Somogyi Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-05 / 3. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JANUÁR 5., HÉTFŐ PERCESIMTERJÚ Kritikus a lehűlés A hétköznapok boldogsága pszichiátria A helyes útra a beteg találhat, az analitikus csak segít a keresésben A mezőgazdasági ter­melők különösen a fagyzugos, mély fek­vésű területeken ret­tegnek a hirtelen le­hűléstől.- Dermesztő a hideg, súlyos mínuszokkal támadt a tél. Ez mennyire viseli meg a vetést?- Az ősszel elvetett gabona 61 százalékát jónak értékel­ték az állapotminősítéskor - felelte kérdésünkre Varga Gábor, a megyei mezőgazda- sági szakigazgatási hivatal főigazgatója. - Harmada kö­zepes minősítést kapott, a maradékot gyengének ítél­ték. Ez utóbbit veszélyezteti a hideg, mivel még nem erő­södött meg kellően.- A termelők rendszeresen feljegyzik a hőmérsékletet. Mitől tartanak a gazdák?- Kritikus lehet, ha mínusz 10-15 Celsius fokra süllyed a hőmérséklet, és nem borítja hótakaró a vetést. Nem sze­rencsés, ha huzamos ideig ilyen időjárási viszonyok uralkodnak.- Mi lenne január elején az ideális időjárás?- Ha 15-20 centi vastag hó­réteg fedné a gabonát. Meg­nyugtató, hogy a gabona tél- és fagytűrő képessége meg­lehetősen jó.- Évről évre veszteséget je­leznek a gazdák. Mennyi a fagykárszámla?- Somogybán évente 1200- 1300 hektárt károsít a hideg és a tavaszi belvíz. ■ Harsányi Miklós Varga Gábor: jó a gabona fagytűrő képessége- Az ember a pszichiátert jo­viális, megfontolt öregúrnak gondolja, és nem ilyen pör- gős, tűzről pattant boszor­kánynak, mint ön. A habitu­sa nem jelent hátrányt a munkája során?- Nap mint nap azt tapaszta­lom, hogy a betegek kedvelik, hogy ilyen vagyok. Szeretik, ha jókedvű vagyok, általában mindenkit megszólítok az osz­tályon, beszélgetek egy kicsit, megérintem, megsimogatom a beteget. Fontos nekik, hogy az a valaki, aki foglalkozik ve­lük, odafigyeljen rájuk, és még jó kedélyű is legyen.- A pszichiátria meg­lehetősen nyomasztó hely. A fizikailag egészséges, de lelki­leg beteg emberekkel nem igazán tud mit kezdeni a közvélemény, de még a saját családjuk sem.- Mi a külvilág számára egy kicsit távol vagyunk a kórház­tól. Nem szívesen érintkeznek a betegeinkkel. Még mindig él­nek az előítéletek. Annak elle­nére, hogy eltelt száz év, nin­csen már az a fajta ispotályos- _ ság, megváltoztak a pszichiátri- % ai betegségek és a betegek is. A | külvilág fejében nem áll, nem f kapcsolódik össze, hogy itt ke- 1 zeljük többek között a pánik-, az anorexiás, illetve a figyelem­hiányos betegeket is, nem csak a klasszikus elmebetegeket. Annak ellenére, hogy nagyon sokat változott a megítélés, mégis kicsit kirekesztettek va­gyunk. Ahogy kirekesztettek lesznek ezek az emberek is.- A pszichiátria még mindig egyenlő a diliházzal? ■ SHHiSMi Kertész Ágnes 1963. november 27-en szü­letett Pécsen. 1989-ben diplomázott a Pé­csi Orvostudományi Egye­tem általános orvosi ká­rán. 1993-bán pszichiátriai, 1996-bán hipnózis-, 2002-ben pszichológiaire- habilitádó-szakvizsgát tett. dolgozott a zalaegerszegi, egri, kaposvári és szigetvári kórházban. ma a szigetvári kórház pszichológiai osztályának vezető főorvosa. Párkapcso­latban él, három egyetemis­ta gyermeket nevel. Divat pszichológushoz járni. Kertész Ágnes: nagy az igény a beszélgetésre- Sokakban így él. Keveset tud a nyilvánosság az eredmé­nyeinkről. Megváltozott a tole­rancia is a betegeink iránt. Azt látom, hogy a külvilág sokkal kevésbé türelmes, mint koráb­ban volt. Mindenki rohan, csak nyűg egy pszichiátriai beteg. De a rohanás, az időhiány hozza magával az állandó stresszt. Ezt pedig nem tudjuk kellőképpen feldolgozni. Emiatt aztán jön­nek a különböző pszichiátriai, illetve pszichoszomatikus be­tegségek.- Pedig pszichológushoz járni egyre nagyobb divat.- Egyre nagyobb az igény a beszélgetésre. Valóban divat Ma már nem szégyen, sőt divat pszichoanalitikus­hoz járni. A miértről la­punk pszichológus ta­nácsadóját, Kertész Ág­nest kérdeztük meg. F. Szarka Ágnes pszichológushoz, pszichiáter­hez járni. De a kezelés nagyon hosszú ideig tart, több év akár több tíz év. A jelenlegi beteg­csoportok közül nem is mind­egyik kezelhető jól pszichoana­lízissel. A repertoár ennél sok­kal bővebb. Egyre több az olyan fiatal, aki igényli a pszichiátri­át, ezen keresztül szeretne az életén valamit változtatni. Úgy érzi, kell egy szakember, aki segít megoldani a gondokat. A problémákat azonban csak az érintett személy tudja megol­dani. A pszichológus olyan, mint egy idegenvezető. Felvil­lant, megmutat ezt-azt, több le­hetőséget, mintegy útvonalat, de a helyes útra csak a beteg ta­lálhat rá.- Függetleníteni tudja magát az itteni problémáktól? Ez nem olyan munka, hogy be­csukom az ajtót a hátam mö­gött, aztán majd holnap folyta­tom.- Aki régóta dolgozik ebben a szakmában, az megtanulja szét­választani a beteg problémáját a sajátjától. Bár sokszor találko­zik az ember olyan esettel, ami nem hagyja nyugodni, foglal­koztatja az autóban is, otthon 'is. Kizárni teljesen nem lehet, de ötszáz betegnek a problémá­ját nem tudom magammal ci­pelni. Nagyon fontos a terápiák­ban is, a hétköznapi életben is, hogy tudjam, mi a beteg problé­mája, és hol vagyok én ebben. Szét kell tudni választani a dol­gokat.- Milyen az a család, ahova hazamegy?- Hol kibővülő, hol szűkülő, nagyon elfogadó, védő, támo­gató közösség. A gyerekek ki­repültek, egyetemre járnak, csak hét végén jönnek haza. A kikapcsolódást számomra az utazás jelenti, és a képzőmű­vészet, főként az építészet. Ez az én lelkemnek a gyöngye. És a filmek, a mozi. A családom­ból kreatív vénát hoztam ma­gammal, szeretek festeni, bütykölni.- Mikor lesz kiállítása?- Nem lesz kiállítás. Ez csak a hétköznapok boldogsága, hi­szen nekem Is szükségem van arra, hogy a stressz okozta fe­szültséget levezessem. A német rendőrök anno a falhoz állították az Együd táncosait néptánc A Balaton Táncegyüttes alapító tagjainak az ifjúságot jelenti a negyvenöt éve alapított együttes Lelkesen járják a táncot még ma is a 45 éves Balaton Táncegyüt­tes alapító tagjai, akiknek az együttes a fiatalkorukat jelenti. Negyvenhárom éve az együt­tesben ismertem meg a felesé­gem - meséli Böröczfi János -, ma már csak nézem, ahogy tán­col. 1979-ben a szívem paran­csolt le a színpadról - mondja. A lába helyett már csak a hang­ját használja, a dalárdában éne­kel. - Siófokon semmilyen ha­gyománya nem volt a néptánc­nak, de aztán idekerült Molnár István táncművész, aki népfőis­kolát csinált, ott tanította tán­colni az embereket - idézi fel a hőskort Böröczfi János, aki ar­ról is beszél: az együttest Együd Árpád indította el a siker útján. A néprajzkutató, koreográfus helybeli és Siófok környéki fal­vak iskolásaiból, ipari tanulói­ból és egykori kőolajos dolgo­zókból verbuválta a csapatot.- Együd Árpád tevékenysége hozta meg az első sikert a Bala­ton Táncegyüttesnek. 1978-ban vele értük el először az ezüst fo­kozatot, az alapján mehettünk el Franciaországba - mondta. A külföldi szereplések meg­sokasodtak, az emlékek szinte beleégtek az együttes első tag­jainak emlékezetébe. - 1965- ben Dániában szerepeltünk több helyen is - kezdte a sztorit Czimbalmos József. - Amikor felszálltunk a buszra, kaptunk Fáradthatatlanok a táncban. Sokan már nagypapa-, nagymamakorba értek a régi balatonosok közül, de a lábuk még jól bírja az ütemet A néptánc veszített népszerűségéből AZ EGYÜTTES MA IS sokat vendégszerepei. Jártak Lengyelországban és Szar­dínián, számos hazai feszti­válon fellépnek, és ott van­nak a siófoki helyi rendez­vényeken is - mondja Lász­ló József, a néptáncegyesü­let elnöke, aki szerint az együttes népszerűsége ma is vitathatatlan. Szigeti An­géla, az együttes egyik mű­vészeti vezetője szerint az utánpótlás megtartása egy­re nehezebb. egy kosár banánt, ami akkori­ban kuriózum volt számunkra. Ahogy ettük a gyümölcsöt, jó magyar szokás szerint a héját kidobáltuk az ablakon. Egy au­tós megállította a buszt és azt mondta: elnézést, de elhagyták a banánhéjukat. Ez rettentő kel­lemetlen volt - hangzik a törté­net, ami egy németországi fellé­péssel tovább fokozható. A né­met rendőrök nem akarták el­hinni a táncos férfiaknak, hogy a nagybőgő tokjában valóban a hangszer van. - Falhoz állítot­tak bennünket, fegyvert fogtak ránk, de végül sikerül rábírni őket, hogy nézzék meg, mi van a tokban - mesélte Czimbalmos József. ■ Kolumbán Tünde

Next

/
Thumbnails
Contents