Somogyi Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-07 / 32. szám

7 2009. FEBRUÁR 7., SZOMBAT KÖZÉLET&GAZDASÁG A hátrányos helyzetű régió nincs hátrányban A csődök számának alaku­lása nem függ össze a föld­rajzi régiókkal. Tavaly pél­dául három megyében csök­kent a felszámolások szá­ma, közülük kettő, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén gazdaság, szempontból kife­jezetten hátrányos helyzetű, jó néhány „fejlett” megyében viszont (ilyen Győr-Moson- Sopron) 50 százaléknál is nagyobb mértékben nőtt a felszámolások száma. Az emberek Európa-szerte úgy érzik, hogy miközben a kormányok százmilliárdokért megmentették a pénzügyi rendszert, őket cserben hagyták Robbanás előtt Európa válság Éleződő társadalmi feszültség, drámaian rossz hangulat • Drámaian rossz a lakos­ság hangulata szerte a vi­lágban. A válság miatt tízmilliók válhatnak munkanélkülivé, tömeges lehet az elszegényedés. Europress A befektetők elriasztása révén to­vább mélyítheti a krízist, ha kiéle­ződnek az éppen a válság okozta társadalmi feszültségek - figyel­meztetnek elemzők az Európa- szerte egyre gyakoribbá váló tö­megmegmozdulások kapcsán. Görögországban, Lettországban és Bulgáriában a korábbi, erő­szakba torkolló tiltakozó akciók után a gazdák jelenleg is fenntar­tanak útblokádokat, kártérítést követelve a csökkenő mezőgaz­dasági árak miatt Németország­ban a héten tíz bajor város közle­kedését bénította meg egy napra a közalkalmazottak sztrájkja. Franciaországban a múlt hé­ten egymillió ember vonult ut­cára a munkahelyek megszűné­se ellen tiltakozva, Nagy-Britan- niában pedig a külföldi munka- vállalók alkalmazása áll az elé­gedetlenség középpontjában. A hét végén Oroszországban is több megmozdulást szerveztek. Izlandon a válság miatti tiltako­zó akciók a kormány bukásához vezettek; Lettországban egyelőre csak a posztjáról a napokban le­mondott mezőgazdasági minisz­ter vált a népharag politikai áldo­zatává, míg a kormány túlélte a szerda esti parlamenti bizalmat­lansági szavazást. Visszaüt a bankmentés A válság miatt munkájukat vész­tők különösen nehezen dolgoz­zák fel a velük történteket, ami­kor azt látják, hogy kormányaik eurómilliárdokkal segítik ki az összeomlásért felelős pénzinté­zeteket. Írországban például máris visszatért a köztudatba az 1930-as években a bankár és a gengszter összevonásából szüle­tett „bankster” szó, miközben az ottani tiltakozások nyitányaként a napokban a waterfordi üveg­gyár munkásai bevették magu­kat a bezárásra ítélt üzembe. Az elbocsátott dolgozók nem értik, hogy ha a kormánynak futotta az Anglo Irish Bank megmenté­sére, akkor miért utasította el vállalatuk államilag támogatott hitelre vonatkozó kérését. Legyen szó azonban bank­mentésről vagy vállalati hitelga­ranciáról, a kormányzati akciók mindenképpen a költségvetési hiányok fenntarthatatlan növe­kedéséhez vezetnek. Rónáid Janssen, az európai szakszerve­zetek konföderációjának közgaz­dásza szerint az eredmény a jó­léti állam megkurtítása lesz; végső soron pedig a társadalmi elégedetlenség robbanásával a szociális Európa megszűnésével is számolni lehet. Zavargások Kelet-Európábán? A feszültségek kiéleződésének veszélyére ráadásul már messze nem csak a szakszervezetek figyelmeztetnek. Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Va­lutaalap vezérigazgatója tavaly decemberben azt mondta, a fejlett országokban is előfordulhatnak zavargások. Ennek megelőzésé­re a pénzügyi rendszer átalakítá­sát javasolta, úgy, hogy „a javak­ból szélesebb kör részesedjen”. A brüsszeli Európai Politikai Tanulmányok Központja szerint zavargásokra az EU új, keleti tagállamaiban nagyobb az esély, mert ezekben éretlenebb a politi­kai rendszer, és az elégedetlensé­get a korrupció is fűti. Az unióban sokan attól félnek, hogy a fe­szültségek éleződése nyomán a júniusi európai parlamenti vá­lasztásokon is előretörhetnek a szélsőséges erők. Brüsszel a ma­ga részéről a globalizációs alap kibővítésével és a támogatások kifizetésének felgyorsításával igyekszik hűteni a kedélyeket. Tiltakozó akciók szerte a vén kontinensen nagy-britannia: energiaipari sztrájkok a külföldi munká­sok alkalmazása miatt FRANCIAORSZÁG: egymilliós tüntetés a múlt héten az állás- vesztések elleni tiltakozásul Németország: közalkalma­zotti sztrájk a héten Görögország: tavaly decem­berben napokig tartó zavargá­sok, jelenleg a gazdák tilta­koznak IZLAND: a pénzügyi összeom­lás után zavargások, a hét vé­gén új kormány alakult Lettország: januárban erő­szakos tüntetések, jelenleg a gazdák tiltakoznak, a mez& gazdasági miniszter a héten lemondott Litvánia: a múlt hónapban erőszakos tüntetések Oroszország: a hét végén szinte minden nagyobb város­ban tüntetéseket tartottak Bulgária: a múlt hónapban zavargásba torkollott kor­mányellenes tüntetések, jelen­leg a gazdák útlezárásokkal tiltakoznak FORRÁS: EUROPRESS-GYŰJTÉS Januárban ért Magyarországra a vállalatokat sújtó csődhullám Az év első hónapjában egy híján 1400 vállalattal szemben indítot­tak felszámolási eljárást Magyar- országon - ez minden idők leg­rosszabb havi adata - derül ki az Opten céginformációs szolgálat közleményéből. „Nem kérdés, ez a csődhullám kezdete” - jelentet­te ki Csorbái Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Az adat tra- gikusságát jól mutatja, hogy ez a szám 20 százalékkal múlja felül a korábbi legrosszabb hónapét, a múlt év novemberét, amikor 1166 céget számoltak föl. A felszámolások száma évről évre nő Magyarországon. Tavaly összesen 11504 társasággal szemben rendeltek el a bíróságok ilyen eljárást, ez több mint hato­dával múlja felül a 2007-es adatot. Csorbái Hajnalka azonban úgy véli, a felszámolások számának növekedése az idén meghaladja az 50 százalékot, ez pedig 17 ezer esetet jelenthet „Sajnos a magyar vállalkozá­sok szerkezete nagyon kedvez a dominóhatásnak, hiszen a rend­kívül alacsony nyereséghányad és a kis tőkeerő mellett könnyen bekövetkezik a válság az életük­ben” - mondja a szakértő. A felszámolások száma a sta­tisztikák szerint tavaly szeptem­berben ugrott meg Magyarorszá­gon, azóta - december kivételé­vel - minden hónapban megha­ladja az ezret. Ezt azonban még nem érdemes feltétlenül a pénz­ügyi válság számlájára írni, hi­szen a bíróságok néhány hóna­pos késéssel rendelik el az eljá­rásokat, inkább arra utalhat, hogy a gazdasági társaságok már a krízis kirobbanása előtt is nehézségekkel küzdöttek. ■ VG Magyarországon is létrejöhet a szegények bankja szolidaritás Kedvezményes hitellel segítene a mélynyomorban élőkön a speciális pénzintézet Az állammal szövetkezve sze­génybankot hozna létre a mély­szegénységben élők helyzetének javítására három hazai közgaz­dász szakember. A Népszabad­ság értesülése szerint az a szán­dék, hogy azok is kaphassanak bankhitelt, akik most csak uzso­ráshoz fordulhatnak. Jelenleg ugyanis nincs olyan pénzintézet, amely többgenerációs munka- nélküli, mélyszegénységben élő embereknek hitelt adna. A mélyszegénységből csak pénz segítségével lehet kilábalni - mondja a három üzletember egybehangzóan a napüap ismer- ^ tetése szerint. Mindhárman is- J merik a Grameen Bankot, amely I a fejlődő világ országaiban nyújt Muhammad Yunus a Nobel-békedíjat is megkapta munkásságáért Lehet másképp is a grameen bankot 1976- ban alapította Muhammad Yunus. A 2006-ban Nobel-bé- kedijjal jutalmazott bangla­desi közgazdász alapötlete egyszerű volt: olyan pénzinté­zetet kívánt alapítani, amely kis összegeket (akár ötven dollárt) is hajlandó kedvez­ményes kölcsön formájában a fejlődő világban élők ren­delkezésére bocsátani A mik- rohitelezésnek nevezett konst­rukció az elmúlt három évti­zedben rendkívüli népszerű­ségre tett szert segítő kezet a legelesettebbek­nek. Utazásaik során maguk is tanulmányozhatták, hogy az egyes országokban a mélysze­génységben élőknek milyen le­hetőségeik vannak vállalkozás­indításra. A három közgazdász hónapok óta azon dolgozik, hogy a terv mi­nél előbb megvalósulhasson. Az előkészületi munkák során folya­matosan egyeztetnek a szociális és a gazdasági tárcával, hogy a szegények már az év második fe­lében hozzájuthassanak a hite­lekhez. Legnagyobb akadálynak a szociális ellátórendszert és a vállalkozások működését befolyá­soló bürokratikus intézményi szabályozást látják. ■ M. S. HÍRSÁV Csaknem 25 milliárd eurós a devizatartalék tovább nőtt januárban ha­zánk devizatartaléka. Az előzetes adatok szerint a jegybank 24,6 milliárd euró felett rendelkezett, ez több mint félmilliárd euróval több a decemberinél. Az MNB nemzetközi tartalékai októberben még 17,8 milli­árd euróra rúgtak, ám a pénzintézet azóta lehívta a Nemzetközi Valutaalaptól felvett készenléti hitel első, 4,9 milliárdos részletét. Zalaegerszegen is elbocsátás lesz zalaegerszegi gyárából 400 dolgozót bocsát el a kö­vetkező három hónapban a Flextronics International - közölte a cég szóvivője. A vállalat vezetése a gazdasá­gi válság miatt döntött a csoportos létszámleépítés­ről, amely egyformán érinti a szellemi és a fizikai dol­gozókat. Bajnai: eddig 20 ezren kerültek utcára A kormány számításai sze­rint Magyarországon eddig mintegy húszezren vesztet­ték el állásukat a pénzügyi­gazdasági válság miatt, és a folyamatnak még nincs vé­ge - mondta Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gaz­dasági miniszter egy tegna­pi konferencián. Az ország számára komoly problémát jelent, hogy vezető export­piacainak gazdasága zsugo­rodik, így Németország, Olaszország és Ausztria is recesszióba került - tette hozzá a tárcavezető. Bajnai szerint most jön a java Óriási bajba kerültek a brit családok ezerszámra szedi áldoza­tait a válság Nagy-Britanni- ában. A tegnap ismertetett adatok szerint a múlt év utolsó negyedében 30 ezer magánszemély, illetve csa­ládi vállalkozás ment tönk­re, miközben egy évvel ko­rábban még „csak” 19 ezer. Tél végi kiárusítás mobiltelefonokból ha valaki a tavaszt új mo­billal akarja köszönteni, a Pannon üzleteiben számos népszerű típusból válogat­hat március 2-ig. Számlás előfizetés esetén akár már 20 forintért, kártyás cso­maggal pedig 6990 forin­tért juthatnak új telefonhoz mindazok, akik szeretné­nek élni a lehetőséggel.

Next

/
Thumbnails
Contents