Somogyi Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-27 / 22. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JANUÁR 27., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Rongyok a szarvasagancsokon szemétügy Elpusztulhatnak, megsérülnek az állatok az erdőben lerakott hulladéktól Móhr István szerint is óriási gond, hogy az erdőkben rakják le a szemetet. Hiába szedik össze, rendületlenül újra gyűlnek a szemétdombok A Nemesvid és Somogysi- monyi között húzódó erdő szeméttől fertőzött. A tu­lajdonosok állandó harc­ban állnak az illegális le­rakókkal. Vigmond Erika Somogy ezen része, illetve a kö­zelsége miatt a Zala megyei ha­tárt is átlépő erdő különösen kedvelt helye az illegális sze­métlerakóknak. Kovács Imré- né, a mezsgyéhez közel eső So- mogysimonyi polgármestere azt mondta: az átmenő autósok is kidobnak ezt-azt: a dobozok, üdítősflakonok, ételmaradékos zacskók helyett már hulladék­kal tömött zsákok landolnak az út melletti árkokban. Akadt olyan is, aki törött lábú műanyag széket dobott ki az autóból. Taka­rítási akcióikban több tonna hul­ladékot szednek össze. Móhr István hivatásos vadász egyre felháborodottabban mu­tatja egyik illegális szemétlera­kót a másik után a nemesvidi § és ormándpusztai erdőszaka- f szokon. Nemcsak az első fák tö- | vében, hanem olykor bizony | már mélyen az erdő közepén jár- 1 va is rábukkanni egy-egy kiter­jedtebb szeméttelepre. Rossz te­levízió, szétszedett sarokülő, ki- szuperált hűtő, gumiabroncsok és sok-sok apróság is, köztük például névre szóló iskolai el­lenőrző. Néha nyomára akadni a szemetelőnek, de legtöbbször rejtély a sok szemét forrása.- Önkormányzatok, vadász- társaságok, erdőgazdaságok s a magántulajdonosok erőfeszíté­sei szinte hasztalanok Ha az egyik helyen felszámolják a sze­metet, néhány nap múlva egy kicsit arrébb ismét elkezd nőni a kupac - tette hozzá Móhr Ist­ván. Meg is jegyzi egy erdei pi­henő mellett elhaladva: az a sze­méttel teli zsák reggel még nem volt ott. Ha nem szállítják el, szétrángatják az állatok. Melyik turista ülne le a sze­méthalom társaságában? A va­dásztatások számos külföldi va­dászt is hoznak. A somogyi er­dők híréhez nem méltó, ha sze­métből turkált lebegő ronggyal az agancsán bukkan fel a szar­vas. A megye más erdei is kap­tak a nyakukba többzsáknyi sze­metet, amelynek legfőbb szenve­dői az állatok, a növények. A vad­disznót például vonzza a szemét bűze, beleturkál, s akár bele is pusztulhat a mérgezésbe, amit a vegyszeres flakonok okozhat­nak. Lenyelhetnek az állatok emészthetetlen műanyagot, vas­szöget, ami szintén a kimúláshoz vezethet. Akadt olyan szarvas is, amelynek combjába turisták ál­tal hátrahagyott szalonnasütő nyárs állt. A szemét beszivárog a talaj­ba is. Bár nem látványos, de at­tól még a giliszták, hangyák szenvednek tőle. A kannából ki­csöpögő olajtól pedig kiég a cik­lámen vagy a hóvirág, ha az ember összetéveszti a szemétte­lepet a természettel. Tetten érték a szemeteiét Nemesviden Nemesviden tetten értek egy szemeteiét, aki más magánte­rületén szabadult meg hulla­dékától. Lengyelné Babina Bernadettől, a marcali önkor­mányzat szabálysértési ügyin­tézőjétől megtudtuk: ez eset­ben helyi önkormányzati ren­delet megszegéséről van szó, ami legfeljebb harmincezer _ forint bírságot jelenthet. A J közterületen szemetelők pedig | köztisztasági szabálysértést J követnek el, aminek felső ha- I tára ötvenezer forint. Nem turistacsalogató a szemét Szemét-mese Zöld erdőben, a szeméthe­gyen... akár így is kezdődhet­ne a mese, amiben az állatok panaszkodnak az erdőnek. Bár más nyelven beszélnek, tolmács nélkül is el lehet kép­zelni, miket mondhatnak: tö­rött üveg tépte fel a mancso­mat, üvöltött a farkas. Vegyszeríze van a tiszta vizű forrásnak, panaszolta a róka. Olajos a föld, ehetetlen, méltat­lankodott a giliszta. Gyógyírt is alig találnak a se­beikre, mert egyre több helyen égetik ki a szennyező anyagok a gyógyító növényeket. Szomo­rúan emlékeznek a társaikra, amelyek belepusztultak a le­nyelt műanyagba, belegaba­lyodtak a bálahálókba, arra a rókára, amely éhen halt, mert az orrára szorult egy konzerv­doboz. Az erdő azt javasolta: fogja­nak össze, és szedjék fel az ösz- szes szemetet. Vigyék vissza az emberekhez. Az állatok elkezd­ték hordani, még azokat is, amelyeket megpróbált elfedni a természet. Vitték akkor is, ami­kor már beborította a házakat és az utcákat is. A szemétdomb tetejére végül rászállt a kiskakas, de a gyé­mánt félkrajcár helyett a negye­dikes Pistike dolgozatát kapar­ta ki: a megoldással Elszaladt vele, véget vetve a mesének. Az emberek viszont elkezdtek panaszkodni, de új mesére már nem futotta, mert nem volt, aki meghallgassa. 3 JEGYZET álarcosok ha ez így megy tovább, rövi­desen be kell szolgáltatni a szmokingokat, lesöprik a padlásról a hernyóselyem- szatén estélyiket, a taftok meg bekerülnek a nagy kö­zös „szövöttkezetbe”. Mert az mégsem járja, fordítok közöl­hetőre néhány internetes fórumozót, hogy a középosz­tály mulat, míg a cudar vál­ság randalíroz az utcákon. KAPOTT HIDEGET-MELEGET a megye- és a városbál közön­sége az antibálozóktól, akik szerint a farsang nyilván im­perialista csökevény. Ülnek a gyárosok a pénzeszsákon, két kizsákmányolás között járnak egy boncidai sűrű csárdást, majd hörpintenek egyet, ahelyett, hogy vizsla tekintettel vigyáznák a pénz­ügyi cunami útjába emelt gátrendszert. A képmutatásnak ez a foka, amivel a bálozókat kikezd­ték, szót kíván. Még akkor is, ha helyi értékén kezelve talán említést sem érdemlő, szórványos jelenség. De en­nek ellenére - vagy tán ép­pen ezért - van benne vala­mi veszélyes a demagógiára szivacsként reagáló térsé­günkben. Mert az demagó­gia, hogy ha ötszáz bálozó este hét és hajnali három kö­zött otthon marad, akkor jobb lesz bármi. Kivéve, ha ezt a négyezer „munkaórát” lapátolással töltenék, ami se nem életszerű, se nem kívá­natos. Máshoz értenek. De­magógia az is, ha a libamá­jon lovagolunk (micsoda képzavar-tünemény, illik a zavart anonimokhoz), mert se nem életszerű, se nem íz­léses, hogy a menüt inkább a nincsteleneknek adják. POLGÁROSODJUNK INKÁBB, azt mondom. A hagyomány és a közösség megér egy bált. Többet is. Főként hogy ez azon kevés helyek egyike, ahol a fideszes táncba viheti a szadeszost, és hajnalig rop­hatnak a közös platformon - nyilatkozatháború nélkül. Kompromisszumra készülnek a balatonszemesi kikötőben bezárás vagy megnyitás Huszonkettő helyett csak öt polgármester tájékozódott személyesen a fontos döntés előtt (Folytatás az 1. oldalról) A tegnapi helyszíni bejáráson a hajózási társaság menedzsment­je mellett a házigazda szemesi polgármesterrel együtt mind­össze öt Balaton-parti település vezetője jelent meg. Döntés még nincs, az majd az igazgatóság februári ülésén várható. Horváth Gyula, a BH Zrt. ve­zérigazgatója a zártkörű egyezte­tés után elmondta: senki nem akar konfrontálódni az ügyben, a békés, pozitív megoldásra tö­rekszenek. Balatonszemes veze­tésével megállapodástervezetet készítenek elő, az kerül majd a hajózás tulajdonosai elé. A társaság közgyűlésének azért kell mielőbb döntenie, mert a balatonföldvári építési hatóság tavaly nyáron a szeme­si vitorláskikötőt elzáró kapu át­helyezéséről hozott határozatot. Ebben március 31-et jelölték meg határidőként. A határozat ellen a hajózási társaság vezető­je fellebbezett az államigazgatá­si hivatalnál, de a fellebbezése nem kapott helyet. Takács József, Balatonszemes polgármestere úgy nyilatkozott: már az eredmény, hogy tegnap néhányan személyesen is tájéko­zódtak a kikötőben, mint ahogy az is, hogy az elsőfokú építési hatóság és az államigazgatási hi­vatal is amellett érvel, hogy a ki­kötő területe a helyi építési sza­bályzat szerint közforgalomtól el nem zárhatónak minősül. - Sze­retném, ha a BH Zrt. megszün­tetné a törvénytelenséget. Amíg polgármester vagyok, mindent el fogok követni azért, hogy az engedély nélkül épített kaput elbontsák - hangsúlyozta Ta­kács József. A BH Zrt. álláspontja jó ideje az, hogy a kikötő zárva tartása nemcsak az ott található értékes vitorlások vagyonvédelme miatt fontos, hanem azért is, mert a te­rületen balesetveszélyes tevé­kenység is zajlik, többek között a hajók darus emelése miatt. A szemesiek viszont, akik tavaly nyáron tüntettek a kapu előtt, szeretnék használni a település Kikötőszemle. Kenéz István (elöl) leilei polgármester is érdekelt keleti mólóját is, amihez meg­annyi kedves emlék köti őket. Korábban felvetődött, hogy a kikötő megnyitása precedens­értékkel bírhat, hiszen egy ilyen döntés után más települé­seken is felmerülhet az ugyan­csak zártan működő kikötő megnyitása. Kenéz István, Bala- tonlelle polgármestere a bejá­rás után azt mondta: nem tart attól, hogy az igény átgyűrűzik Balatonlellére is.- Nekem sem volt egyszerű elfogadtatnom, hogy a vitorlás­kikötő zárt, de nálunk már hoz­zászoktak ehhez az emberek és elfogadták - mondta Kenéz István, aki fontos tényezőnek tartja a kikötők biztonságát. A tegnapi bejárást kezdeményező balatonfüredi polgármester sze­rint ki lehet alakítani olyan ál­láspontot, ami a hajózás, a vitor­lástulajdonosok, valamint a sze­mesiek érdekeit is figyelembe veszi. - A fő kérdés szerintem az, hogy a keleti mólót szabad­dá kellene tenni. A mostani is­mereteim alapján nem látok in­dokot arra, hogy a szemesi pol­gármester kérésének ne lehes­sen eleget tenni - mondta Bóka István. A kérés pedig nem más, mint a kikötőt lezáró jelenlegi kapu elbontása, és a hajókhoz vezető pontonok lezárásának megteremtése. Az átalakításra Szemes két és fél millió forintot szánna. ■ Kolumbán Tünde

Next

/
Thumbnails
Contents