Somogyi Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-06 / 259. szám

4 SOMOGYI HlRLAP - 2008. NOVEMBER 6., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP e----------------­PE RCES INTERJÚ Republikánusból lett demokrata Matthew G. Wood Ka­posváron él magyar fe­leségével, két gyerme­kével. Telekommuniká­ciós hálózatokat épít ki az amerikai kormány és a NATO megbízásából.- Miért Barack Obamára voksolt?- Ő képviseli a legnagyobb lehetőséget a változásra. Nem csak Amerika belső érdekei­ben, a külpolitikában is.- A programjának mely ré­sze tetszett különösen?- Ami megváltoztatta a szavazatomat, az volt, hogy megtagadta a republikánus napirendet. Egész eddigi éle­temben republikánus voltam, és végignéztem, ahogy a neo- konzervatívok eltérítették a repubükánus platformot az arrogáns stílusukkal. Barack Obama megfontoltabban kö­zelíti meg a problémáinkat, amire John McCain nem ké­pes. Egyetértek a gazdaság­gal és a nemzetbiztonsággal kapcsolatban kialakított po­zíciójával. Végre Amerika megválasztotta az első afro­amerikai elnökét- Mit remél, miben hoz vál­tozást Obama?- Mindig is célpontjai mara­dunk azoknak, akik az erő­szakot támogatják. Az ag­resszióra adott válaszunk helyes, de annak meg kell változnia, ahogy tesszük. Hi­szem, hogy Obama ezt teszi. Ha ezt el tudja érni, akkor tud politikai tőkét nyerni azok­nak a sürgető kérdéseknek a megoldásához, amelyek­kel Amerika szembenéz. Somogyi muníció Nepálban kiállítás Hegyet mászik, tanít, fotóz, az ősökből töltekezik Gyerekek. A világba bá­muló kerek szemekkel, huncut mosollyal, masza- tosan vagy fintorgó arc­cal. Gyerekek. Kedvesek, őszinték, éljenek bárhol a világon. Varga Andrea A rizsföldről hazatérve, kurd föl­dön pásztorkodva, félig kinőtt maradandó fogakkal mosolyog­va a lencsébe, vagy tótágast áll­va egy kirakat előtt. Böröcz Zsolt, a somogyi származású pe­dagógus, úszásoktató, hegymá­szó amerre jár, viszi magával fényképezőgépét. „Mert a fény­kép rögzíti, hűen megragadja, megállítja a pillanatot. Egy fény­kép sokkal többet jelent minden élő szónál, minden magyarázat­nál." S hiheteüen ráérzéssel kap­ja el azt az egyetlen, soha vissza nem térő pillanatot. Fotóit profi fotósok is megirigyelhetnék. A világjáró tanító régi vágya telje­sült ezúttal: kiállításon mutat­hatja be a világ gyermekeiről ké­szült válogatott anyagát a nagy- kanizsai Hevesi Sándor Művelő­dési Központban.- A mi családunk félig peda­gógus, félig evangélikus lelkész - mondta Böröcz Zsolt Nagy in­díttatás volt nekem a gyerekko­rom, amit egyrészt Révfülöpön töltöttem, másrészt a somogyi kötődés: nagyapám Iharosbe- rényben volt kántortanító, igaz­gató közel negyven évig. A tele­pülés és a környező falvak gye­rekeit oktatta, nevelte, sok intel­ligens, művelt ember került ki a kezei közül. Dédszüleim Por­A világba bámuló kerek szemek. Böröcz Zsolt régi vágya teljesült, mert kiállításon mutathatja meg a világ gyermekeiről készült válogatott anyagát rogon evangélikus lelkészek vol­tak. A miliő, amelyben felnőt­tem, szellemi energiabomba volt. A középiskola elvégzése után pedig örök életre eljegyez­tem magam az oktatással, de a gyökerek Somogyba nyúlnak vissza. Akárcsak az első túrák is, amelyek Révfülöp mellett Iha­roshoz, Iharosberényhez kötőd­nek. Az Ágneslaki arborétum­ba is rengeteget kirándultunk, édesapám ugyanis erdész volt. Zsolt az 1980-as években is­merkedett meg a magashegyek világával, ami életfogytig tartó szerelemmé vált. Időről időre meghódít valahol egy csúcsot, például Európa legmagasabb csúcsa, a Mont Blanc sem ma­radt ki a sorból. Most éppen egy nepáli 6300 méteres kihívásra nem tudott nemet mondani. Gyerekarcok. Derű, mosoly árad a fotókból.- Szívesen csinálok gyerekfo­tókat, mert a gyerek őszinte, rá­adásul szereti, ha fényképezik, pózol a kamerák előtt, de önma­gát adja - mondta a pedagógus. Úgy válogattam össze az anya­gomat, hogy a nehezebb sorsú gyerekek is megjelenjenek. Azok, akik fejlődő országban él­nek, ahol mindennap kemé­nyen meg kell dolgozni a bete­vő kenyérért, sokkal kisebb dolgoknak tudnak örülni, mint akik naponta készen kapnak mindent, és már nem tudják, mit kívánjanak. Azt gondolom: néha a mi gyerekeinket is el kéne vinni ilyen helyekre: néz­zétek, itt így élnek, mégis bol­dogok. Szívesen és emelt fővel járnak a világban. Mi mindent megadunk a gyerekeinknek, mégis sok a kisiklott élet a civi­lizált kultúrákban. Kurdisztán- ban például ahol iszonyú erővel küzdenek a függetlenségükért, félelmetes, milyen erő, kitartás, sugárzó derű van a gyerekek­ben, s a remény, hogy talán az ő jövőjük szebb lesz. A pedagógus szerint a kicsik a világon mindenütt egyfor­mák: ugyanolyan csibész mo­sollyal mutatnak szamárfület Nepálban is, mint itthon. Lepke, levél: a lelket megérintő természet Drávaszentesi diáktábor a rackák és a szürkemarhák társaságában Gazdag színvilág jellemzi M. Kiss Katalin budapesti keramikus munkáit, amelyekből a bala- tonőszödi faluházban rendeztek kiállítást. Az Isten teremtette ter­mészet különböző formáit jelení­ti meg. A lepke az újjászületést, a szél a Szentlélek munkáját szim­bolizálja. A kerámiák samottos fajansz alapanyagból készültek, és Isten szeretetéről beszélnek. A Mécsvilág Keresztyén Művész­kör tagja vallja: az Úr Jézus Krisz­tusra szeretnék mutatni, ha ily módon csak egy lelket is meg­érintek, már megérte. Az alkotá­sokra vésett bibliai üzenetek is ezt hangsúlyozzák. A Biblia évé­ben ez a tárlat is közelebb hozza a ma emberéhez a Szentírást, mondta Karikó Zoltán helyi re­formátus lelkipásztor. ■ G. A. Bővülnek a szálláshelyek Drá- vaszentesen a Duna-Dráva Nem­zeti Park Oktatóközpontjában. A vendégházak szolgáltatásai mellett a gyerekek is belekóstol­hatnak a nomád életbe a több­napos sátorozáson.- Nagy álmunk, hogy a gyere­keknek ne csak egynapos prog­ramokat adjunk, hanem minél több időt tudjanak tartalmasán eltölteni nálunk - mondta Fenyősi László osztályvezető. - Úgy tűnik, ez most valóra vál­hat, hiszen az idei fejlesztések­kel megvalósult a bemutatóte­rem, kívülről is megközelíthető vizesblokkokkal és étteremmel. Ezek segítik a táboroztatást is. Sátrakat vásárolunk, amelyek nyáron nomád jelleggel mű­ködnek. A feltételek már adot­tak, 25-40 gyereket tudunk el­helyezni. A nemzeti parkban minden készen áll az álom valóra váltá­sához, hiszen már most sokré­tű programot tudnak nyújtani a lurkóknak. A tervek szerint az akár egyhetes program márci­ustól elérhető lesz a diákok és a vállalkozó kedvű felnőttek szá­mára. ■ Jeki Gabriella Kényelmes otthonra találtak a hódok Somogybán természetvédők sikere Országos hódtelepítési program zárult a napokban a Tisza árterében A gyerekekre számítanak. A hódismereti órák országszerte sikeresek Több mint tíz éve tartó hódvisz- szatelepítési program zárult a na­pokban. A hódokból Somogyba is jutott. Azt mondják, szerencsés az a természetjáró, aki hódot lát, mert az állat leginkább hajnal­ban és az esti órákban mozog. Jel­legzetes rágásnyomaival már könnyebben találkozhatunk. Az eurázsiai hódról, Európa legna­gyobb testű rágcsálójáról koráb­ban azt hitték, hogy vízi életmód­ja miatt a halhoz hasonlóvá válik, ezért húsát böjt idején is fogyasz­tották. Vízálló prémje nagyon ke­lendő volt, csizmát és kucsmát készítettek belőle. Olyan eredmé­nyesen vadászták, hogy a XIX. század közepére kiirtották Ma­gyarországon. 1996-ban Európa egyik legna­gyobb ártéri erdőségében, a Du­na-Dráva Nemzeti Parkhoz tarto­zó Gemencen indította el az OBI kizárólagos anyagi támogatásá­val a WWF Magyarország a hód- visszatelepítési programját, hogy az állat ismét megteleped­jen nálunk. 1996 és 1998 között a holtágrendszerben 32 hódot bocsátottak szabadon. 2000-ben és 2002-ben a hajdan kiterjedt lápjairól híres Hanságba került 24 Németországból származó hód. Ezután a Tiszára esett a vá­lasztás, ahol az elmúlt években minden természetvédelmi olta­lom alatt álló folyószakasz sorra került. A WWF eddig 221 egye- det telepített vissza, melyek mind vadon élő és csapdával be­fogott példányok voltak. So­mogyba is jutott belőlük, a Drá­va magyar oldalán lévő mellék­ágaiba bocsátották útjukra őket. Egy Vízvárnál elengedett hód- pár még nevet is kapott: Obi és Amik. Ma több mint 500 hód él hazánkban, de ez annak is kö­szönhető, hogy a környező or­szágokból több átvándorolt. A hazai hódszaporulat is új terüle­teket foglal el, a Dráva mellék­folyóján, a Murán is egyre na­gyobb számban élnek. A napokban öt hódcsaládot te­lepítettek a Tisza árterébe, ezzel lezárult az OBI és a WWF hód- visszatelepítési programja. - In­nentől mindannyiunk felelőssé­ge, hogy a hódok továbbra is a természet szereplői maradjanak - mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természet- védelmi igazgatója. Reiter Lász­ló, az OBI ügyvezető igazgatója azzal egészítette ki: jövő év ele­jén folytatják az ország 17 váro­sában a hódismereti környezeti órákat is. ■ Varga Andrea A legszebb utca épül Nagybajom központjában Nagybajom legszebb utcája épül a Dél-dunántúli Fejlesztési Tanács operatív programjának segítségé­vel. Akisváros 56,7 millió forintot nyert, ehhez az önkormányzat hatmillió forint önrészt biztosít. - A 61-es út és a Templom utca kö­zötti útszakasz mindössze há­rom méter széles. Ezen közleke­dik mindenki - mondta Czefer- nerjózsepxé polgármester. - A tá­mogatás lehetővé teszi, hogy két­sávos autóutat építsünk, külön kerékpárúttal és járdával, pihe­nőszigetekkel. A közvilágítás he­lyébe díszvilágítást terveztünk, az áramellátást földkábellel old­juk meg. Az orvosi rendelő elé pedig parkolót építünk. A lát­ványtervek elkészültek.

Next

/
Thumbnails
Contents