Somogyi Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-04 / 257. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. NOVEMBER 4., KEDD SOMOGYORSZÁG KINCSEI 13 szóló szőlő Az első fürtöt még a kelták hozták e területre. A 15. században már olyan bőségesen termett Somogybán szőlő és bor, hogy az ország egyik leggazdagabb vármegyéjének számított BORBAN AZ IGAZ, BORBAN A VIGASZ Kordonsor ameddig a szem ellát; Balatonbogláron és környékén már az Árpád-kortól kezdve intenzív szőlőművelés, borgazdálkodás, illetőleg -kereskedelem folyt A szőlőtermelés hagyomá­nyos művelési ággá vált a megyében. Több somogyi borász szerzett nemzetkö­zi hírnevet e vidéknek. Vigmond Erika A bornak istene is van: a görö­gök Dionüszosznak, a rómaiak Bacchusnak nevezték. A keresz­tényvallásban pedig Szent Donét a szőlő védőszentje. Nagy becsülete volt és van a mai napig Somogybán is a szőlő­nek és a bornak. Már honfoglaló eleink is kedvelték a nemes ne­dűt. A középkorban megyeszer- te telepítettek szőlőt. Még So­mogy címerében is helyet ka­pott: koronából előnyúló vérte­zett kar tart három, leveles sző­lővenyigét egy fehér és kék sző­lőfürttel. Sokszor annyi volt a bor, hogy a gyerekek, asszonyok is inkább ezt itták. Ennek egész­ségügyi oka is volt, hiszen a kö­zépkorban az ivóvíz minősége nem volt éppen jónak mondha­tó. Bár inkább ez a hit jó ürügyet szolgált a rendszeres borfo­gyasztásra. A nemesi birtokok ősi szőlőtermő területein - a kéthelyi Baglas-hegyen, Marcali, Böhönye és Csurgó környékén, Endréden, Szólódon, Kőröshe­gyen, Zamárdiban - kiemelkedő minőségű borokat termeltek, és itt tanult borászok feladata volt a borkészítés. Balatonboglár és környékén már az Árpád-kortól kezdve intenzív szőlőművelés, borgazdálkodás, illetőleg -keres­kedelem folyt. Boglár környéki jelentősebb szőlőművelő terüle­tek a király-, a pannonhalmi és a tihanyi bencés apátságok kezé­A megye hírét öregbítik országbainilágban a somogyi borászok A borvidék területén tevékeny­kedő minden ember munkájá­nak gyümölcse a Somogyor- szág kincse elismerés. Borásza­ink bárhová mennek, mindig si­keresen szerepelnek. -Bár oly­kor kissé zavarja őket, hogy az édes borokat kedvelik az embe­rek, s nem éppen azok az igazi borok, de alkalmazkodnak - tette hozzá Mészáros Lászlóné, aki a száraz borok kedvelője. ­A balatonboglári állami gazda­ság alakulása óta itt dolgozom. Nyugdíjasként sem szakadtam el a szőlőtől, a bortól: a bala­tonboglári Hegyközségi Tanács titkára vagyok. Nem borászko- dom, viszont szőlőm van, amit én munkálok. Csak az bánt, hogy úgy érzem, nehéz időket él meg a szakma, s sajnálom azokat a fiatalokat, akiknek most küszködnie kell. Mészáros Lászlóné: a mai napig sem szakadtam el a szőlőtől, a bortól Négyezer hektár Somogy szől& és borterme­lésének évszázados hagyo­mányai vannak. Az egykori Pannónia urai, a rómaiak terjesztették el a szőlőműve­lést a Balaton vidékén. Ma már négyezer hektáron ter­melnek szőlőt a megyében, ebből háromezerháromszáz hektár a borvidékek terüle­te. Tizenöt-húsz a nagyobb borászati üzemek száma. ben volt. A megye címerét 1498- ban adományozta II. Ulászló ki­rály. Az adománylevél szerint Somogybán olyan bőségesen van bor, hogy az ország leggaz­dagabb vármegyéi közé tartozik. A török hódoltság alatt megtor­pant a termelés. A 18-19. század­ban éledt újjá, és az 1960-as évek elejétől beszélhetünk jelen­tős szőlő- és bortermelésről.- Bogláron kezdődtek a telepí­tések az állami gazdaság meg­alakulásával, melyek az évek so­rán elterjedtek - mondta Mészá­ros Lászlóné, aki korábban a Balatonboglári Borgazdaság ko­operációs igazgatója volt. - A ta­laj- és az éghajlati viszonyok kü­lönösen a fehér szőlőnek ideáli­sak, de a déli lejtésű dombolda­lak a vörös szőlőnek is kedvez­nek. Ma már fele-fele arányban van a vörös és a fehér szőlő. Bár idén nincs kereslet a vörös szőlő iránt. Mészáros Lászlóné hozzá­tette azt is: a szőlőtermesztésnek mindig vannak fekete évei, s az idei sajnos pont egy ilyen. nagy Béla nyugdíjas: - Megér­demelte a somogyi szőlő a Somogyország kincse címet, főleg ha azt nézzük, hogy mi­lyen áldozatos munka van mö­götte. Mi folyamatosan építet­tük le a szőlőültetvényünket, mert túl sok volt a munka, s egyre kevesebb a haszon. Saj­nos, aki ma csak eladásra ter­mel szőlőt, annak bizony nem éri meg. mészáros Mariann tourinform- iroda-vezető: - A szőlővel való munkát annyira nem szere­tem, de a jó bort igen. Sztereo­típia, hogy a nők az édes boro­kat részesítik előnyben. Én ki­vétel vagyok, mert a száraz fe­hérborokat kedvelem, mint pél­dául a Chardonnay-t, de egy jó Cuvée-t is szívesen iszom. Sze­rintem a bor is a magyarorszá­gi kulturális örökség része. bíró László közgazdász: - A balatonkeresztúri hegyben van kis pincém fehérszőlővel. Büsz­ke vagyok, hogy hegytulajdo­nosként én is a cím részese va­gyok, mivel a somogyi szőlő- és borkincsről van szó. Ráadá­sul hozzátartozik a balatoni táj szépségéhez is. Nem csak a munka részét kell látni, hiszen sok embernek nyújt kikapcso­lódást, pihenést a szőlészkedés. SzőlőkuKúra egy jó pohár borban vendégvárás Minden csepp kincs a dél-balatoni borút pincészeteiben Balatoni Borok Mestere lett a leilei szakember A fák árnyékába terített asztalra hamar előkerülnek a pincésze­tek finomabbnál finomabb bo­rai. Mindenkinek az ízlése sze­rint. A dél-balatoni Borút állomá­sain vendégszeretetből is jut bő­ven. Siófoktól Kéthelyig húzódik a borút, nemcsak pincészete­ken, hanem borászatokon, étter­meken, szállodákon, még kéz­műves-régi fazekasházon is ke­resztül.- 1999-ben alakult az egye­sület, hogy a borvidékek szőlő- és borászati hagyományait megőrizze, valamint fejlessze a borturizmust, a borfogyasztási kultúrát - mondta Jelenka György a Dél-balatoni Borút Egyesület titkára. - Maga a bor­Borokból és vendégszeretetből Is jut elég a dél-balatoni borúton út 2000-ben jött létre, azóta egyre több állomás csatlako­zott már. Folyamatosan ellen­őrizzük őket, jelenleg har­minchét minősített szolgáltató tartozik hozzánk. Ma nagy di­vat arról beszélni, hogy a helyi gazdaságban szereplők részvé­tele milyen fontos. Mi ezt töké­letesen megvalósítjuk, hiszen átfogjuk a civileket, a vállalko­zókat, az önkormányzatokat s más közösségeket is, mint pél­dául a hegyközségeket. Az egyesület a tagjait promó- cióban s marketingben is segí­ti: kiadványokkal, internetes honlappal, rendezvények, kiál­lítások, valamint vásárok szer­vezésével. Augusztusban a Badacsonyban megrendezett balatoni borok versenyén Aranyhíd névre ke­resztelt bora alapján a Balatoni Borok Mesterének választották a balatonlellei Bujdosó Ferencet. Idén a fiatal borász boraival ha­zai és nemzetközi megméretteté­seken számos elismerést gyűj­töttek be. A jó borokhoz jó marketing kell - jegyezte meg a szakem­ber, akinek a 2007-es Szürke­barátja lett az idei évben a ré­gió bora. Eredményeinek kö­szönhetően egyedüli somogyi borászként vehetett részt októ­ber elején Brüsszelben az Euró­pai Parlamentben szervezett Bujdosó Ferenc borász az Európai bemutatón. Parlamentben mutatta be borait

Next

/
Thumbnails
Contents