Somogyi Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-19 / 42. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2009. FEBRUÁR 19., CSÜTÖRTÖK 3 MEGYEI KÖRKÉP Félelem munkál a dolgozókban kapcsolati tőkesúly Helyezkedés és elhelyezkedés a munkaerőpiacon (Folytatás az 1. oldalról) Ma már nem kuriózum: a frissen végzett fiatalok a még meg sem száradt diplomájukkal kezükben máris tovább tanulnak. Nem posztgraduális, hanem szakképzésben. Nem egy bölcsész állt már a CNC-eszterga vagy -marógép mellé Somogybán, hogy elsajátítsa a számítógép-vezérelt munkagép tudományát. Tanárember is továbbképezte már magát villanyszerelőnek. Nagy úr a szükség, nagy úr a munkaerő-piaci igény is. A lakosság csaknem kétharmada tervezi, hogy a következő néhány évben továbbképezi magát. Tízből négyen saját foglalkozásukon belül, egynegyedük új szakmát tanulva. A fiatalok a leglendületesebbek, minden harmadik elmélyítené tudását, egynegyedük új foglalkozást sajátítana el. Az emberek 54 százaléka úgy érzi, ha nem képezi magát állandóan, kiesik a munkaerő- piacról. Ezzel szemben a lakosság 41 százaléka szkeptikus az élethosszig tartó tanulás hasznát illetően, szerintük az boldogul, akinek jó kapcsolatai vannak. A képzés pártján lévők aránya a diplomások és a fővárosiak körében 64-65 százalék. A falvakban és az alapfokú képzettségűek körében ez csak 49-51 százalék: utóbbiak között csaknem minden második Nagy feszültség a munkapiacon. A felnőttek több mint fele szerint továbbképzés nélkül elveszítheti a munkáját, sok diplomás akár szakmát is tanul szerint a kapcsolati tőke kikerülhetetlen. A tanulási hajlandóság éppen a kevéssé iskolázottak között a leghaloványabb. Nagy többségük nem lát szoros összefüggést a képzettség és az érvényesülés között. A tapasztalatok szerint sokuk számára nem a tanulás a fontos, hanem az érte járó közvetlen, azonnali előnyök. Amíg a keresetpótló támogatás gyanánt a képzés ideje alatt napi hat óráért járt a minimálbér, népszerűek voltak a tanfolyamok. Amióta ez megváltozott, más a helyzet. Idén gyökeresen átalakul a felnőttképzés filozófiája és szerkezete. Ezt az Út a munkához néven foglalta jogi keretbe a kormány. Határozottan megfogalmazták, a hátrányos - iskolázatlan vagy alulképzett - felnőtt lakosságot szakismerethez, szak- képzettséghez kell juttatni. Ösztönzőjük elég markáns: a rendszeres szociális segély helyett rendelkezésre állási támogatás van, a képzések az év második felében indulnak. BaranyainéKrasznaiAinó képzési csoportvezető, a regionális munkaügyi központ támogatási és képzési főosztályának munkatársa elmondta: a Dél-Dunán- túl nyilvántartott álláskeresői között jelentős arányt képviselnek az iskolázatlanok. Nyolcszáz körüli azoknak a harmincöt év alatti fiataloknak a száma, akiknek nincs általános iskolai végzettségük sem. Sokan tartósan nem tudnak elhelyezkedni, közülük nagy számban vannak idősebbek, hátrányos helyzetűek.- Az elmúlt évben a régió mintegy ötezerötszáz álláskeresője vett részt a felnőttképzéseink valamelyikén - mondta Baranyainé Krasznai Ainó. - Törekszünk arra, hogy ezek a képzések szakmát vagy az új OKJ-szabályozás szerinti részszakképesítést adjanak. Ez körülbelül nyolcvan százalékban sikerül. Ha a leendő munkáltató megelégszik a betanított munkási szinttel, akkor van lehetőség erre is ■ Balassa Tamás A somogyi kamara megújítaná az oktatást Kevesebb pénz képzésre, várnak a kirendeltségek Tanulásért segély utolsó állomásához érkezett a régióban a Szorongáspont Mentálhigiénés és Multikulturális Egyesület fórumsorozata. Balatonbogláron az Út a munkához programhoz kapcsolódva tartottak tájékoztatót, amelynek fő célja a segélyen lévő tartósan álláskeresők munkára ösztönzése. Ennek megvalósításához szükségesek azok a szociálpolitikai intézkedések, melyek között szerepel egyebek mellett az, hogy a harmincöt év alatti, általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők csak akkor kaphatnak segélyt, ha tanulnak. Az alacsony végzettségűek versenyszférában való elhelyezkedését segíti elő a régiós Start-kártya. füleki Tímea a természettudományos tantárgyak óraszámának növelését szorgalmazza a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). A gazdaság megújítása érdekében azonnali intézkedéseket kémek a kormánytól és a parlamenti pártoktól. Az MKIK jelezte: határozott lépéseket sürgetnek anélkül, hogy a nevelés és oktatás szakmai részletkérdéseiben állást foglalnának. négy pontba foglalták javaslataikat. Eszerint fontosnak tartják a természettudományos tantárgyak óraszámának növelését. Szükség van az érettségi vizsgakövetelmények olyan átalakítására, amely a magasabb színvonalú szakmunkás- képzéshez és a műszaki, természettudományos területeken való felsőfokú tanulmányokhoz egyaránt elengedhetetlen kompetenciák fejlesztésére, s a természettudományos műveltség elsajátítására ösztönöz. Harmadik javaslatként fogalmazták meg, hogy a magyar, a matematika, a történelem s egy választható természettudományos tárgy és egy idegen nyelv legyen kötelező a tanulók számára. S azt is szorgalmazzák: a műszaki végzettségűek számának növelése érdekében tegyék vonzóbbá a fizika, a kémia és a matematika szakos tanári pályát. thurzó Ágnes szóvivő közölte: a kamara eddig is mindent megtett azért, hogy a képzés a gazdaság igényeihez igazodjon. HARSÁNYI MIKLÓS TAVASZIG NEM INDULNAK képzések a munkaügyi központokban. Vucseta Balázs barcsi kirendeltségvezető elmondta: náluk legkorábban áprilisban indulhatnak, s kevesebb tanfolyam finanszírozható. - 2009- ben valóban kevesebb forrás jut a munkaer&piaci képzésekre - tájékoztatott Fáik Szilvia, a Déldunántúli Regionális Munkaügyi Központ kommunikációs szakügyintézője. - Az idei képzésekre 500 millió forint jut. Ez a forrás magában foglalja a képzésben részt vevőknek nyújtott tanfolyamiköltség-támogatást és a képzés ideje alatt folyósított keresetpótló juttatást is. Tekintettel arra, hogy idén változott a keresetpótló juttatás megállapításának feltétele, és az azt szabályzó rendelet módosítása még nem jelent meg, így a munkaügyi központok kivárnak. Elsősorban a hiányszakmákban, így a hegeszt&, minő- sítetthegesztő-, CNC-forgácsoló-, gépiforgácsoló-, villanyszerel& szakmákban, csikós Magdolna A MUNKAERŐ-PIACI ALAP 2008. ÉVI TÁMOGATÁSAINAK ÖSSZEGE Foglalkoztatási és képzési támogatások: 60 302 470,0 ezer Ft Közmunka céljára pénzeszközátadás: 6 920 000,0 ezer Ft Szakképzési és felnőttképzési célú kifizetések: 33 383 322,1 ezer Ft Rehabilitációs célú munkahelyteremtő támogatás: 5 332 900,3 ezer Ft FORRÁS WWW.SZMM.GOV.HU JEGYZET KERCZA IMRE Mennyi a 80 százalék? jó hír, hogy a mezőgazdasági kormányzat arra készül: előírja a hazai termékek arányát az élelmiszerüzletekben. Eszerint az élelmiszerek 80 százalékának hazainak kell lenni. Az állami hivatalok szerint most ez az arány 60-62 százalék. A kereskedők, főleg a multik szerint nem jelent semmi változást ez az előírás, mert most is közel ennyi hazai termék van a boltokban. A kérdés csupán az, hogy mit tekintünk hazainak? Magyar áru-e a dán vagy lengyel sertésből készített kolbász vagy a szlovák tejből Magyarországon erjesztett túró, tejföl és a nálunk palackozott tej? Vagy a száz- százalékos narancsital, merthogy narancsot nem, de jonatánt termelnek sokat ebben az országban. Szóval nem is olyan egyszerű eldönteni, hogy mi a magyar. Nem tudom, hogy az előírás betartása érdekében jobban megveszik-e majd a kistermelők áruját a boltokban, amely garantáltan magyar és gyakran bio. Vagy csak a nagyüzemektől szereznek be utánpótlást? Elmentem a nagyáruházba megnézni, hogy a nálunk is termő élelmiszerekből mit lehet találni. Találtam angol vöröshagymát, holland sárgarépát, francia karfiolt, német almát, spanyol paprikát, dél-afrikai szőlőt, de nem találtam ugyanezekből magyart. Nem tudom, hogy a desire hol termett, és egyáltalán magyarnak tekinthető-e? Mert kikopott a termelésből a speciáüsan magyar burgonya. A somogyi sárga, a somogyi kifli már csak a nevében él, marad helyette a lengyel burgonya. szóval nem lesz egyszerű betartani a szabályt, hogy az élelmiszerek 80 százaléka magyar legyen a boltokban. Most az egyszer ne legyen nekem igazam. Kisebb területen vetnek idén kukoricát Ifjú tehetségeket támogattak karg autó kft. Kutatómunkájukat ismerte el a cég Petíciót vitt a megyei elnök a miniszternek Somogybán idén kisebb területen vetnek kukoricát - legalábbis erről szólnak a legfrissebb szakmai előrejelzések. A földhasználók a tavalyinál ötezer hektárral kevesebb, közel 100 ezer hektáron kívánnak takarmánykukoricát termeszteni - mondta szerdán Varga Gábor, a megyei agrár-szakigazgatási hivatal főigazgatója. Ezzel szemben a napraforgó területe csaknem 800 hektárral nő. Az előirányzat szerint így majd elérheti a 18 100 hektárt. A szakember közölte: várhatóan élénkül a cukorrépa-termesztési kedv. A tavalyi 480 helyett elképzelhető, hogy 700 hektáron termesztik a növényt. ■ Harsányi Miklós Elismerésben részesítette a Karg Autó Kft. szerdán a Kaposvári Egyetem 17 hallgatóját, akik a tavaly novemberi Tudományos Diákköri Konferencián (TDK) kimagasló eredményeket értek el. Az intézmény állattudományi karán évtizedes hagyománya van a tehetségek felkarolásának, és ezúttal a kezdeményezéshez egyedüli piaci szereplőként csatlakozott a Karg Autó Kft. is. A korábbi támogatások mellett Karg Ferenc cégvezető pendrive- ot ajándékozott a fiataloknak. Az országos megmérettetéseken az agrár felsőoktatási intézmények között sorra az elsők között végeznek a kaposvári hallgatók. ■ Meiszterics Eszter Elismerés a tudásért. Karg Ferenc cégvezető megajándékozta a diákokat (Folytatás az 1. oldalról) A DDRFT döntése miatt küátásta- lan helyzetbe került somogyi iskoláknak csaknem 12 milliárd forintra lenne szükségük- Ezért fenntartják javaslataikat: az átcsoportosított források növelését és az integrációs kényszer eltörlését kérik a döntéshozóktól. A miniszteri megbeszélésen részt vett Kolber István államtitkár, Kaposvár és környéke országgyűlési képviselője, aki a következőkről tájékoztatta lapunkat: Somogybán tavaly 35 iskola és óvoda kapott segítséget a felújításhoz, kilencmilliárd forint értékben. Ez 78 településen élő gyermek oktatását szolgálja, minden harmadik települést érint a megyében. A kormány és a régió már decemberben döntött újabb európai források átcsoportosításáról iskolafelújításra: 5,2 milliárd forintból újulhatnak meg pályázat útján a dél-dunántúli iskolák. Az eddigi hazai támogatásokkal 47 somogyi iskola és óvoda jutott 15-50 millió forintos segítséghez tavaly. Míg Somogybán a magyar lakosság három százaléka él, a támogatás 18 százaléka került a megye iskoláihoz. Döntés született a kaposvári és siófoki térségi integrált szakképző központok fejlesztéséről is. Lehetőséget biztosítva a gazdasági igényeknek megfelelő képzésre, összesen 2,1 milliárd forinttal.
