Somogyi Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-17 / 14. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JANUAR 17., SZOMBAT 11 KULTÚRA Pilátus és a józanság tragikus bukása a helytartó Harc a közömbösség ellen, groteszkkel, fekete humorral a Csiky Gergely Színházban Mohácsi János ismét ké­nyes témához nyúlt: Rolf Hochuth A helytartó cí­mű drámájában a Vati­kán és a holokauszt kap­csolatát vitte színre a ka­posvári Csiky Gergely Színházban. Vas András Pápa- vagy fasisztaellenes meg­nyilvánulás vagy egyszerűen egy vallási dráma. Már 1963-as be­mutatásakor heves érzelmeket és ellenérzéseket váltott ki a ka­tolikus egyházból Rolf Hochhuth drámája, s gyanítható, a Mohácsi János által a kaposvári Csiky Gergely Színház színpadára áhí­tott darab ezúttal is meglehetős hullámokat gerjeszt. Mielőtt bár­ki egyházellenes támadásnak vélné ezt a bő négy órát, érdemes az elején tisztázni: német-svájci szerzője megfogalmazása szerint a darab - ahogyan eredeti címe is mutatja: Dér Stehvertreter. Ein christüches Trauerspiel - egy ke­resztény szomorújáték. Melyben Hochhuth a katolikus egyházat, közelebbről XII. Pius pápát a ná­ci népirtással való hallgatólagos cinkossággal vádolja: szerinte a pápa bár tudott a holokausztról, nem volt hajlandó felmondani a náci Németországgal kötött kon­kordátumot, és felemelni szavát a zsidók legyilkolása ellen. A téma kemény, egy az egy­ben szinte megfoghatatlan, ábrá- zolhatatlan. Bő négy óra eltelté­vel mégis úgy kel fel az ember a székéből, hogy észre sem veszi, mennyi idő is telt el az első csen­getés óta. Nagy belső monológo­kat, lelki vívódást várt, helyette kapott egy pergő, zajos ese­ménysort, rengeteg üresnek, fel­színesnek tűnő fecsegéssel. És folyamatos másodlagos, har- madlagos jelentéssel. A tartalom - ahogy Mohácsinál megszokott Mohácsi János a Vatikán és a náci Németország kapcsolatából bizarr szomorújátékot vitt színpadra- ugyanis a részletekben rejlik. Egy gesztus, egy utolsó pillanat­ban odavetett, szinte funkciót- lanul elszáhónak tűnő félmon­dat, szójáték. A néha már fájó groteszk, ahogyan százezrek, milliók sorsa-élete felett győze­delmeskedik a pillanat fontossá­ga, s melyet aztán úgy tűnik, fel­old a rendező egy újabb kérész­életűnek tetsző, ám a gondolatot továbbvivő félmondattal. Tombol a fekete humor, mely aztán hirtelen, gyakran szinte átmenet nélkül átcsap fejbekó- lintó józanságba. Melyen tort ül a morbiditás és a bizarr - Mengele ajándéka barátnőjé­nek: calais-i ikrek agymetszetei; az egyetlen auschwitzi túlélő Wotan, Eichmann görög teknő­se; a pápát jobban érdekli a toszkán részvények árfolyama, mint a zsidók sorsa; a holoka­usztot elítélő enciklika helyett a pápa ördögöt űz Hitler csizmájá­nak segítségével; sárga csillag kerül a papi reverendára; a pápa nem áh ki a zsidókért, majd Pi­látusként kezet mos... A rendező a nehezebb utat választja, nem szájba rág, nem engedi meg ma­gának azt a luxust, hogy a nézőt a látvány rendítse meg. A lát­vány és a hang csak eszköz, el­gondolkodtat, felráz, a zene ­Kovács Mártont illeti érte a di­cséret - pedig kiválóan kiegészít és magyaráz: a zsidó kisgyerek éneke, a Lili Marlen, A tintaceru­zával írott tábori levél című ma­gyar katonadal éppen a kellő pil­lanatban szólal meg. A történe­tet viszont a bujálkodó, okosko­dó, komolytalankodó, szinte, már-már parodisztikusan kifor­dított szereplők - két kivétellel minden színész több alak bőré­be bújik - fecsegéseiből, konflik­tusaiból épül fel és halad előre. Aztán hirtelen megtörik, s bor­zalmas kontrasztként civilbe öl­tözött színészek olvassák fel a túlélők visszaemlékezéseit. Majd visszavedlenek, s folytató­dik az őrült játék. Melynek legkiérleltebb sze­replője a Mengelét alakító Nagy Viktor, aki kiválóan formálja meg a kegyetlen zseni hangulat- változásait. Kocsis Pál túlságo­san ártalmaüannak és tehetet­lennek tűnik a holokauszt bor­zalmai miatt az egyháztól segít­séget remélő Gerstein szerepé­ben, míg Takács Géza, a segítő­társat, Fontana atyát megszemé­lyesítő figurája idealistább a kel­leténél. Kovács Zsolt meggyőző­en hozza az erkölcs és politika határán egyensúlyozó XQ. Piust, Szula László vatikáni bíboros­ként, Némedi Árpád Eich- mannként, Kelemen József a bujkáló zsidó, Jakobson szerepé­ben, Leeső Péter római német rendőrfőnökként, Felhőfi Kiss László SS-Oberscharführerként tűnik ki. Nagy Ilona Helga-figu- rájából hiányzik az erkölcstelen­ség és a számítás, jobban sikerül Rácz Panni Carlotta-alakítása, aki érzékletesen mutatja be az emberi megalázottságot. Mohácsi megmutatja, milyen a hiábavaló harc a közömbösség ellen. Feszengve nézzük, s köz­ben összeszorul a torkunk. Ak­tuális téma, idehaza különös­képp. Illene törődni vele.. XII. Pius pápa EUGENto pacelli néven született Rómában 1876-ban. Négyéves korától apácák nevelték, 1899- ben szentelték áldozó pappá, két évvel később állt a Szentszék szolgálatába. XV. Benedek pápa avatta püspökké 1917-ben, hét évre rá berlini nuncius. Érsek, majd bíboros lett, s 1930-ban XI. Pius pápa államtitkára. 1939-ben, XI. Pius halála után Szent Péter 260. utódává, azaz pápává választották. A TÖRTÉNÉSZTÁRSADALOM meg­osztotta Vatikán II. világhábo­rús magatartásával kapcsolat­ban: XII. Piusnak felróják, míg elődje határozottan állást foglalt a nácizmussal szemben, addig ő alapjában véve rokonszenvezett a tekintélyelvű-fasiszta államesz­mével, és akkor sem tiltakozott, amikor már biztosan tudott a népirtásról. Akadnak, akik még sarkosabban fogalmaznak- Hit­ler pápájának nevezik, és a ka­tolikus egyház nácikkal való kollabomlásával vádolják, illet­ve, hogy a katolikus egyház a háború végén segítette náci bű­nösök eltűnését az igazságszol­gáltatás elől A Vatikán szerint XII. Pius csendben próbálta menteni a zsidókat, s vannak akták, melyek szerint egy Hitler elleni puccsban is szerepet vál­lalt volna. A megmenekült zsi­dók szerint a pápa a lehető leg­jobb megoldást választotta, hi­szen a titkos tevékenységgel nem hívta fel Hitler figyelmét a kelle­ténél jobban a Vatikánra. NEGYVENEGY enciklikája jelent meg és körülbelül ezerszer lépett fel nyilvánosan. Súlyos betegség után 1958. október 9-én halt meg Castel Gandolfóban. Szent­té avatási eljárását 1967-ben, VI. Pál pápa idején kezdték meg, ám nem tisztázott máso­dik világháborús szerepe miatt erre azóta sem került sor. Egyetlen gyermek sem marad éhesen PENSIÓ17 KFT. Elkérték a szülők a tejszínes kukorica receptjét Bemutatkoztak a tabi tehetséges diákok Édesszájú kis ovisok. Az aranygaluskának mindig nagy a sikere Jó dolga van a Jutái úti tagóvoda szakácsnőjének, Banda Jánosné- nak; jó étvágyú gyerekek járnak ide - a két csoportban ötven ovis van -, akiknek élmény ebédet ké­szíteni. Nem véletlen, hogy a gye­rekek oda vannak Magdi néniért.- Mint általában a kisgyerme­kek, a mieink is édesszájúak: imádják az aranygaluskát, a má­kos és túrós tésztát, de a porcu­korral alaposan meghintett ká­posztás tészta is varázserővel bír - mondta Valkó Klára, a ka­posvári Jutái úti tagóvoda veze­tője. - A hús is szépen fogy, s a levest is rendesen eszik, ame­lyek közül a paradicsomos a leg­népszerűbb. A főzelék már ke­vésbé kelendő; igaz, több gyerek az óvodában találkozik vele elő­ször. Gyakran van gyümölcs, amelyből még uzsonnára vagy másnapra is jut. Az egyik nap tejszínes kukori­ca volt az ebéd a Jutái úti tagóvo­dában. Sok gyermek csodálko­zott rá az ételre, mivel korábban még nem találkoztak ilyennel. Amikor viszont megkóstolták, hatalmas sikert aratott. Sőt, odá­ig jutott a dolog, hogy több szülő is megkérte az óvónőket, szerez­zék már meg a receptjét. Annyi­ra ízlik ugyanis a gyermekük­nek, hogy otthon is azt kérnek... A többi intézményhez hason­lóan a Jutái úti tagóvodában is véleményezhetik a heti étlapo­kat, de nem kérnek változtatást; jónak és változatosnak tartják.- Annak is megvan az előnye, hogy kis létszámú a mi óvodánk - folytatta Valkó Klára. - Mindig sok ételt kapunk; biztos, hogy itt egyetlen gyermek sem marad éhesen. Amúgy is nagyon jó a kapcsolatunk a Pensió 17 Kft.­vel: bármilyen kérésünk is volt, mindig teljesítették. Arra is odafigyelnek, hogy ami a gyer­mekek elé kerül, az az egészsé­ges táplálkozást szolgálja. Februárban, a farsangok ide­jén rendezik a Jutái úti tagóvo­dában a hagyományos szülők bálját. A hidegtálakra nincs gondjuk, mivel azt a Pensió 17 Kft. állja; így a tombolákból és a különböző felajánlásokból be­folyt összeget teljes egészében a gyerekekre, játékok vásárlására tudják fordítani. a Valkó Klára az egyik kis védencével Három műszakos ovi A LEGRÉGEBBI óvodák közé tar­tozik Kaposváron a jutái úti. Az 1955 óta működő óvoda a hős­korban még közel 150 gyerekkel üzemelt Miután sok szülő há­rom műszakban dolgozott, így az óvoda is három műszakos volt Voltak gyerekek, akik napo­kig az óvodában laktak és alud­tak,; csak délután találkoztak az édesanyjukkal. A nappalist éj­szakai dada váltotta, aki a gyer­mekek álmára vigyázott Tizedik alkalommal hirdetett pályázatot a tehetséges diákjai bemutatkozására a Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola tabi tagintézménye a Rudnay-napok programjának keretében. Csü­törtökön este a kollégium épüle­tében diákok, szülők, pályázók és felkészítő tanárok előtt érté­kelték a pályázatokat, melyből kiállítás is nyílt. Bereczk József kollégiumve­zető elmondta: képzőművésze­ti (grafika, festmény), irodalmi és egyéb (fotó) kategóriában nyújtottak be pályázatot a kö­zépiskola tanulói. Képzőművé­szeti kategóriában öt diák több mint negyven alkotását néz­hették meg: Kovács Bianka vál­tozatos technikai megoldásai­val, Zsupek Zsanett portréké­peivel, Horváth Zita pedig ap­rólékosan kidolgozott grafikái­val tűnt ki. Az egyéb kategóri­ában Weisz Ruben természet- fotói arattak elismerést.- Cseh Ágnes, Sánta Marian­na, illetve Kovács Bea novel­lákkal jelentkezett - mondta a kollégium vezetője. - Utóbbi diák tavaly a keszthelyi Heli­kon-ünnepségen egyik novel­láját bronz minősítéssel is ju­talmazták. A tehetséges tanulók bemu­tatkozásának programját a ko­rábbi éveknek megfelelően kultúrműsor színesítette. ■ Krutek József Öregdiákok is visszajöttek a Rudnay-napra AZ EST MEGLEPETÉSE VOLT két egykori diák - Szabó Gabriella és Győrfi Szabolcs - bemutatkozása. Gabriella ötödéves egyetemi hallgató festő szakon, Szabolcs pe­dig villamos mérnöknek ké­szül. Szabó Gabi három al­kotását hozta el az estre, míg Győrfi Szabolcs koráb­ban írt három verse került felolvasásra. A RUDNAY KÖZÉPISKOLA két egykori tanulója erdélyi tán­cokat is bemutatott, mellyel nagy sikert arattak.

Next

/
Thumbnails
Contents