Somogyi Hírlap, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)
2008-12-07 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 49. szám
4 2008. DECEMBER 7., VASARNAP A HÉT TÉMÁJA Mi a jó magyar pálinkafajták titka? Válaszol Piros László, a Magyar Pálinka Lovag rend nagymestere göcseji körte: Vas és Zala legnemesebb gyümölcseiből készül, a helyiek csak tüskekörtének hívják. szabolcsi alma: a nemzetközi hírű szabolcsi jonatán adja legalább az 50 százalékát. szatmári szilva: a penyigei kék szilva igazi különlegesség, a nedű 70 százalékát ez adja, míg a maradék harmincat a besztercei szilva. ÚJFEHÉRTÓI MEGGY: a fürtös meggy és a debreceni b& termő meggy adja meg különleges zamatát. békési szilva: a békési vörös szilva semmivel nem összehasonlítható íze adja az aromáját. KECSKEMÉTI BARACK: f& ként a kecskeméti kajszi- barack az alapgyümölcse, de lehet benne némi rózsabarack is. GÖNCI BARACK: a Miskolc környéki sárgabarack kivételes zamatanyaga adja finom ízét. Igazi hungarikum született, méltó vetélytárs Egy év alatt 45 százalékkal nőtt a valódi pálinkák fogyasztása Magyarországon. A piac és az ital is tisztult: a törvény szerint sem aromát, sem színezéket, de még cukrot sem lehet a pálinkához tenni. Fábos Erika - Németh Márk Több mint hat éve, 2002 nyarán fogadták el azt a rendeletet, amely elindította a magyar pálinka azóta is töretlen sikersztoriját. A szabályozás szerint annak hatályba lépése óta pálinka elnevezéssel csak a kizárólag Magyarországon termett és termelt gyümölcs felhasználásával készült, hazánkban cefrézett, párolt, érlelt és palackozott italt lehet illetni. Nem tartalmazhat semmilyen hozzáadott anyagot, így cukrot, ízesítőt és színezéket sem. 2004-re sikerült azt is elérnie hazánknak, hogy az egész Európai Unióban csak mi és Ausztria négy tartománya használhassa a pálinka elnevezést. Az idén novemberben ötpárti konszenzussal elfogadott pálinkatörvény pedig kimondja, hogy az italokat ízesíteni, színesíteni, édesíteni nem lehet. A szigorú szabályozás hatására megtisztult a piac, szép lassan eltűntek a kommersz löttyök, és a gyártók megjelentek az igazi, tiszta minőségi pálinkákkal. Ez persze az árakban is tükröződött, korábban hét-nyolcszáz forintért is lehetett kapni gyümölcsízesítésű röviditalokat, az igazi pálinka üvegenkénti ára azonban gyakran az öt-hatezer forintot is meghaladhatja. Az ital alkoholtartalma is „finomult”, ötven százalék helyett manapság már inkább a negyvenszázalékos a megszokott. „Évente mintegy 1,5 millió liter pálinka kerül forgalomba hazánkban, de a jelentős mennyiségű bérfőzetés keretében előállított pálinka miatt az egy főre eső pálinkafogyasztás nagyjából egy liter” - mondta lapunknak Nagy András, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács ügyvezető igazgatója. A fogyasztói szokások azonban az elmúlt évek során fokozatosan megváltoztak. Kezd tudatosulni a magyar fogyasztókban, hogy a pálinka a kulturált ünneplést, az ízek élvezetét szolgálja, és nem azt, hogy minél gyorsabban berúgjanak tőle az emberek. A minőségi magyar pálinkák meghódították a hazai éttermeket, szórakozóhelyeket is, hiszen mára egyetlen igényes vendéglátó-ipari egység sem engedheti meg magának, hogy a hungarikum hiányozzon a kínálatából. „Csupa pozitív változást hozott a rendelet, sikerült vele elérni, hogy a pálinka rangot kapjon, és ténylegesen is a magyar nép nemzeti italává váljon” - véli Piros László, a Magyar Pálinka Lovagrend Egyesületének nagymestere. Ez szerinte azért is fontos, mert a nemzetközi piacon is csak azok a termékek válhatnak sikeressé, amelyeket a saját hazájukban elfogadnak, szeretnek. Piros László szerint a pálinka adottságai alapján lehet esély arra, hogy hasonló karriert fusson be, mint a whisky, a tequila és a vodka. Főképpen mert az előbbiekkel ellentétben nem gabonából, hanem ízgazdag gyümölcsökből készül. Azonban a külföldi piacokra való betöréshez jóval több pénzre lenne szükség a pálinka népszerűsítésére idén elkülönített 150 millió forintnál. Ezt az összeget főleg a belföldi népszerűsítésre, a különböző pálinkás rendezvények támogatására használták. „A mostam válság miatt már annak is örülnénk, ha jövőre is ugyanennyiből lehetne gazdálkodni” - mondta Nagy András, aki szerint a külföldi promócióra ennél egy nullával hosszabb ösz- szeg lenne szükséges. Ennek ellenére ahol tudnak - például a nemzetközi szeszipari konferenciákon, amelyekből Budapesten is rendeztek néhányat -, mindent megtesznek a hazai italok népszerűsítésére a résztvevők között. „A skót whiskyszövetség elnöke például á pálinka nagy rajongójává vált, miután megkóstoltattuk vele a nedűt” - számolt be lapunknak egy apró sikerről Nagy András. A pálinkafőzők állítják: az elmúlt években sokkal népszerűbb lett a pálinka itthon, mint korábban volt. A statisztika is ezt támasztja alá: a valódi pálinkák fogyasztása egy év alatt 45 százalékkal nőtt. Igaz, azzal még lesz dolguk a főzdéknek, hogy azt is elhitessék minél több fogyasztóval: megéri tájékozódni pálinka- ivás előtt. „Az a tapasztalat, hogy még mindig sokan vásárolnak úgy pálinkát, hogy csak az ital csomagolását nézik: ha van a címkéjén egy szép gyümölcsábra, van benne méz vagy úszkál benne gyümölcs, megveszik - mondta Békési Zoltán, a Békési Pálinka- főzde tulajdonosa és a Kisüsti, Pálinkafőzők Országos Egyesületének elnöke. - Ez becsapós, a polcokon ugyanis pont annyi pálinkaszerű ital van, mint amennyi valódi pálinka. Könnyű tehát melléfogni.” „Novemberben született meg a pálinkatörvény, amely nagyon fontos nekünk és a fogyasztóknak is - mondta Békési Zoltán. - A pálinkafőzőknek azért, mert egy világos törvény született, amely nemcsak szabályoz, de azt is rögzíti, hogy az állam segít abban, hogy a pálinka valóban országérték legyen. A fogyasztóknak pedig azért fontos, mert az állam garantált biztosítékokat ad a minőségre például azzal, hogy a többitől eltérő színű, így könnyen megkülönböztethető zárjeggyel látja el a valódi kisüsti pálinkákat. Az a tapasztalatom, hogy egyre inkább van egy igényes fogyasztói réteg is, amely ért a pálinkához - tette hozzá Békési. - Tisztában vannak a fajtákkal, és valóban nemcsak az alkoholt, hanem a gyümölcsélményt keresik.” több tucat rendezvényt tartottak országszerte Szent Miklós napján, a pálinka ünnepén. Ezek egyikén, a földművelésügyi tárca épületének árkádsora alatt a Magyar Pálinka Lovagrend elöljárói már péntek délután osztogatták a szabolcsi almapárlatot. volt, aki nem akarta elaprózni, így eleve egy háromliteres műanyag kannával érkezett a minisztérium épülete elé, hátha az árkádsor egyik végében felállított lát- ványfőzdéből csur- ran-cseppen számára egy kis hungarikum. A tudósító is ezen az oldalon kezdte a kóstolgatást egy kis szabolcsi almával, amely amúgy aperitifként szolgált a háromnapos rendezvény elé. eközben piros László, a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere éppen „pálinkás jó reg geltet!” kívánt az egybegyűlteknek, és rögtön megegyezte: hiába esik szakadatlanul, ha valaki szereti a jó pálinkát, az nem bánja, ha elázik. Ennek jegyé ben egyre többen áztunk, miközben a Zsindetyes Pálinka- főzde mézes ribizlijével szemeztünk kitartóan. A Prekop Pálinkafőzde ágyas meggyesének kóstolgatása közben feltűnt a rendezvény fővédnöke, Gráf József agrárminiszter, aki éppen új ízekre vadászott Elárulta, hogy a kedvencei mindig azok a nedűk, amelyek valamilyen kü1. A pálinkát nem szabad jégbe hűteni, és nem szokás egy húzásra meginni. Ezzel szemben szobahőmérsékleten javasolt fogyasztani öblös pohárkából, hogy felszabadulhassanak az illat- és ízanyagok. 2. miután a poharunkba került az ital, körkörös mozdulatokat téve a kezünkkel, meg lönleges, vadon termő növényből készülnek. így legutóbb éppen egy kiváló som-, illetve kökénypálinka fogta meg lég inkább. A miniszter szerint ez az év valóban a pálinka éve Magyarországon, hiszen a név levédésével igazi hungarikum született, amelyre büszkék lehetünk. Gráf József szerint minden nemzetnek van saját itala, amelyről híres, s a mi italunk felveszi a versenyt a cseh Becherovkától az olasz grappáig, minden nemzet speciális nedűjével A lényeg az, hogy előbb itthon kell népszerűvé válnia a finom gyümölcspárlatoknak, hogy aztán a külföldi, hazánkba látogatva, majd a saját országában vásárolva is keresse ezen magyar termékeket mindenesetre az árkádsor alatt bátran megállapíthattuk, hogy a hazai népszerűség nőttön nő, hiszen a rendezvény megnyitása után jel órával már kisebb sorok kígyóztak a tavalyi év pálinkáját készítő Bolyhosék pultja előtt az ágyas cigánymeggyre várva. Ők is közelebb kerültek a hosszú élet titkához Takács Zoltán győződhetünk az ital tisztaságáról, áttetszőségéről. 3. ezután az orrunké a főszerep, a pohár fölé hajolva ló tegezzük be a gyümölcsillatot 4. csak ezután jön maga a kóstolás: apró kortyokat vegyünk a szánkba, és ne nyeljük le azonnal, hanem a borhoz hasonlóan klelges- sük a nyelvünkkel. Pálinkafajták népszerűsége a fogyasztók körében FORRÁS: GFK HUNGÁRIA PÁLINKAPIACI FELMÉRÉSE AZ AGRÁRMARKETING CENTRUM MEGBÍZÁSÁBÓL EUROPRESS-GRAFIKA Gráf József a kökénypálinkára esküszik A helyes pálinkaivás négy lépése