Somogyi Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-27 / 22. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JANUÁR 27., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Rongyok a szarvasagancsokon szemétügy Elpusztulhatnak, megsérülnek az állatok az erdőben lerakott hulladéktól Móhr István szerint is óriási gond, hogy az erdőkben rakják le a szemetet. Hiába szedik össze, rendületlenül újra gyűlnek a szemétdombok A Nemesvid és Somogysi- monyi között húzódó erdő szeméttől fertőzött. A tulajdonosok állandó harcban állnak az illegális lerakókkal. Vigmond Erika Somogy ezen része, illetve a közelsége miatt a Zala megyei határt is átlépő erdő különösen kedvelt helye az illegális szemétlerakóknak. Kovács Imré- né, a mezsgyéhez közel eső So- mogysimonyi polgármestere azt mondta: az átmenő autósok is kidobnak ezt-azt: a dobozok, üdítősflakonok, ételmaradékos zacskók helyett már hulladékkal tömött zsákok landolnak az út melletti árkokban. Akadt olyan is, aki törött lábú műanyag széket dobott ki az autóból. Takarítási akcióikban több tonna hulladékot szednek össze. Móhr István hivatásos vadász egyre felháborodottabban mutatja egyik illegális szemétlerakót a másik után a nemesvidi § és ormándpusztai erdőszaka- f szokon. Nemcsak az első fák tö- | vében, hanem olykor bizony | már mélyen az erdő közepén jár- 1 va is rábukkanni egy-egy kiterjedtebb szeméttelepre. Rossz televízió, szétszedett sarokülő, ki- szuperált hűtő, gumiabroncsok és sok-sok apróság is, köztük például névre szóló iskolai ellenőrző. Néha nyomára akadni a szemetelőnek, de legtöbbször rejtély a sok szemét forrása.- Önkormányzatok, vadász- társaságok, erdőgazdaságok s a magántulajdonosok erőfeszítései szinte hasztalanok Ha az egyik helyen felszámolják a szemetet, néhány nap múlva egy kicsit arrébb ismét elkezd nőni a kupac - tette hozzá Móhr István. Meg is jegyzi egy erdei pihenő mellett elhaladva: az a szeméttel teli zsák reggel még nem volt ott. Ha nem szállítják el, szétrángatják az állatok. Melyik turista ülne le a szeméthalom társaságában? A vadásztatások számos külföldi vadászt is hoznak. A somogyi erdők híréhez nem méltó, ha szemétből turkált lebegő ronggyal az agancsán bukkan fel a szarvas. A megye más erdei is kaptak a nyakukba többzsáknyi szemetet, amelynek legfőbb szenvedői az állatok, a növények. A vaddisznót például vonzza a szemét bűze, beleturkál, s akár bele is pusztulhat a mérgezésbe, amit a vegyszeres flakonok okozhatnak. Lenyelhetnek az állatok emészthetetlen műanyagot, vasszöget, ami szintén a kimúláshoz vezethet. Akadt olyan szarvas is, amelynek combjába turisták által hátrahagyott szalonnasütő nyárs állt. A szemét beszivárog a talajba is. Bár nem látványos, de attól még a giliszták, hangyák szenvednek tőle. A kannából kicsöpögő olajtól pedig kiég a ciklámen vagy a hóvirág, ha az ember összetéveszti a szeméttelepet a természettel. Tetten érték a szemeteiét Nemesviden Nemesviden tetten értek egy szemeteiét, aki más magánterületén szabadult meg hulladékától. Lengyelné Babina Bernadettől, a marcali önkormányzat szabálysértési ügyintézőjétől megtudtuk: ez esetben helyi önkormányzati rendelet megszegéséről van szó, ami legfeljebb harmincezer _ forint bírságot jelenthet. A J közterületen szemetelők pedig | köztisztasági szabálysértést J követnek el, aminek felső ha- I tára ötvenezer forint. Nem turistacsalogató a szemét Szemét-mese Zöld erdőben, a szeméthegyen... akár így is kezdődhetne a mese, amiben az állatok panaszkodnak az erdőnek. Bár más nyelven beszélnek, tolmács nélkül is el lehet képzelni, miket mondhatnak: törött üveg tépte fel a mancsomat, üvöltött a farkas. Vegyszeríze van a tiszta vizű forrásnak, panaszolta a róka. Olajos a föld, ehetetlen, méltatlankodott a giliszta. Gyógyírt is alig találnak a sebeikre, mert egyre több helyen égetik ki a szennyező anyagok a gyógyító növényeket. Szomorúan emlékeznek a társaikra, amelyek belepusztultak a lenyelt műanyagba, belegabalyodtak a bálahálókba, arra a rókára, amely éhen halt, mert az orrára szorult egy konzervdoboz. Az erdő azt javasolta: fogjanak össze, és szedjék fel az ösz- szes szemetet. Vigyék vissza az emberekhez. Az állatok elkezdték hordani, még azokat is, amelyeket megpróbált elfedni a természet. Vitték akkor is, amikor már beborította a házakat és az utcákat is. A szemétdomb tetejére végül rászállt a kiskakas, de a gyémánt félkrajcár helyett a negyedikes Pistike dolgozatát kaparta ki: a megoldással Elszaladt vele, véget vetve a mesének. Az emberek viszont elkezdtek panaszkodni, de új mesére már nem futotta, mert nem volt, aki meghallgassa. 3 JEGYZET álarcosok ha ez így megy tovább, rövidesen be kell szolgáltatni a szmokingokat, lesöprik a padlásról a hernyóselyem- szatén estélyiket, a taftok meg bekerülnek a nagy közös „szövöttkezetbe”. Mert az mégsem járja, fordítok közölhetőre néhány internetes fórumozót, hogy a középosztály mulat, míg a cudar válság randalíroz az utcákon. KAPOTT HIDEGET-MELEGET a megye- és a városbál közönsége az antibálozóktól, akik szerint a farsang nyilván imperialista csökevény. Ülnek a gyárosok a pénzeszsákon, két kizsákmányolás között járnak egy boncidai sűrű csárdást, majd hörpintenek egyet, ahelyett, hogy vizsla tekintettel vigyáznák a pénzügyi cunami útjába emelt gátrendszert. A képmutatásnak ez a foka, amivel a bálozókat kikezdték, szót kíván. Még akkor is, ha helyi értékén kezelve talán említést sem érdemlő, szórványos jelenség. De ennek ellenére - vagy tán éppen ezért - van benne valami veszélyes a demagógiára szivacsként reagáló térségünkben. Mert az demagógia, hogy ha ötszáz bálozó este hét és hajnali három között otthon marad, akkor jobb lesz bármi. Kivéve, ha ezt a négyezer „munkaórát” lapátolással töltenék, ami se nem életszerű, se nem kívánatos. Máshoz értenek. Demagógia az is, ha a libamájon lovagolunk (micsoda képzavar-tünemény, illik a zavart anonimokhoz), mert se nem életszerű, se nem ízléses, hogy a menüt inkább a nincsteleneknek adják. POLGÁROSODJUNK INKÁBB, azt mondom. A hagyomány és a közösség megér egy bált. Többet is. Főként hogy ez azon kevés helyek egyike, ahol a fideszes táncba viheti a szadeszost, és hajnalig rophatnak a közös platformon - nyilatkozatháború nélkül. Kompromisszumra készülnek a balatonszemesi kikötőben bezárás vagy megnyitás Huszonkettő helyett csak öt polgármester tájékozódott személyesen a fontos döntés előtt (Folytatás az 1. oldalról) A tegnapi helyszíni bejáráson a hajózási társaság menedzsmentje mellett a házigazda szemesi polgármesterrel együtt mindössze öt Balaton-parti település vezetője jelent meg. Döntés még nincs, az majd az igazgatóság februári ülésén várható. Horváth Gyula, a BH Zrt. vezérigazgatója a zártkörű egyeztetés után elmondta: senki nem akar konfrontálódni az ügyben, a békés, pozitív megoldásra törekszenek. Balatonszemes vezetésével megállapodástervezetet készítenek elő, az kerül majd a hajózás tulajdonosai elé. A társaság közgyűlésének azért kell mielőbb döntenie, mert a balatonföldvári építési hatóság tavaly nyáron a szemesi vitorláskikötőt elzáró kapu áthelyezéséről hozott határozatot. Ebben március 31-et jelölték meg határidőként. A határozat ellen a hajózási társaság vezetője fellebbezett az államigazgatási hivatalnál, de a fellebbezése nem kapott helyet. Takács József, Balatonszemes polgármestere úgy nyilatkozott: már az eredmény, hogy tegnap néhányan személyesen is tájékozódtak a kikötőben, mint ahogy az is, hogy az elsőfokú építési hatóság és az államigazgatási hivatal is amellett érvel, hogy a kikötő területe a helyi építési szabályzat szerint közforgalomtól el nem zárhatónak minősül. - Szeretném, ha a BH Zrt. megszüntetné a törvénytelenséget. Amíg polgármester vagyok, mindent el fogok követni azért, hogy az engedély nélkül épített kaput elbontsák - hangsúlyozta Takács József. A BH Zrt. álláspontja jó ideje az, hogy a kikötő zárva tartása nemcsak az ott található értékes vitorlások vagyonvédelme miatt fontos, hanem azért is, mert a területen balesetveszélyes tevékenység is zajlik, többek között a hajók darus emelése miatt. A szemesiek viszont, akik tavaly nyáron tüntettek a kapu előtt, szeretnék használni a település Kikötőszemle. Kenéz István (elöl) leilei polgármester is érdekelt keleti mólóját is, amihez megannyi kedves emlék köti őket. Korábban felvetődött, hogy a kikötő megnyitása precedensértékkel bírhat, hiszen egy ilyen döntés után más településeken is felmerülhet az ugyancsak zártan működő kikötő megnyitása. Kenéz István, Bala- tonlelle polgármestere a bejárás után azt mondta: nem tart attól, hogy az igény átgyűrűzik Balatonlellére is.- Nekem sem volt egyszerű elfogadtatnom, hogy a vitorláskikötő zárt, de nálunk már hozzászoktak ehhez az emberek és elfogadták - mondta Kenéz István, aki fontos tényezőnek tartja a kikötők biztonságát. A tegnapi bejárást kezdeményező balatonfüredi polgármester szerint ki lehet alakítani olyan álláspontot, ami a hajózás, a vitorlástulajdonosok, valamint a szemesiek érdekeit is figyelembe veszi. - A fő kérdés szerintem az, hogy a keleti mólót szabaddá kellene tenni. A mostani ismereteim alapján nem látok indokot arra, hogy a szemesi polgármester kérésének ne lehessen eleget tenni - mondta Bóka István. A kérés pedig nem más, mint a kikötőt lezáró jelenlegi kapu elbontása, és a hajókhoz vezető pontonok lezárásának megteremtése. Az átalakításra Szemes két és fél millió forintot szánna. ■ Kolumbán Tünde
