Somogyi Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-23 / 19. szám
6 GAZDASÁG 2009. JANUÁR 23., PÉNTEK Fitch: két százalékkal eshet hazánk GDP-je két százalékkal csökkenhet az idén a magyar gazdaság teljesítménye - áll a Fitch nemzetközi hitelminősítő legfrissebb elemzésében. Hazánk ugyanakkor még egészen jól teljesíthet a balti országokhoz képest: Lettország és Litvánia GDP-je öt százalékkal eshet az idén. Végre egy jó hír: Svájc gyengébb frankot akar A JELENLEGINÉL jóval gyengébb frankra van szüksége a svájci gazdaságnak - közölte tegnap az alpesi ország nemzeti bankja. A pénzintézet beavatkozni is kész a nemzetközi devizapiacokon a frank gyengítése érdekében. Svájc GDP-je az idén akár egy százalékkal is visszaeshet. USA: 27 éve nem volt ennyi új munkanélküli a vártnál bő negyvenezerrel több, 589 ezer új munkanélküli regisztrálta magát a múlt héten az Egyesült Államokban - derül ki a tegnap publikált adatokból. Utoljára 1982-ben volt példa ilyen sok új jelentkezőre. A tartósan munkanélkülisegélyből élők száma immáron eléri a 4,6 milliót. Lakást keres magának a család. Nálunk azonban még a válság miatt sem csökkentek az ingatlanárak, hiszen öt éve stagnálás jellemzi a piacot. Előnytelen alkuk a piacon ingatlan A devizahitelesek egy részének gond a növekvő részlet Mind több a kényszer- eladás a hazai ingatlan- piacon: azok válnak meg - általában jócskán a piaci ár alatt - a lakásuktól, házuktól, akik nem bírják fizetni a megemelkedett hiteltörlesztést. Hampl Márta Mind több ingatlantulajdonos nem győzi a hiteltörlesztést, és kénytelen ezért piacra dobni lakását vagy házát - értesült lapunk. Elsősorban a jenhitelesek kerültek ilyen helyzetbe (esetükben a havi törlesztőrészlet akár hetven százalékkal is nőhetett az elmúlt fél évben), ugyanakkor a svájci frank alapú kölcsönnel rendelkezők körében is egyre többen válnak meg kényszerből ingatlanuktól. „Tömeges hitelbedőlésről egyelőre korai lenne beszélni, az ugyanakkor tény, hogy mind több lakástulajdonos kénytelen fizetésképtelenség miatt túladni ingatlanán” - erősítette meg lapunknak Murányi Ákos, a Duna House ingatlanközvetítő elemzője. A szakértő nem derűlátó ami az előttünk álló időszakot illeti, úgy véli ugyanis, hogy a „jenesek” és a „frankosok” után az „eurósok” következnek, várhatóan már a következő hónapokban. És valóban, a válság kirobbanása óta a forint húsz százalékkal gyengült az euróval szemben. A spekulánsoknak áll a piac Az elmúlt időszakban jelentősen emelkedett azoknak a készpénzben bővelkedő spekulánsoknak a száma, akik agresszív árletörésre használják ki a helyzetet. A hitelüket fizetni nem tudó lakástulajdonosok ugyanis minél előbb pénzhez akarnak jutni, így számukra előnytelen alkukba is belemennek. „A döntéskényszerben lévő tulajdonosok akár harminc-negyven százalékkal alacsonyabb áron is képesek eladni lakásukat, az alkalmi vételre vadászók pedig ki is használják ezt” - véli Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezetője. Vonzó lett az albérlet is Az egekbe szökő törlesztőrészletek ugy anakkor a korábban kényszermegoldásnak tekintett lakásbérléssél szembeni előítéleteket is jócskán átformálták. „A bizonytalan gazdasági helyzetben egyre többen választják a kivárás módszerét: ingatlan- vásárlás helyett inkább albérletbe költöznek az emberek” - mondta el érdeklődésünkre Kühne Kata. A szakértő szerint a bérleti piac élénkülése mindazonáltal nem fogja feltornázni az árakat, a főbérlőknek ugyanis továbbra is az az érdekük, hogy minél rövi- debb idő alatt találjanak megbízható bérlőt a lakásukba. A piaci átlagot túlszárnyaló bérleti díjak mellett ez azonban nagyon nehéz. Nem mozdulnak az árak Mindennek ellenére a válság nem forgatta fel fenekestül az ingatlanpiac árait. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint ennek az az oka, hogy Magyar- országon immáron öt éve stagnálás jellemzi az ingatlanpiacot, így a válság már nem tudja hova letörni az árakat. Ráadásul a kereslet és a kínálat ár-érték arányosan lőtte be az ingatlanárakat az elmúlt években, és ennek köszönhetően nálunk nem alakult ki úgynevezett ingatlanár-buborék, mint például Amerikában. Moratóriumot javasolnak a lakáshitelekhez a szocialisták az mszp azt kéri a bankszövetségtől, javasolja tagjainak, hogy a csoportos létszámleépítéssel elbocsátott embereknek adjanak 12 hónapos moratóriumot lakáshiteleik törlesztésére. Juhászáé Lévai Katalin szocialista képviselő ismertetése szerint egy éven keresztül nem kellene lakáshitelt törlesztenie az adósnak, de ez nem járna hátránnyal számára, és ha újra találna munkát, folytatná a hitelek visszafizetését. A Magyar Bankszövetség várja a szocialisták írásos javaslatát, de máris jelezték, az ötlet vélhetően sok tisztázandó kérdést vet fel Leginkább azt, hogy hány embert érinthet, illetve a moratórium alatt ki finanszírozza a bankokat, különösen a jelenlegi nehéz helyzetben, amelyet forrásszűke jellemez. Tízezer embert raktak ki a muftik csak a Dunántúlon három hónap alatt Feszített Dél-, Közép- és Nyugat- Dunántúl munkaerő-piaci helyzete - jelentette be tegnapi tájékoztatóján Tukacs István „válságügyi” kormánybiztos. Elmondása szerint e régiókban koncentráltan jelentkezik a munkanélküliség, a leépítések ugyanis jobbára a multinacionális cégeknél jelentkeznek, amelyek sok embert foglalkoztatnak, és akár teljes kistérségek egyetlen nagy munkaadói. ■ A kis- és közepes cégek odafigyelnek dolgozóik szociális helyzetére. A kormánybiztos beszámolója szerint az elmúlt negyedévben a három régióban összesen tízezer ember csoportos létszám- leépítési szándékát jelezték. A Közép-Dunántúlon négyezer, Dél-, illetve Nyugat-Dunántúlon pedig 3-3 ezer főt bocsátottak vagy bocsátanak el. Döntően a piacaikat elvesztő elektronikai, elektrotechnikai, valamint hírközléssel foglalkozó cégek és beszállítóik jelezték elbocsátási szándékukat. A kormányzatnak a koncentráltan jelentkező leépítések esetében csekély a mozgástere - tette hozzá Tukacs. Mint elmondta: míg a magyarországi kis- és középvállalkozások tulajdonosai, vezetői cégük túlélése érdekében hozott döntéseiknél figyelembe veszik, hogy miként alakulnak dolgozóik szociális viszonyai, illetve miként tarthatják meg a tapasztalatot és a tudást, a multinacionális cégeknek nincsenek ilyen szempontjaik. ■ M. S. Létszámleépítés a Dél-Alföldön is egy hőnap alatt több mint ötezer fővel nőtt az álláskeresők száma a dél-alföldi régióban - közölte a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója. A Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyét átfogó régióban tavaly decemberben 72448-ra nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma - mondta Nagy Ágnes. A főigazgató hozzátette: a térségben már megjelentek a Közép-Dunántúlról érkezett munkanélküliek is, akik egy-egy autógyár vagy beszállító létszámleépítése miatt vesztették el a munkájukat, és tértek haza. Megmentenék térségünket a nagy nyugati bankok válság A pénzintézetek azt szeretnék: Kelet-Közép-Európa is kapjon a stabilizációs pénzekből „Ötven évig harcoltunk azért, hogy ezek az országok kikerüljenek a kommunizmusból. Most pedig, amikor dúl a válság, nem hagyhatjuk őket magukra” - indokolta a Financial Times neves brit pénzügyi lapnak Herbert Stepic, az osztrák Raiffeisen vezérigazgatója, hogy miért erkölcsi kötelessége az uniónak megsegíteni a kelet-közép-európai térség országait. A lap értesülései szerint a Raiffeisen és nyolc banktársa (köztük az Erste és az UniCredit) intenzív lobbizásba kezdett Brüsszelben azért, hogy a kelet-közép-európai régió of- szágai - az euróövezet tagjaihoz hasonlóan - részesülhessenek a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartását szolgáló támogatásokban. Egyelőre mind az unió, mind az Európai Központi Bank azon az állásponton van, hogy csak az eurót használó országokat kell megsegíteni. így az eurózónán kívüli országok nem kaphatnak azokból a pénzekből, amelyek a banki hitelezés újraindulását, az adósokra rakódó terhek csökkenését, egyáltalán: a pénzügyi rendszer stabilitását segítik. A kilenc bank viszont úgy látja: a kelet-közép-európai pénzügyi szektorban is nagyon nagy a baj, és ha az uniós intézmények nem nyúl- t nak a térség hóna alá, sorozatos J bankbedőlések, pánik és össze- 1 omlás lehet az eredmény. ■ M.S. A kelet-közép-európai bankoknak is szükségük lenne pénzügyi segítségre Németország is dupláz Újabb bankmentő csomagon dolgozik a német kormány - értesült a Handelsblatt. Áz üzleti újság úgy tudja: a német állam 300-400 milliárd euró- nyi problémás pénzügyi eszközt (például bedőlt hitelt) venne át a pénzintézetektől. A német parlament tavaly októberben 500 milliárd eurós mentő csomagot fogadott el, ám ez nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a bankok állapotán javítson. az elmúlt napokban Francia- ország és Nagy-Britannia is bejelentett egy második bankmentő csomagot. EBRámogatja. A BUX-index 2009. január 22-én 12200 i~A/Sz j .... 12 0 00 ' ............ 11 800 V I Változás:-1,68%[11 600 Á-;v-V"l..................éA Ny itóérték: Zaroertek: / 11400 12050 11644 f 11200 Előző napi [ U 000) táróérték: 4..... 1( ) LU84j_. tőzsde nyitása/, pont/ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 / 0ra FORRÁS: BÉT NYERTESEK________ 2009.01.22.- nyárim Otta wa RFV __1850 +2,20 0,07 Ra ba 724 +1,97 13,12 Gspark 584 +1,56 0,25 Ejts _ 11860__ +1,36 399,56 Em asz 22400 +0,44 4,47 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Phylaxla 9 -10,00 3,96 IW__________78 -8,23 0,23 Hű met 20 -4,76 2,99 OTP 2350 -3,33 9121 Fotex 300 -3,22 Á,8 A BUX-index az elmúlt napokban 12800 12600 12485 12400 \................................ i? inn \ I2 Í42 12200 ^,„^1^12018 12000 12096 n843 11800 11600 11785 11400------------------------------po rt/ 01.14 01.15 01.16 01.19 01.20 01.21 /na|1 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. január 22-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft III 282,42 216,58 187,34-1,16 Ft -2,45 Ft -5,03 Ft
