Somogyi Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-20 / 43. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2009. FEBRUÁR 20., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 13 Magas cé és léc cédénívón cigánybáró Zeneiség rendezte a Jókai-forrású Strauss-operácskát Zsupán, zsupsz. A Cigánybáró zeneisége lehengerlő, az előadás azonban adós marad a Csikyben elvárt ötletes, karakteres történetmeséléssel Kivételes zenei élmény a kaposvári Cigánybáró, ra­gyogó énekhangok és ke­véssé ragyogók töltik be a teret ott, ahol eddig szín­ház volt, történetmesélés. A kettő ritkán találkozik a Selmeczi-rendezésben. Balassa Tamás Selmeczi György lehet jó rende­ző, de ezt nem a Cigánybáró fogja igazolni. A Cigánybáró ugyanis nem jó előadás. A nemjóját, súlyos szavak, kimon­dani sem könnyű őket, hiszen a produkcióból süt az izzadságos munka és a temérdek tehetség, g Mivel az előadás nem egy évad- | ra készült, bizonyság erre az öt | lekettó'zött főszerep, van idő a | korrekcióra. így is sok kedves- I ség van benne, lehet több is. A Cigánybárónak - egyenran­gú szereposztásai közül az első­ről írok - dramaturgiai gondjai vannak. Nem világos, miről akar szólni, azon túl, amiként bármely mű akarva-akaratlan elkezd szólni a tárgyáról. Ez a szövete, az anyaga. Csinálni kell belőle valamit, és ez a legbohé- mebb művészeknek is egzakt mérnöki feladat. Selmeczi Straussra bízza magát, egy harnoncourt-i változatra, ami visszaállítja jogába a gyanúsan tomboló sikerek által erodált partitúrát, ígérte előzetesen a rendező. A zene tényleg precíz, de ez egy színésznek nem fogó­dzó, pontatlanok a karakterek. A monarchia bécsi, majd pesti közönségét az 1880-as évek de­rekán elbűvölő viharos operett- siker erényei, melyek Strauss-t az operaszínpadok felé emelték, itt alig-alig sejthetők. Pedig a Cigánybáróban szuf- la, Jókaiban romantika van elég (ezt idézik a fenséges nyitány alatti fekete-fehér képsorok a hatvanasévekbeli osztrák-né­met koprodukcióból). Barinkay, a vüáglátott kalandor cigányvaj­dává avanzsálása, hirtelen jött hazafisága, véleményes erkölcs­rendészeti vétsége, varázslatos cigánylány iránt lobbanó szerel­me erős talapzat egy operácska számára. Különösen egy olyan „korszakos” műben, mely a tö­Némedi Árpád (Barinkay) és Kele Brigitta (Saffi) az első szereposztásban Selmeczi előadásai, avagy az operai kiválóságok zeneszerző, zenei vezető, operarendező, a kortárs zene állócsillaga állította színpad­ra Strauss Cigánybáróját. Ha teheti, kedves olvasó, minden alkalmat ragadjon meg, ahol Selmeczi Györgyöt beszélni hallhatja a zenéről. Ha so­sem volt egy fikarcnyi életked­ve sem, egy óra ezzel a szóra­kozott professzorokból és zse­niális zeneértőkből gyúrt ked­ves emberrel - aki most ope­raházak kiválóságait hozta rökdúlást követő 18. századi or­szág visszatérő emigránsait idé­zi, áthallással az 1848-as lángo­lás utáni időkre (bemutató szűk két évtizeddel a kiegyezés után.) Mindezt a hallás mellett aktua­lizáló áthallással kezelni rende­zői kihívás Selmeczinek: de a darab nem eléggé karakteres ahhoz, hogy vezesse a nézőt a tudatosulás, ne adj1 isten a ka­tarzis felé. A legendáriumokba vesző Schnitzer-librettót Schwaj- da György maiasította. (Léha kondáskirály mond olyat, hogy csodállatias?) A Jókai-kisregény másik erős vonulata a temesi bánság dögle- tes ködben, bűzös mocsárban Kaposvárra Kolozsvártól Bu­dapestig - előhozza az élet- szeretetét, a halottból is el& hozná. Egy átlagember gének­ből áll, vagy isteni szerétéiből, ez most mindegy, Selmeczi vi­szont hangokból. Átjárja a hang, használja, megszólal­tatja, imponál neki, játszik vele. Ez valamiféle „karnagy­baj”: Kaposvár „két nagy örege”, Hevesi András és He­rényi Gábor élete is e bájos bajságban kerek-egész. élő cigányainak couleur localja, színe, illata, hangulata. A mű­ben dolgozó cigányok vannak, aminek nyilván nagyon örül e honban kicsi és nagy. Van a má­sodik részben egy gőzgépre em­lékeztető ormótlan kazán, meg egy vasúti szemafor- vagy ka- kukkosóra-nehezéket idéző ko­vácsmasina: ezzel machinálnak 'a cigányok, lecsapolandó a tö­rök által széltgányolt gátak mi­att mindent elborító mocsarat. Khell Zsolt súlyosan sötét dísz­letében ez, a temesi lápvidék vadregényes nádasa jelenik meg, ködösen, szutykosan. Némedi Árpád játssza Ba- rinkayt, aki a rendező szerint a zenés színpadok felfedezettje, és lubickol a szerepben. Előbbi színeit Némedi szerteágazó te­hetsége már bizonyította, az utóbbi nem igaz. Összenyomja a súly, amit kicsattanó energiái sem bírhatnak meg. Ehhez a Barinkayhoz se nem elég tenor, se nem elég manír. Morózus is miatta. Kele Brigitta briliáns Saffija olykor magához emeli, máskor a kolozsvári szoprán primadonna szükségszerűen túlnő rajta: és nem csak a mo­csárjáráshoz nem törvényszerű félmagassarkú topán miatt. Amint Jókainál, úgy a Sel- meczi-Schwajda-változatban is kulcsfontosságú az ostoba kiva­gyiság emlékműve, Zsupán ka­raktere. Sándor Árpád csodaba­riton, amiből inkább egy kedves imposztor mackót szólaltat meg, semmint egy ellenszenves zsíragyot, akinek kúriáját disz- nófejhús díszíti. Bucsi Annamá­ria primadonnaként Arzénét énekli, príma szoprán opera­színvonalon, de a hihetőség ha­tárát súroló teatralitással. A ki­hívást kevesek mellett Nyári Szüvia oldja meg, a szubrettsze- rű Mirabella-szerepben fino­man játszik a túlzó gesztusok­kal, mozog és él a színpadon, énekhangváltásai is csiszoltak. Gulácsi Tamás fh. félszegen hoz­za a bonviván Ottokárt, Lugosi György minden hangját össze­szedve tisztességes, ám hamis- kás Carnerót alakít. Színéázi- leg is a mű egyik csúcspontja Wittinger Gertrúd Cziprája. Ez a játék élteti a reményt: van át­menet operett és opera, Kapos­vár és Nemkaposvár között. Bécs, az udvar a harmadik szín. Mária Teréziát egy önjáró mobil trón - és Tóth Eleonóra - hozza mókásan befelé. Különös, simogató felségsértés. Fura a monarchia jövőjét vizionáló restijelleg, az odavetett győztes huszárarmada. Karikatúrának túl ünnepélyes, ünnepélynek túlkarikírozott. Döcög, mint az előadás. Ahol a sás között susog a Vikár kórus, de nem neve­tünk. Ahol parádés minden fel­vonásfinálé, de nem borsó­dzunk. Rosszkedvűnk tere. Végül: a verbunkost ütemre és szépen, ha kérhetném, a Ki­rálynő nevében. (Folytatás az 1. oldalról) Jurmann Béla, a PÉK elnöke szerint is szinte bizonyos, hogy azoknak a lakóközösségeknek, amelyeknek a pályázatáról csak a nyár elején döntenek, esélyük sem lesz arra, hogy az idén el­kezdhessék a munkákat. Ha a tavaly benyújtott pályá­zatokat is támogatná a kor­mány - mondta Szita Károly - , akkor a 2001-ben kezdődött pa­nelprogram keretében a vala­mivel több mint tízezer kapos­vári panellakásból kilencezer- j ben végezhetnének felújításo­kat összesen hatmilllárd forint értékben. Ez a természetesen helyi vállalkozóknak, alkalma­zottaiknak adna munkát. Csider László, az Önkormány­zati Minisztérium lakásügyi fő­osztályának vezetője arról tájé­koztatott, hogy a december 16-i, első döntési körbe azok a pályá­zatok kerülhettek csak, ame­lyek akár rögtön, akár a hiány­pótlásokat követően tartalmilag és formailag megfeleltek. A be­érkezett pályázatok döntő több­sége, kétezerből ezerötszáz a beadási határidőre, szeptember 30-ára érkezett. Ezek feldolgo­zása napjainkban fejeződik be, hiszen a hiánypótlások megér­kezése után bírálható el csak véglegesen egy pályázat. A So- mogyból és Kaposvárról beér­kezett pályázatok közül január végéig további 49 igény kapott támogatásra javasolható minő­sítést, a többinél még a hiány­pótlás visszaérkezésére várnak. Arra a kérdésre, hogy mikor­ra fejeződik be a pályázatok el­bírálása, Csider László elmond­ta: az összes pályázatot feldol­gozták. Kiküldték a hiánypótlá­sokra a felszólításokat, ezek határideje 45 plusz 15 nap. A pályázatok a hiánypótlások be­érkezése, illetve azok értékelé­se után vihetők a tárcaközi bi­zottság elé. Terveik szerint a következő döntési kör március második felében lesz, a tartal­milag és formailag megfelelő pályázatokat teljes körűen ez év június végéig bírálják el. Információink szerint az idei panelpályázaton már csak zöld­kártya birtokában indulhatnak a lakóközösségek. A hírek sze­rint csatolni kell a pályázathoz a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a felújítás után legalább egy minőségi osztályt ugrik a ház besorolása. Ezt a támogatás kifizetése előtt újabb tanúsít­vány elkészíttetésével kell iga­zolni. Ez lakásonként akár száz­ezer forint pluszköltséget is je­lenthet. Ám a hírek arról is szólnak, hogy ebben a gazdasá­gi helyzetben újra kell gondolni a panelpályázatok finanszírozá­si hátterét. ■ Márkus Kata Felújítások Kaposváron Félpénzes számla JURMANN BÉLA AZT MONDTA: a hivatalos felmérés szerint egy panelfelújítás nyílás­zárócserével, hőszigeteléssel, gépészeti felújítással 40-45 százalékos megtakarítást eredményez. Saját tapaszta­lata azonban azt mutatja: a felújítás óta a korábbi szám­lának csupán a felét fizetik. Türelmetlenek a panelfelújítók M|| ‘j1 Mi % daests ofconan G V O ^■■Ép káprázat? szó sincs róla! f fik, jjUmJŰ •.'.•n-otw mmrvÍM**-' ‘iHPwÉi. ' Barcs, Bajcsy-Zsíiinszky utca 73 (06 82) 565 450~'\ Nagyatád, Bajcsy-Zsilinszky utca 1/a. (06 82)553 380 Marcali, Rákóczi út 21. (06 85)515120 Fonyód, Ady E. utca 7. (06 85)562 960 Balatonboglár, Dózsa Gy. út 1. F/3. (06 85)550 680 Kaposvár, Széchenyi tér 8. (06 82) 528 900-. Dombóvár, Hunyadi tér 12, (06 74) 566 020 ■* K&H TeleCenter (061/20/30/70) 335 3355 |f|| II WWW.kh.hU a KBC csoport tagja-» gyors ügyek sávja hiteltanácsadás •* befektetéstervezés -> biztosítások Jelen tájékoztató nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak A termék leírását valamint az egyéb részleteket a vonatkozó szerződési feltételek, illetve a vonatkozó Hirdetmények, valamint a Bank Üzletszabályzata tartalmazza. A Bank a kondíciók megváltoztatásának jogát fenntartja. A nem kedvezményes EBKM értéke 1,61 %-4,79% a 2009. február 2-án érvényes Hirdetmény szerint

Next

/
Thumbnails
Contents