Somogyi Hírlap, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-30 / 303. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. DECEMBER 30., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP Esztendőzáró éjszakai virslizés szilveszteri eszem-iszom A válság miatt nem kerül kevesebb az újévi asztalra Bár már a 13. században ismerték, az igazi hódítá­sa a 19. század közepén kezdődött: Johan Georg Lahner bécsi hentes 1805-ben megalkotta a bécsi virslit, mely néhány évtized múlva az egyik legfelkapottabb csemegé­vé vált a Habsburg Biro­dalomban - még maga Ferenc József császár is a kedvencei közé sorolta. Vas András A marha- és disznóhús darált- pépesített keverékéből, sóból, vízből készült, juhbélbe töltött, enyhén megfüstölt ételt azóta már sokan, sokféleképpen fej­lesztették tovább, ám sikere az­óta is töretlen. Főként ilyentájt, az esztendő utolsó napján: a szil­veszteri virslifőzés ma már olyan hagyomány, mint az újévi lencsefőzelék vagy malacsült.- Sokan azt hiszik, a virsli az egyik legkönnyebben elkészít­hető étel - mondja Ponekker László, a kaposvári Privát-Hús Kft. ügyvezető igazgatója. - Pe­dig oda kell figyelni a főzésnél: nem szabad sokáig és túl forró vízben melegíteni, ugyanis szétrobban, ami nemcsak az esztétikumára, de az ízére is rossz hatással van. Ráadásul fölösleges hosszú percekig főzni, hiszen a virsli alapvetően készétel, a benne lévő töltelék már nem nyers, azaz valójában csak melegíte­ni kell tálalás előtt. Persze az sem mindegy, milyen fajta ke­rül az asztalra. A választék ugyan óriási, ám a különbség nem csak az árakban mérhető: nem véletlen, ha valamely ter­mék igencsak kedvező áron kerül a pultokba. A néhány száz forintos virsli már csak azért is gyanús, mert az alap­anyag bőrke és fejhús kilója drágább ennél...- Év közben, egy átlagos na­pon a műbelesből adunk el töb­bet - álb'tja Molnár Gyula, a ka­posvári Kossuth Lajos utcai húsbolt vezetője -, ám ilyenkor a többség a minőséget, azaz a juhbelest keresi. Egy átlagos hétköznapon általában egymá- zsányi virsli fogy, a szüvesztert megelőző napokban viszont A juhbeles virslibe több és jobb minőségű hús kerül, mint a műbelesbe, ráadásul kézzel készül: nem véletlen, hogy többe is kerül féltonnányi, melynek legalább a fele juhbeles. Mely sokkal több húst tartal­maz, és ennek megfelelően ke­vesebb szalonna kerül bele, s az elkészítése is bonyolultabb.- Nálunk kézzel készül a juh­beles virsli - kalauzolt körbe az üzemben Ponekker László. Egy hatalmas tartályból töltik ügyes kezek a bélbe a pépet, majd a végeláthatatlan virslikígyót gyors mozdulatokkal tekerik méretre. Hasonlóképpen készül az abszolút hungarikumnak számító, az esztendő utolsó napjának éjszakáján jórészt csak idehaza feltálalt debreceni is - kifejezetten a hagyományos hazai ízlés szerint készül, más alapanyagokból, más darálással -, a műbelest viszont gép tölti és darabolja.- Nagyjából tízszer annyi virslit gyártunk ilyenkor, mint egy átlagos évközi napon - te­szi hozzá Ponekker László. - Karácsony után kezd nőni a for­galom, a csúcspont természete­sen december 30., hiszen a juh­beles virsli frissen jó igazán. Az évbúcsúztató-évköszöntő dínomdánom hagyományos kí­sérője a malacsült is. Bár az ün­nepi asztalon remekül mutat, az igazán kis, négy-öt kilós ma­lacokat már nem keresik a vá­sárlók, sokkal nagyobb a becsü­lete a süldőknek.- A 15-20 kilós malacokból adjuk el a legtöbbet - mondja Molnár Gyula -, természetesen Szerencsét hozó és vivő ételek A HAGYOMÁNY SZERINT igencsak meg kell nézni, mi kerül az új­évi asztalra, ha az ember nem akarja már az első napon el­rontani az egész évet A len­csével pénzt lehet a házhoz csalogatni, a malac kitúrja a szerencsét, a rétesekkel meg lehet nyújtani a gazdagságot a baromfi nem ajánlott, mert elkaparja a szerencsét Hal esetén a farkánál kell elkezde­ni enni, nehogy elússzon a szerencse, de sok pénzt is je­lent Nem szenved hiányt, aki nem falja fel az összes szil­veszteri ételt De legalábbis nem rontja el a gyomrát... EGY FŐRE JUTÓ HÚSFOGYASZTÁS MAGYARORSZÁGON (KG/FŐ) 2003 2005 2007 Sertés 17,0 17,0 16,8 Baromfi 20,1 19,0 17,7 Marha és borjú 1,2 1,1 1,1 Füstölt áru 5,4 6,4 6,6 Egyéb hentesáru 11,9 12,0 11,8 Hal 1,5 1,4 1,3 Juh-, kecske-, nyúl­ás egyéb belsőség 2,2 3,1 3,4 Halkonzerv 0,3 0,4 0,3 Forrás: KSH nem egyben, hiszen egy átlagos sütőben nem lehetne elkészíte­ni őket. Általában három-négy kilós darabokban viszik, persze csak a nemes részeit adjuk így el. Egyben jobbára azok kere­sik, akik valamelyik étterem­ben, pékségben meg tudják süt- tetni maguknak. Az üzletvezető szerint sze­rencsére egyre inkább bővül az ünnepi menüskála, fogy a kocsonyahús, a füstölt csülök, de viszik a marha- és disznó­húsokat is.- Láthatóan mind többen fi­gyelnek rá, mi kerül az asztalra - jegyzi meg -, szerencsére már túl vagyunk a rántotthús-pörkölt korszakon: egy időben ünnepek táján csak ez a két illat szűrődött ki a lakásokból az utcára. Ez a forgalmunkon is érezhető: a vál­ság ellenére nagyjából tíz száza­lékkal nőtt, azaz az emberek leg­alább ezekben a napokban nem akarnak spórolni. Legalábbis nem a gyomrukon. JEGYZET Hány köbméter egy marha? százezerért a tízperceset! szalad a szekér ezekben a hetekben. Hátrányosnál hátrányosabb helyzetű tele­pülések, válság szele által megcsapott cégek és a ma­gukra valamit is adó közös­ségek, háztartások mind­egyike megrendelte a szil­veszteri tűzijátékot. FŐISKOLAI csoporttársam • szokta kérdezni, amikor már nem nagyon volt szom­jas: hány köbméter egy szarvasmarha? nálatok hány perces lesz a tűzijáték? - kérdezhetjük hasonló mélységeket szánt­va, de akkor azt is okvetle­nül tudjuk meg, hogy hány fényév egy léckerítés, vagy hány szem borsó egy kilo­wattóra. Mert ha van adott számú bombám, azt ellőhe­tem egy perc alatt is, de el­nyújtva, széthúzva akár egy óra alatt is. Tíz másodperc alatt indíthatok egyetlen elemet, de ugyanennyi idő szükséges, ha - mert tudok látványt tervezni - ötöt-tizet is elindítok egyszerre. A polgármestert senki nem azért tartja, hogy meg tudja állapítani: huszonötös vagy ötvenes a beszerelt mozsár­telep, vagy felhasználták-e az ajánlatban ígért százhu- szonötös gyűrűs bombákat. Erre valók a szakértők. Ba­latoni kisvárosban is volt már példa arra, hogy füg­getlen vizsgálatot kértek tű­zijáték előtt, és lássunk csodát, kiderült: a vállalko­zó az ajánlatban ígért esz­közöknek körülbelül a felét gondolta felhasználni. A vállalkozó, aki azzal tudta vesztükre tisztességes „pá­lyatársai” elől elhappolni a megrendeléseket: mindig képes volt aláígérni a kon­kurenciának. mikor spóroljon a jó ma­gyar üzletember, ha nem szilveszterkor? Minek dup­lán lőni, ha a közönség szí- ne-java éjfélkor már úgyis kettőt Iát? Az olcsó, édes pezsgőket keresik leginkább a vásárlók óévzáró koccintás Több mint tízmillió palack, az éves forgalom fele fogy el az esztendő utolsó hónapjában A szilveszter szinte elképzelhe­tetlen éjféli koccintás nélkül: a rítus eredete szerint az embe­rek áldást kértek ügyeikhez az égiektől, s ez volt a pecsét a szó­beli megállapodásokon, a poha­rak összeérintése a közös szán­dékot fejezte ki. Az évbúcsúzta­tó, -köszöntő koccintás célja egyúttal, hogy a következő esz­tendőre bőséget, szerencsét, bol­dogságot biztosítson. Bár a szilveszteri mulatozá­sok során mindenféle italból több fogy, mint egy átlagos hét- köznapon, igazán a pezsgőzés § köthető az évzáráshoz: az éves \ pezsgőforgalom ötven százaié- : ka decemberre tehető, bár a ha- § zai pezsgőfogyasztás, ha kis­A pezsgő mellett a márkás röviditalokat Is keresik a vásárlók Hautvilliers-től Budafokig az első pezsgőt a 17. század­ban a hautvilliers-i Szent Bene- dek-rendi apátság pincevezetője, Dóm Perignon készítette úgy, hogy parafa dugóval zárta le az üveget, amelyet viaszba mártott drótkengyellel erősített rá. Soká­ig titokban tartották a készítési folyamatot, ennek ellenére azon­ban a 18. században már sokfe­lé ismeretes volt, és a 19. szá­zadban már Európa-szerte készí­tettek pezsgőt Magyarországon pezsgőkészítéssel először az Esch és Társa (1833) foglalko­zott, majd a pécsi Littke (1876), míg az 1880-as évektől a buda­foki Törley lett a legismertebb. mértékben is, de évek óta csök­ken - nagyjából 25 millió pa­lack fogy el Magyarországon.- A hazai fogyasztók jelentős része az ár alapján vásárol pezsgőt, s a legolcsóbb fajtákat keresik - mondta Diószegi Béla, az egyik kaposvári ital-nagyke- reskedés tulajdonosa. - Ráadá­sul leginkább az édes, valamint a félszáraz típusokat keresik, pedig a szakértők szerint az igazán jó pezsgő extraszáraz. Persze az exkluzív márkákból is többet vesznek ilyenkor: ná­lunk is keresik a leghíresebbe­ket, a harmincezer forintos Dóm Perignonból például éven­te nagyjából harminc palackkal értékesítünk. Az elmúlt években megnőtt a kereslet a könnyített alkohol- tartalmú édes pezsgők iránt, melyeket általában nők fo­gyasztanak.- Az igazán komoly pezsgők alkoholtartalma, csakúgy, mint a minőségi boroké, tizenkét- tizennégy százalékos - folytat­ta Diószegi Béla. - A könnyű olasz pezsgőkben viszont csak fele ennyi alkohol van. Természetesen ugrásszerűen megnő a többi ital iránti keres­let is, bár a sörök helyett ilyen­kor a jobb borokat, márkás rö­viditalokat - whiskyket, vodká­kat, konyakokat, koktélalapokat - keresik a vásárlók. ■ Vas András

Next

/
Thumbnails
Contents