Somogyi Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-06 / 259. szám
2008. NOVEMBER 6., CSÜTÖRTÖK 6 GAZDASÁG HÍRSÁV Környezettudatos klímagyár épül közép-európa első környezettudatos klímagyára épül az észak-magyarországi Perkupán. A hárommilliárd forintos beruházás állami és uniós támogatással valósul meg. A teljes kapacitásában ötven főt foglalkoztató gyár alapkövét tegnap helyezték el, az üzem a működését 2009 februárjában kezdi. Bajba kerülhetnek a magyar bankok nem túl jók a magyarországi bankok kilátásai, annak ellenére, hogy a forráshiányt jelentős mértékben csökkent- heti az IMF által az országnak folyósított hitel - állítja a Moody’s tegnapi jelentése. Az elemzés arra számít, hogy a következő egy-másfél évben jelentősen szigorodhat a hazai bankok hitelezési gyakorlata. 2010-re készülhet el az M6-os autópálya A kormány 2010 tavaszára szeretné eljuttatni az M6-os autópályát Pécsre - jelentette be Puch László, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) államtitkára az autópálya Dunaújváros-Szekszárd közti szakaszának tegnapi alapkőletételén. Válságban a munkaerőpiac leépítés Ezer dolgozójuktól váltak meg októberben a cégek Devizahitelezés: a frankot az euró váltja, a bankok beszigorítanak Megszaporodtak az elmúlt hetekben a létszámleépítések az országban. A szakértői vélemények megoszlanak: van, aki szerint természetes folyamatról van szó, mások viszont a válságra mutogatnak. Hampl Márta Válság vagy sem - megoszlanak a szakértői vélemények azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt hetek leépítéseiből mennyire lehet a munkaerőpiac hosszabb távú trendjeire következtetni. Nem kell a harangokat félrevemi, a munkaerő-piaci helyzet közel sem olyan vészes, miként azt a média lefesti - állítja például Székely Judit, a munkaügyi tárca szakállamtitkára. A szakértő szerint a bejelentett csoportos létszámleépítések legfeljebb arra utalhatnak, hogy az érintett cégek külpiacain csökken a kereslet, arra viszont semmiképpen sem, hogy a hazai gazdaság válságban lenne. Székely Judit szerint amúgy is megszokott, hogy a cégek időről időre leépítik a munkaerő-állományukat A szakállamtitkár úgy látja, hogy nem kell rövid távon tömeges munkanélküliséggel számolni. Annál is inkább, mivel a létszámleépítés után a dolgozóknak csak egy része - nagyjából a harminc-negyven százaléka - válik munkanélkülivé: sokan nyugdíjba mennek, vagy máshol helyezkednek el. Chikán Attila közgazdász, az Orbán-kormány gazdasági minisztere szerint ugyanakkor kifejezetten vészes a magyarországi munkaerő-piaci helyzet. „A felelőtlen gazdaságpolitika következményeként a magyarországi versenyszférában - főként a feldolgozó-és az építőiparban - már évek óta megfigyelhető egyfajta bizonytalanság. Bár az üzleti életben normális, hogy a lecsökkent Egy bonyhádi autóipari alkatrész-beszállító gyárat is érinti a válság, ezért már más profilú munkákat is elvállalnak keresletre a munkavállalók elbocsátása a válasz, ez azonban a recesszió felé tereli az ország gazdaságát” - mondta el érdeklődésünkre a szakember. A közgazdász szerint volt már példa a mostaninál jóval nagyobb mértékű elbocsátásokra is, mégpedig a kilencvenes évek elején. Akkor azonban a létszámleépítésekkel a munkaerő átcsoportosítása, és ezáltal a gazdaság tisztítása volt a cél. Chikán Attila szerint a jelenlegi helyzetből a gazdaság élénkítése, ezen belül is a kis- és közepes vállalkozások támogatása a kiút Utóbbi szektor foglalkoztatja ugyanis hazánkban a legtöbb munkavállalót. Bárhogy legyen is, tény, hogy a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal előzetes adatai szerint csak októberben több mint ezer munka- vállalót érintettek a csoportos létszámleépítések. Hasonlók az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai is, amelyek szerint október végén már 424 600 főt tett ki a nyilvántartott álláskeresők száma. Ez 0,2 százalékkal több, mint szeptemberben. Főként Nyugat-Dunántúl a szenvedő alanya a létszámleépítési lavinának. Győr-MosonSopron, Vas és Zala megyében szeptember végéig több mint ezer munkahely szűnt meg, az év végéig pedig további ezerfős leépítésre lehet számítani. Kiemelkedően kínos a helyzet a Zalaba- romfi cégcsoportnál, amelynek folyószámláit zárolták szeptember elsején, így a dolgozók már két hónapja nem kapták meg a fizetésüket. A jövő év elejétől a GYSEV Zrt.-nél intenek búcsút több mint kétszáz embernek, mivel a vasúttársaság nagy ügyfelei, a gépkocsigyárak most nem tartanak akkora igényt a szállításra, mint korábban. Nem védtelen a „leépített” munkavállaló, véd a munkaszerződés bár az elbocsátás ténye ellen semmit nem tehet a „megunt” dolgozó, nem teljesen védtelen. A munka törvény- könyve szerint a munkaviszony megszüntetésével járó juttatásokat köteles a munkáltató kifizetni. Fontos tudnivaló azonban, hogy a juttatások mértékét a munkaszerződés rögzíti, így annak hiányában könnyen kisemmizhetik az embert. Érdemes arra is odafigyelni, hogy leépítés során a munkáltatónak különböző igazolásokat kell kiállítania a munkavállalóknak. így a munkanélküli járadék megállapításához szükséges igazolást, a személyi jövedelem- adó-, valamint a tb-igazolást. Lezárult egy korszak a hazai devizahitelezésben. Évekig olcsón és könnyen lehetett kölcsönhöz jutni - a kedvező külpiaci feltételek, valamint a hitelintézetek közötti éles verseny a mélybe küldte a kamatokat, egyben jelentősen mérsékelte a bankok szigorát. Ennek a kegyelmi periódusnak azonban a pénzügyi válság kirobbanásával vége szakadt. Az elemzők úgy látják, hogy a bankok megijedtek, és a korábbinál jóval kockázatkerülőbb üzlet- politikára váltottak. A devizás konstrukciók teljes eltűnésétől mindazonáltal nem kell félni - állítják. Annyi történik majd, hogy a potenciális hitelfelvevők táborát a bankok jobban meg fogják szűrni, és a még sokáig jóval kedvezőbb kondíciókat biztosító devizás kölcsönöket a hitelképes, magasabb jövedelmű, jelentős fedezettel rendelkező ügyfelek számára fogják fenntartani. Tény ugyanakkor, hogy ami az egyes devizanemeket illeti, jelentős átalakulás várható. A japán jenes kölcsönök az átlagos hitel- felvevő számára már jelenleg sem elérhetők a piacon, és jelentősen szűkült a svájci frank alapú hitelezés is. Egyes vélemények szerint rövid időn belül teljesen eltűnhetnek a frankkölcsö- nök a piacról; erre utaló jel, hogy a bankok sorra emelik fel az ebben a devizanemben folyósítandó, illetve már folyósított hitelek kamatát. A szakértők úgy látják: a frank helyét az euró fogja átvenni a hitelezésben. ■ M. S. Lakáshitel-állomáii iy (MILLIÁRD FORINT) Forint Euro Frank es jen 2000. szept. 157,4 2,3 0 2002. szept 611,5 11,6 0,1 2004. szept. 1727,2 20,8 71,3 2006. szept 1788 42,1 796,4 2008. szept 1571,5 30,5 : 1902,3 FORRÁS: MNB Hl Az export is visszaesett a válság miatt Öt éve nem történt olyan, mint most: visszaesett a magyar export. A KSH tegnap közzétett statisztikái szerint idén augusztusban a magyar kivitel hét százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbi mértékénél. Ennek egyik oka, hogy az Európába begyűrűző pénzügyi válság miatt csökkent a kereslet hazánk legnagyobb exportpiacain. A behozatal nagysága is csökkent, augusztusban nyolc százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban. Augusztusban a kivitel 1261 milliárd forint, míg a behozatal 1278 milliárd forint volt. Az egyenleg így 16,1 milliárd forint hiányt mutatott. Ha az év első nyolc hónapjának összesített adatait nézzük, kiderül, hogy 2008. januáraugusztusban még a nyolcadik havi csökkenés ellenére is egyaránt nyolc százalékkal haladta meg az export és az import nagysága az előző év azonos időszakának szintjét. A külkereskedelmi mérleg 11 milliárd forint (25 millió euró) többletet mutatott ebben az időszakban. ■ N. M.
