal üdvözítőnek tartaná, hiszen állandóan elégedetlenkedünk a bírókkal.- A bírónak a közvélekedés szerint szinte sohasem lehet igaza. Ha bejön a felperes, és azonnal nem adok neki igazat, már hibáztam. Ha később a folytatólagos tárgyalásokon változik az álláspont, az alperes lesz elégedetlen, vagy a felperes mondja, miért csak most adok neki igazat. Nem erről beszéltem, amikor jeleztem, sok helyütt baj van az ítélkezés színvonalával. „Aki az elmozdíthatatlan bírói székben akar ülni, az igenis képezze magát, és ehhez egy kreditrendszert kellene felállítani”- És az elhúzódó eljárásokkal nincs baj?- Nem jellemzőek, ez is közkeletű tévedés. Magyarországon végtelenül eltérő a bírói munkateher. A bíróságok egy részében jól kezelhető mennyiségű, 80- 100 ügy van egy bíró kezén, míg egyes területeken, például Budapesten is rögzült egy sokkal nagyobb munkateher, ezen változtatni kell, mert az ilyen térségekben valóban elhúzódhatnak az ügyek. Ez ügyben még nem történt operatív megmozdulás, pedig időszerű lenne.- És mi a helyzet a nem odavaló bírókkal? Milyenek ők? Kiskirályok, nepotizmusuk alapján kerültek óda, esetleg korruptak?- Tisztázzuk: Magyarországon nincs bírói nepotizmus, és nem korrupt az igazságszolgáltatási rendszer! A fórumok kizárják a korrupciót, több szem többet lát. Az önkényesség sem jellemző, ami valódi probléma, az az időszerűtlen ítélkezés. Ez egy nagy felelősséggel bíró szakma, magas szakmai színvonalon kell művelni. Ennek megoldása az lehetne, ha egy életen át képeznék magukat a bírák. Ma kétszer hat évig, tehát gyakorlatilag legfeljebb negyvenéves korukig minősítik őket, és van, aki hetvenévesen is működik. Magas színvonalú a bíróképzés, továbbképzésre is lehetőség van, de most az képezi magát, akinek eszébe jut, semmi külső motiváció nem befolyásolja ezt. Ez helytelen. Évente változnak a jogszabályok, főleg pénzügyi területen, aki nem követi ezeket, képtelen helyes ítéletet hozni. Aki az elmozdíthatatlan bírói székben akar ülni, az igenis képezze magát, és ehhez egy kreditrendszert kellene felállítani. Névjegy a győri ítélőtábla elnöke általános és középiskolai tanulmányait Kapuváron végezte, egyetemi tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 197& bari, cum laude minősítéssel a győri Járásbíróságon 1976-1979-ig fogalmazó. 1979-TŐL bíró. 1987-TŐL a megyei bíróság polgári fellebbviteli tanácsának előadó bírója. 1992-től a Győr-MosonSopron Megyei Bíróság elnöke. 2004-ben az Országos Igazság szolgáltatási Tanács a Győri ítélőtábla elnökének nevezte ki. 1987-ben Kiváló Munkáért kitüntetést kapott. 1995-ben az osztrák-magyar bíróságok szakmai kapcsolatának kialakítása és máig tartó működtetése elismeréseként a burgenlandi tartományi főnök „Komtur Keresztet” adományozott neki. 2002- ben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a Juhász Andor-díj aranyfokozatával tüntette ki. 2003- ban Győr városa a jogászképzés területén kifejtett munkássága elismeréseként a Deák Ferenc Jubileumi Ezüst Emlékérmet adományozta neki. tavaly ősszel befejezett blogja még olvasható a Kisalföld című lap honlapján.- Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ön mellé állt az első jelölés során, most azt olvasni, az MSZP indítványozta, hogy a testület ismét hallgassa meg.- Mélységesen csodálkozom, ha egyszer egy tanács néhány hete meghallgatott, miért kellene ezt megismételni?- Talán sokakat meglep, hogy az elutasítás után újra vállalta a jelölést.- Azért fogadtam el másodszorra is a jelölést, mert Sólyom László a jelöléssel kinyilvánította, hogy változásokat akar, a refor-. mok folytatását, és ebben az ÓIT támogatott. Az MSZP-n kívül mindenki támogatott. Ha a szakma akar még adni egy esélyt, állok elébe, de nem létkérdés, könnyebb az életem, ha maradok a mostani pozíciómban. Ha mégis megválasztanak, megpróbálok megfelelni az elvárásoknak a saját értékrendem szerint.- A magyar bírók nagy része nő, ennek mi lehet az oka?- Miért nőiesedik el egy szakma az évtizedek során? Egyszerűen szólva ha egy jövedelemből nem lehet egy családot fenntartani, akkor az a pozíció nem lesz vonzó a férfiak számára. Ez mára megváltozott, a mostani bírói fizetések tisztes megélhetést biztosítanak. Ezenkívül a bíró haza is viheti a munkáját, helyhez kötöttebb, mint az ügyvéd, akit vitt ügyei mobilitásra kényszerítenek, így a bírói hivatás jobban kedvez a családi életnek. Ma az egyetemek ontják a jogászokat, minden terület túltelített, újra több lesz a férfi bíró.- Mondják, nálunk nagyon bíróközpontú az igazságszolgáltatás, és a bírák elefántcsonttoronyban élnek.- A világon mindenütt az. A bíró személye rendkívül fontos. Az is egy legenda, hogy a sztárügyvédek befolyásolhatják egy per kimenetelét. Természetesen az elmélyült, jó szakmai munkát végző ügyvéd többet segíthet védencének, mint a felkészületlen, de ez nem a sztárügyvédség kérdése. A jó ügyvéd jobb, mint a rossz. Ami az elszigeteltséget illeti, nálunk a sajtó kevés hozzáértéssel tudósít az ügyekről. Ha van egy bűneset, rögtön leírják a kiszabható legmagasabb büntetési tételt, az újságolvasó meg morog, hogy valaki már megint megúszta, ha nem azt szabja ki a bíróság. A törvény egyébként tiltja, hogy a bírók nyilatkozzanak! De egyébként nem is akarnak! Svájcban például szakmailag felkészült, akkreditált sajtó tudósíthat csak a perekről, nálunk a jogszabályokat, bírói gyakorlatot alig ismerő újságírók teszik ezt. Ez nehezíti a megítélésünket. Nincsenek titkok, minden egyes eljárásban a bíró meg kell indokolja a döntését, és ezt írásban rögzítik. A felelősség a tárgyalóteremben csak a bíróra nehezedik, de utólag felelősségre vonható, minden papíron van. Bízzuk az igazságszolgáltatást a bíróságra, ne az újságírókra vagy a népítéletre.- Két jogász is van a családjában, a férje ügyvéd, 27 éves fia, Bence ügyvédjelölt. Mit szóltak a jelöléséhez?- Elmondták a pró és kontra érveket. A szuverenitásomat természetesen tiszteletben tartják, mint minden más területen is.- Kinek ad igazat, ha a férje szidja a bírót?- Ha felbosszant, megvédem a céget, de ha a kolléga nem elég felkészült szakmailag, a férjemnek adok igazat. Van erről egy történetem: fiatal házasok voltunk, a férjem leült a lányom mellé (ő nem jogász), és mesélni kezdte: a bíróságon milyen dolgok esnek meg, és részletezte ügyfele hányattatásait. Te jó ég, ez az én ügyem, döbbentem rá egy idő után. Egyoldalúan tálalva minden eset torzulhat.
