Somogyi Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-07 / 5. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JANUÁR 7., SZERDA SOMOGYORSZAG KINCSEI 11 néphagyomány A somogyi népi kultúra saját kedves örökségünk, ami átörökítendő. A határon túl irdatlan mennyiségét találjuk annak, amit egyszerűen csak úgy hívnak: magyar népművészet CIFRA VISELET SZÍWEL-LÉLEKKEL Népi hagyományaink tanulmányozásával és gyűjtésével sietnünk kell, hiszen e hagyományok nagy része máris a múlté. F. Szarka Ágnes HORVÁTH-BÉRES JÁNOS: - A somogyi néphagyományok évszázadok tapasztalatai alapján alakultak ki. Meg kell őket őrizni, ha még lehet. Ezek a hagyományok falun még fellelhetők, de a városi emberek számára teljesen elvesztek. A mai kornak jobban megfelelő szokásokat veszünk fel és hagyományokat teremtünk, s ezzel szinte elfelejtjük a múltunkat. A magyar népiség iránti érdeklődés nálunk is már a XVIII. század vége felé megkezdődött, de egyelőre inkább csak politikaitársadalmi, illetve nyelvi, irodalmi szempontból, valamint a ruházkodás terén. Megindult a magyar népköltés alkotásainak gyűjtése, tanulmányozása, és műirodalmunk is mind gyakrabban merítette tárgyát a nép köréből, a népi életből. E népies irodalom azonban sokszor hazug romantikával teljesen ferde képet ad a magyar népről, annak életéről. A szabadságharc leverése után az elnyomatás ellenhatásaként csak fokozódott a népies irányzat irodalomban, viseletben, táncban, dalban egyaránt. A tárgyi néprajz terén a rendszeres vizsgálódások a múlt század vége felé kezdődnek, amikor 1889-ben megalakul a Magyar- országi Néprajzi Társaság. Akkor már érezni lehetett, hogy letűnik egy kor. Társadalmi, gazdasági átrendeződés elején voltunk, elindult egy más folyamat. Ipari forradalom, ahol a gyári termékek előtérbe kerültek a kézműiparral szemben. A hosszú évszázadok alatt megőrzött darabokat menteni kellett. Voltak családok, ahol a dédszülők, nagyszülők tárgyait, tárgyegyütteseit megőrizték. Ezek közül került nagyon sok a múzeumba. A SoA fiatalokon múlik, hogy elfelejtődnek vagy tovább élnek hagyományaink. A művészeti iskolák, egyesületek működése lehet a jövő záloga mogy megyei muzeum néprajzi anyaga ma már a tizenötezer darabot is meghaladja. Népi hagyományaink rendszeres, tudományos vizsgálata azonban igazi lendületet a Trianon utáni évtizedek alatt vett. Megindult a szinte szenvedélyes „falukutatás”, főleg a fiatalabb nemzedék körében. A népi hagyományok nem általánosak a magyar nép körében. Ami egy helyen közismert, ősi hagyomány, más tájon esetleg teljesen ismeretlen, gyökér- telen. A parasztság mindig élénken érdeklődött az urak élete, szokásai iránt, ezek a nép számára mindig a szebbet, jobbat, előkelőbbet, kívánatosabbat képviselték, így az úri osztály díszítőművészetét eltanulták az urasági házak szolgálói, majd tőlük néhány évtized alatt az egész falu. Ugyanígy hordta szét a cselédség az uraságnál hallott dalokat, meséket, mondákat, anekdotákat, amelyek a nép Turisztikai program lett az újkori hagyományteremtés kapitány Orsolya, a megyei múzeum néprajzi osztályának vezetője szerint a falusi közösség, a paraszti társadalom hagyományokon alapult. A tudást nemze- dékről nemzedékre örökítették át Ezen az áthagyományozott tudáson alapszik a paraszti társadalom. A paraszti kultúrában semmi nincs öncélúan. Kialakult a rendszer, mindennek je lentése és mindenkinek feladata van. Mára eltűnt a fonó, a ku- koricafosztás és sok egyéb közösségi munka. A települések életében meglevő egyensúly felbomlott Ma már a hagyomány annyit jelent, hogy egy rendezvény lesz jövőre is. Hagyományok teremtődnek ma is, de jő val szőkébb körben, és szinte turisztikai programmá válnak És csak addig mozgathatóak, amíg pénzt tudnak hozzárendelni Kapitány Orsolya: az utolsó pillanatban gyűjtjük össze népi örökségünket száján bizonyos változatban fennmaradtak akkor is, amikor az úri családok már elfelejtették. Ősi eredetűek a pásztorművészetünkben található egyes díszítőelemek, a szarufaragások, lopótökkarcolatok egyszerű, mértanias vonalakból álló motívumai. Általában az ősi motívumok egyszerűek. A magyar, így a többféle somogyi népviselet legtöbb darabja sem tekint vissza oly ősi múltra, mint azt a laikus közönség A dámák diadala a MAGYAR felvilágosodás világirodalmi rangú, Róbert Bumshöz fogható költője, Csokonai Vitéz Mihály Somogybán vendégeskedve, 1799 telén vetette papírra furcsa vitézi versezetét Dorottya vagyis a dámák diadalma a fársángon címmel. A farsang vízkereszttől a húsvétot meg előző negyvennapos nagyböjt kezdetéig tart. általában hiszi. A magyar népviseletnek a XIX. századot megelőző időből származó tárgyi emlékei egyáltalán nincsenek, régebbi ábrázolások, leírások is alig maradtak fenn. A mai bő gatya is csak a múlt század közepe óta ismeretes. A pruszlik a XVIII. században került hozzánk Nyugatról, és a múlt században öröklődött az úri osztályról a népre. Tehát nem ősi, eredeti ruhadarabunk. A paraszti kultúrában az ünnepi darabok sokkal díszesebbek és drágábbak voltak. Egy szűrért vagy csizmnáért jelentős összeget kért a mesterember, aki elkészítette. Ezeket a fiatalabbak örökölték, meg-őrizték, megbecsülték. Természetes azonban, hogy elsősorban az egymással szorosabb kapcsolatban élő népek mutatnak nagyobb hasonlóságot hagyományaik tekintetében is. Népi hagyományaink tanulmányozásával és gyűjtésével azonban sietnünk kell, hiszen e hagyományok nagy része máris a múlté, megszűnt élő hagyomány lenni. máj PÉTER: - Somogynak szerencséje van, hiszen páratlan értékekkel rendelkezik, páratlan kincsek halmozódtak fel. Csak néhány példát kiragadva akár a néptáncra, népzenére, a szőttesekre, ruházatra, népi fa- és csontfaragásokra gondolunk. Ezek az értékek soha, sehol, semmivel nem pótolhatók. Aki ismeri a múlt értékeit, annak van és lehet jövője. csórsz KLÁRA: - Somogy néprajza, néphagyománya elsősorban azért kincs, mert a mienk. A somogyi néptáncmozgalom kiemelt értéket képvisel a tárgyi népművészeten kívül. Szerencsére vannak még őrzői, akik fontosnak érzik megmutatni tudásukat. Egyre több fiatal kapcsolódik be a mozgalomba, tanulja újra a talán már feledésbe menő lépéseket. Meséket karcol csontra Gosztonyi Zoltán indíttatás Édesanyja történetei ihlették a későbbi míves faragásokat A legrégebbi szobor, a Gugyuló Jézus Fát, csontot és szarut farag Gosztonyi Zoltán. Szinte nincs olyan népművészeti kiállítás, ahol ne találkoznánk alkotásaival.- Falusi gyerek voltam, ahol természetes volt, hogy van bicskánk, botunk, tudunk csúzlit faragni, kardot, íjat készíteni - emlékezett Gosztonyi Zoltán faragó iparművész. - Édesanyám pedagógus volt, népi táncot oktatott, énekkart vezetett, és gyönyörűen mesélt. A Somogy Tánc- együttesnél eltöltött évek pedig elmélyítették mindezt. A vérem- e be ivódott a népi kultúra ismere- | te, szeretete. Valamikor a műve- | lődési házakban olyan emberek | dolgoztak, akik kötődtek a tánc- e hoz vagy a népi kultúra valame- Gosztonyi Zoltán: a faragásokhoz meséket, történeteket találok ki lyik másik ágához. Működtek faragó szakkörök is. Szőke Pista bácsi, Varga Laci bácsi amellett, hogy a népművészeti szövetkezetnek dolgoztak, éreztek arra indíttatást, hogy felkarolják az iíjúságot Hozzájuk bármikor lehetett tanácsért fordulni. Az elején még meg-megremegett az ember keze, elcsúszott a véső, de az eltelt évek alatt az ember kezébe rögzültek a mozdulatok. Ma már hozzám jönnek tanácsért a fiatalok, és próbálom átadni a tapasztalatokat. Rendszeresen zsűriztetem a munkáimat, kell a visszajelzés, hogy jó úton járok-e? A zsűri bizonyos fokig mederbe tereli az ember munkáját. Kaposvár legrégibb szobra az 1721-ből származó barokk stílusú, Jézus segíts” feliratú taberná- kulumoszlop, Jézussal. A taber- nákulum felső részén lévő fülkében egy kis faszobor látható, mely az összekötött kezű, töviskoszorús Jézust ábrázolja, guggoló helyzetben. Ezért nevezik „Gugyuló Jézus’-nak. Az elgyötört Megváltó valójában nem guggol, hanem egy kövön vagy kis széken ÜL A késő középkorban és barokk korban széles körben elterjedt iratok a szenvedéstörténetet számos, a Szentírásban nem szereplő mozzanattal egészítették ki. Ilyen ez a jelenet is. Az ábrázolást minden bizonnyal a közkézen forgó fametszetek ihlették. Jézus a korbácsolás után, a keresztre feszítés előtt megpihen mim
