Somogyi Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-07 / 32. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2009. FEBRUÁR 7., SZOMBAT 13 PORTRÉ Elménk fogságában éljük életünket keleti bölcs Napkelettől napnyugatig járt a tanító, aki végül Siófokon talált otthonra Dicsőfi Endre a keleti tanok alapján azt mondja: velünk magyarokkal is az a baj, hogy nem éljük meg teljességgel az életet. Ebben a tekintetben bőven van mit tanulnunk a világ túlsó felén élőktől FOTÓ: GÁTI KORNÉL Gondolatébresztő beszélgetés. Leginkább így jellemezhetném azt a másfél órát, amit Dicsőfi Endre orvos, természetgyógyász, író, költő, tanító társaságában töltöttünk. S hogy mi a tanítás? Éljük meg az élet teljességét. Kolumbán Tünde Napkelettől napnyugatig bejárta a világot, mígnem Siófokon telepedett le Dicsőfi Endre, aki - hogy csak egy széles körben ismert tanítását említsem - elhozta Magyarországra az egyik legnépszerűbb masszázstechnikát, a thai masszázst. A sokoldalú ember jógát, keleti mozgáskultúrát és életfilozófiát tanít nekünk, a 90 százalékban negatívnak mondott magyaroknak, hogy életünkben a napi küzdelmek mellett vagy helyett megélhessük a testi és szellemi teljességet, az elme szabadságát. Szombat délutánonként lakása ajtaja nyitva áll azok előtt, akik tanulni, változtatni akarnak, vagy egyszerűen csak el szeretnének csendesedni. Kétkedve kérdezem, hogy csak úgy bejelentkezés nélkül jön, aki csak akar? Dicsőfi Endre számára azonban ez a világ legtermészetesebb dolgának tűnik, hogy az otthona közösségi térré alakul mindenféle kényszeres előjegyzés nélkül. A beszélgetés kezdetén arról beszél, hogy az emberek többsége saját elméjének fogságában él. Elmeséli, hogy a keleti topmendzserek akár fél évre is képesek hátat fordítani a Rolls Roysokkal és egyéb státuszszimbólumokkal körbebástyá- zott anyagiasuk világnak, és ha besokallnak, beköltöznek egy buddhista kolostorba, ahol kopaszon, mezítláb élik a mindennapjaikat, meditálnak és megtisztulnak. Ezzel szemben a világ másik felén, például nálunk, hiába megy el bárki kéthetes kikapcsolódásra a földi édennek is nevezhető turistaparadicsomokba, akkor sem képes kikapcsolni. - Idehaza ez nem megy. A Kádári szellemi eltu- nyulás helyett bejött a globa- lista elnyomorodás, és tulajdonképpen ennek a válságát éljük. Nem gazdasági válság van, hanem tudati. Az ember illúziókban él, amiket elfogad realitásnak. Például, hogy a pénznek van realitása, pedig nincs - mondja Dicsőfi Endre. A tanító szerint nagy baj, hogy az anyagit nem követte szellemi globalizáció, ami annyit tenne, hogy meríteni lehetne az egész emberiség szellemi anyagából. - Mi mindig abban gondolkodunk, hogy az egyik kizárja a másikat. Ha én keresztény vagyok, nem lehetek buddhista. De vajon miért ne lehetnék? A kereszténység miről szól: a szeretetről, a buddhizmus pedig a megvilágosodásról. A szeretetben megvilágosodunk, és kész - hangzik a határozott válasz. Ez a fajta globalizáció egyébként DiTovább él jól a jógázó dicsőfi endre sokat tapasztalt ember. 1969-ben hagyta el Magyarországot, mert megunta a gulyáskommunizmust. Németországban telepedett le, majd bejárta a világot: élt többek között Athoszban, a görög szerzetesek között is, ahová egy id& ben még nőnemű kecskét sem engedtek be. A ‘90-es évek elején tért vissza Magyarországra, azóta az ag rármémöki és orvosi diplomával bíró férfi önismereti és szellemi hagyományokkal dolgozó csoportokat vezet és oktat Több mint 150 jóga- ászanát, gyakorlatot ismer, és úgy tartja: aki jógázik, nemcsak hosszabb, de minőségibb életre is számíthat. csőfi Endre lakásában tökéletesen nyomon követhető, ahol jól megfér egymás mellett a keresztény ikon, a buddhaszobor és az egyiptomi papirusz. Dicsőfi Endre úgy látja: az, hogy a magyarok meglátása szerint betegek, annak is betudható, hogy nem vagyunk hajlandóak tanulni. Pedig az, hogy miként éljük meg teljességgel, boldogan az életet, elsajátítható tudomány. Csakhogy mi konokan ellenállunk a tanításnak, s emiatt a teljes élet helyett kialakulnak bennünk a függőségek. Dicsőfi a taoiz- mus tanítását idézi: amíg valaki fiatal, nem érdekli a tao, amikor középkorú, nincs ideje a taóra, mire idős lesz: nincs ereje hozzá.- így van ez valahogy nálunk is. Nincs időnk elcsendesedni. Először csak a ballagáson, majd az érettségin akarunk túl lenni, ami után úgy gondoljuk: hogy vár ránk a nagy szabadság. Aztán jön az egyetem, ami még nagyobb kihívás, majd ha azt elvégeztem, akkor érkeznek a gyerekek, akiket fel kell nevelni. Akkor azt mondjuk, hogy na, majd ha nyugdíjba megyek. De addigra az ember egy roncs... Thalföldön élt a legszívesebben a siófoki világutazó, aki a gulyáskommunizmus elől ment el itthonról Igyekeznek megelőzni a méhnyakrákot Méhnyakrák-megelőzési program indult hazánkban a Honvédelmi Minisztérium (HM) támogatásával. Európában minden 18. percben meghal egy nő méhnyakrákban. Becslések szerint évente közel 60 ezer új méhnyakrákos esetet diagnosztizálnak - tájékoztatott a szaktárca. Hazánkban az elmúít időszakban ötszázan haltak meg méhnyakrákban évente. Ezért a HM fővédnökségével megelőző programot szervezett a honvéd önkéntes kölcsönös kiegészítő egészség- biztosító pénztár. A pénztártagok, valamint közeli hozzátartozóik szűrőprogramokon vehetnek részt, illetve védőoltásokat igényelhetnek. ■ Harsányi M. Gőzmalomban a tepsivárról régészet Kiállítóhelyet keresnek a helytörténetnek Két évvel ezelőtt helytörténeti szakkör alakult Batéban, ma már honismereti egyesületként működik. Több ezer helytörténeti tárgyat, rengeteg fotót és dokumentumot szedtek össze Baté múltjából. - Valahogy elszoktak az emberek a kultúrától - mondta Rántás Béla, az egyesület elnöke. - Kísérte is némi gáncsos- kodás a kezdeti lépéseinket, de már az első kiállításunkkal sikerül meggyőzni a kétkedőket. Batéban egykor sokan foglalkoztak kendertermesztéssel. A gépeket sikerült megmentenünk, most állandó kiállításhoz keresünk helyet. A régi gőzmalom alkalmas lenne erre a célra. Birtokunkban van egy 1950-ben kéKántás Béla: elszoktak mára az emberek a kultúrától Batéban is szült film, ami az akkori Batét mutatta be. A vetítéskor igencsak elérzékenyültek az idősek, hiszen saját magukat látták viszont. A falunak a középkorban vára is volt, a „tepsivár”. Szinte minden építkezéskor kerül elő a földből cserépdarab, régi pénz, hálósúly. A vár helyét tudjuk, de még nem tárták fel, talán egyszer majd sikerül. Szeretnénk Baté monográfiáját kiadni, a kéziratot Czéh Ernő készítette, 1996-ig követte nyomon a település mindennapjait. Nemcsak kiadni akarjuk a munkáját, hanem folytatni is. Tervezünk még múzeumlátogatásokat is, mindez az érdeklődők száma mellett pénzkérdés. ■ F. Szarka Ágnes Színre lépett 3Z Új Toyota. Pénteken mutatták be a harmadik generációs Avensist a kaposvári KOTO Autóházban. Kétfajta karosszériával gyártják a középkategóriás járművet. Három-három benzines, illetve dízelmotorral készítik a modellt
