Somogyi Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 4. szám

5 2009. JANUÁR 25., VASÁRNAP SZTORI Meg kell küzdeni a frekvenciákért rádiók A Danubius és a Sláger pályázatra kényszerülhet, a pártok az Alkotmánybíróságra várnak A frekvencia állami tulajdon, és szép bevétele van belőle A (RÁDIÓ)FREKVENCIÁK - els& sorban gazdasági jelentőségük miatt - kizárólagos állami tu­lajdonban vannak. Az állam gazdálkodik velük. A frekven­ciasávok felosztásának szabá­lyait kormányrendelet határoz­za meg - összhangban a nem­zetközi szerződésekkel és EU-joggal. A kormányrendelet mellékletét képezi egy felosztá­si táblázat, ami meghatározza, mely frekvenciasávok használ­hatók polgári vagy közös - polgári és nem polgári - cé­lokra (műsorszórásra, órajel­sugárzásra, rádiónavigációra stb). A kormánynak legalább háromévenként felül kell vizs­gálnia a felosztást RENDELET HATÁROZZA meg a három frekvenciaelosztási mó­dot Ezek: az érkezési sorrend, a pályázat és az árverés. Előbb frekvenciakijelölés szükséges, majd rádióengedély. A rádió- engedély legfeljebb öt évre szól, és meghosszabbítható. A jogi vita most arról szól, megy-e ez pályázat nélkül is. tendert a frekvenciaszerződés lejárta előtt 18 hónappal meg kellett volna hirdetni. Mivel az ORTT pályáztatási jogát egy idő­re felfüggesztették, ez nem tör­tént meg, s most irreálisan rö­vid idő alatt akarnak döntést hozni.” Heal Edina elmondta: a jelenlegi helyzet hatása már a mindennapokban érezhető. Ne­hezebben tudnak hosszú távú együttműködést kialakítani üz­leti partnereikkel, s a hirdetők is érezhetően elbizonytalanodtak. „A világ számos országában el­adják a frekvenciát, s amíg a rá­dió törvényt nem sért, hagyják dolgozni” - jelentette ki. Szűkszavúbb volt Tiszttartó Titusz, a Danubius Rádió prog­ram- és marketing vezérigazga­tó-helyettese. Kijelentette, hogy szerintük a helyzet háromféle módon rendeződhet: dönthet úgy az Alkotmánybíróság, hogy nem osztja Sólyom László köz- társasági elnök aggodalmait, és az elfogadott törvénymódosítás mégis hatályba lép. Pályázat út­ján is kijelölheti az ORTT a frek­vencia használóját, vagy a par­lamenti döntéshozóknak sike­rül megállapodniuk egy új mé­diatörvényben. „Mi mind a há­rom verzióra szakmailag felké­szültünk - jelentette ki. - Bár­hogy is alakuljanak a dolgok, hosszú távra tervezünk, és hi­szünk abban, hogy ott leszünk az éterben.” sága 2009. november 19-én le­jár, a médiatörvény pedig kötele­zi az ORTT-t, hogy amennyiben egy lejáró jogosultság megújítá­sának nincsen helye, tizenkét hónappal a lejárat előtt tegyen közzé nyilvános pályázati felhí­vást” - mondta az elnök. Ez alap­ján Majtényi szerint nem lehet vitás, hogy ez a rendelkezés ér­vényesítendő a két országos rá­diós frekvencia hasznosítása ügyében is. De miért nem hajlandók erre a pártok delegáltjai? A rádiókat akarják elő­nyökhöz jut­tatni annak el­lenére, hogy e próbálkozá­sukat Sólyom László meg­akasztotta? Vagy éppen a törvényességet tartják szem előtt? Szalai Annamária, az ORTT fideszes delegáltja szerint most egyértelműen a törvényalkotók térfelén van a labda. A kurátor úgy gondolja, a jelen­legi helyzetben, amikor a köztár­sasági elnök az Alkotmánybí­róságnak véle­ményezésre küldte a média- törvényt, a jogai- kalmazó - vagyis ®" a testület - nem tud jó megoldást. Ezért is döntött úgy nemrégiben az ORTT, hogy az Alkotmánybíróság döntéséig nem M t •— Boros Lajos, Bochkor Gábor és Voga János egy külső helyszínen ír ki pályázatot. Szalai Annamá­ria kifejtette: a hatályos törvény nem igazít el a kérdésben. A ku­rátor, aki egyébként pályáztatás­párti, hangsúlyozta, nincs arra szabály, mi történik akkor, ha egy rádiónak az ötéves hosz- szabbítás után lejár a frekven­ciaengedélye. Szalai azt tartaná a legjobbnak, ha az Országgyű­lés új médiatörvényt alkotna. Ez­zel egyébként nem is kell meg­várni az Alkotmánybíróság hatá­rozatát. „Egyelőre várni kell, hátha a közeljövőben dönt az Alkot­mánybíróság, de azért túl hosz- szú ideig nem lehet hezitálni” - mondta lapunknak Gyuricza Pé­ter, akit az MSZP jelölt az ORTT- be. Gyuricza szerint január vé­géig, február elejéig érdemes várni az Alkotmánybíróság dön­tésével, utána viszont át kell gon­dolni, mit tehet a testület. Ha so­káig nincs döntés, ki kell írni a pályázatot, persze számolni kell azzal, hogy ezt az alkotmánybí­rósági határozat felülírhatja. Maguk a rádiók természete­sen a pályázat nélküli hosszab­bításnak örülnének, annál is in­kább, mert az Est Media bejelen­tette: szívesen elindulna az egyik frekvenciáért, ha megpá­lyáztatnák. „Őszintén szólva nem tudom elképzelni, hogy a Sláger Rádió eltűnjön a magyar médiapiac­ról” - jelentette ki Heal Edina, a kereskedelmi rádió vezérigazga­tója. Mint mondta, ha ez mégis megtörténne, az rossz üzenet lenne a befektetőknek, hiszen azt látnák, hogy 12 év után, ami­kor a vállalkozásba tett pénz kez­dene megtérülni, az állam part­vonalon kívülre helyez egy cé­get. „Természetesen mi is hívei vagyunk a piaci versenynek, de erősen kérdéses, hogy a jelenle­gi helyzetben le lehet-e vezényel­ni egy átlátható, tiszta és jogsze­rű pályázatot - mondta. - Ezt a Pályázat továbbra sincs, de elképzelhető, hogy novembertől elhallgat a Danubius és a Sláger Rádió. Ha jön más adó jobb ajánlattal, új műso­rok születhetnek. Ambrus Vilmos -Dián Tamás-Vég Márton Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke tovább harcol saját testületének tagjai ellen. Majtényi László továbbra sem érti, miért nem hajlandók a pártok által delegált tagok kiírni a pályázatot a Danubius és a Slá­ger Rádió frekvenciájára, holott ez törvényi kötelezettség lenne. „A következő, februári testületi ülésen is ott lesz a frekvenciapá­lyáztatás ügye. Nem vagyok jós, de remélem, hogy a bizottság megváltoztatja korábbi dönté­sét” - mondta lapunknak Maj­tényi László. Az elnök tovább-J ra is fenntartja különvéle- ■ ményét, amelyben törvény- ■ sértőnek nevezte a testület- ■ nek azt a határozatát, ami- ■ nek értelmében a Sláger és i!‘ a Danubius frekvenciáinak I megpályáztatását elhalaszt- ják. Ezt azzal indokolta, hogy V a médiatörvény módosítását a ™ köztársasági elnök nem írta alá, hanem véleményezésre megküldte az Alkotmánybíró­ságnak. így nem léphetett ha­tályba az a módosítás, amely szerint a két nagy rádió pályázat nélkül újabb öt évre megkapta volna a frekvenciát. Majtényi szerint a hatályos jogszabályok alkalmazására köteles állami szervek, köztük az ORTT törvé­nyes döntést kizárólag a média- törvény hatályos rendelkezései szerint hozhat. „Az országos rá­diós frekvenciákkal jelenleg ren­delkező Danubius és Sláger Rá­dió műsorszolgáltatási jogosult­Ezerkilós kölyöksztárok az állatkerti rinocéroszok között gondoskodó gondozó Easy boy, Lulu, Layla és Lisimba mellett Czifra Péter is fontos tagja az orrszarvúcsaládnak A budapesti állatkertben a hét közepén és az eső ellenére is töb­ben ácsorognak Lisimba kifutó­ja előtt. Az orrszarvúbébi még csak három hónapos, de már 250 kilós, ezért ha jókedvűen is, de lomhán játszadozik édesany­ja mellett. Szüvát és narancsot kapott reggeli után, ez a nagy öröm oka. A két és fél mázsás „apróság” az állatkert orrszarvú­családjának negyedik tagja. Testvére, Layla is híres lett, mert az első olyan orrszarvú volt a vi­lágon, amely mesterséges meg­termékenyítés után egészsége­sen született. „Layla a napokban lesz két­éves, már több mint két tonna, de még gyerek - mondta Czifra Péter, a Fővárosi Állat- és Nö­vénykert állatgondozója, aki az anyja helyett nevelte fel Laylát, és most a kis Lisimbáról is gon­doskodik. - Laylát gyakorlatilag a születésétől fogva én neveltem. A patásoknál előfordul, hogy az első elléskor az anya nem fogad­ja el az utódot, ezért kellett segí­teni. Layla, amikor formában volt, több mint negyven liter te­jet ivott meg egy nap. Születése­kor két hétig haza se mentem, nak bújni, mint egy cica. Persze egy cicánál veszélyesebbek: pél­dául a nagyoknak csak a fejük több száz kilót nyom, tehát ha az ölembe hajtanák, eltörne a combcsontom. Egy kifejlett pél­dány ugyanis úgy 2,5-3 ezer ki­lós. Ezért persze elég lassú moz- gásúak, de ha látom, hogy vala­mitől megijednek vagy idege­sek, helyből kiugrók a kerítésen. Amióta egyébként a kis kölyök megszületett, a nagyok is nép­szerűbbek lettek. Akik annak idején eljöttek megnézni Laylát, rendszeresen visszatérnek.” Czifra Péter nem csak gondozója volt Laylának, szinte születésétől anyja helyett nevelte fel az orrszarvút Lisimba a legfiatalabb kedvenc beköltöztem az állatkertbe, és itt laktam vele.” Pedig Czifra Pétert otthon is állatkert várja. Degu, tengerima­lac, pintyek, kanári és galambok tartoznak a házi gyűjtemény­hez. Az állatgondozó hét évvel ezelőtt önkéntesként került az állatkertbe. Fegyvernekről köl­tözött a fővárosba szerencsét próbálni. Azt mondja, csak an­nak köszönheti, hogy Budapes­ten is maradt, hogy felvették az állatkertbe dolgozni. A várost ugyanis nem szereti, de mindig ez a munka volt az álma. „Pedig nem könnyű: reggel fél hétkor már itt vagyok, nincse­nek ünnepek meg hétvégék sem, az állatokról mindig gondoskod­ni kell. Biztosan sokan el sem hiszik, de az orrszarvúk nem­csak akkor kedvesek, amikor még csak ilyen picik és esetle­nek. Felnőttkorban is mind­egyik egy igazi egyéniség. A picik anyja, Lulu például igazi nő, nagyon hisztis. Layla nagyon kedves, Li­simba egy bohóc, az apu­ka, Easy boy pedig nyugodt és türel­mes. Mindannyian teljesen elfogadnak és igénylik, hogy si­mogassam őket, s úgy tud­Bambi-faktor: avagy kiből lesz kedvenc? az állatkertben született köly­kök közül Knut, a kis jegesmed- vebocs volt eddig a legnagyobb világsztár. A berlini mackó hó­napokig szerepelt a sajtóban. A budapesti állatkert „aprósá­gai” közül eddig Bömbi, a kis­oroszlán és Layla, az első mes­terségesen született orrszarvú­bébi volt a nagy kedvenc.- a különféle állatok népsze­rűségét több tényező is befolyá­solja - mondta Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője. - Az ezzel kapcsola­tos kutatás szerint az állatkerti látogatók számára fontos szem­pont az állatok mérete, színe, az emberhez fűződő rokonsá­guk mértéke, és vélt vagy valós veszélyességük. Mindezt a tudó­sok Bambi-faktornak nevezik. a kevésbé népszerű állatok­nál sok esetben előítéletek, té­ves ismeretek vezetnek ahhoz, hogy az emberek többsége nem igazán rajong értük. Ezeket az állatokat szokás - Schmidt Egon nyomán - „nemszeretem állatoknak” nevezni.

Next

/
Thumbnails
Contents