Somogyi Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-25 / 275. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2008. NOVEMBER 25., KEDD 5 PERCES INTERJÚ Megőrizni a diploma értékét Félúton jár a félutas program vélemények A város és a tárca szerint is a másik fél térfelén pattog a labda Várhatóan emelkednek az egyetemeken a felvé­teli ponthatárok. Kovács Melinda, a Kaposvári Egyetem tudományos rektorhelyettese szerint indokolt a szigorítás. Milyen tudással rendelkez­nek az egyetemre kerülő di­ákok?- Én inkább a természettu­dományos alapismeretüket tudom megítélni, mert ma­gam is ezen a területen okta­tok. Sajnos azt látom, hogy csökken a színvonal. Persze nagyon nagy különbség van az egyes egyetemek között. Ahol kiemelt képzés folyik, mint például az orvosi karok, ott a színvonal tartható, de több területen ennek csökke­nésével kell számolni. A felvételi ponthatár fel­emelése segíthet ezen?- Mindenképpen indokolt a ponthatár felemelése. Ed­dig az új pontrendszer első körében olyan hallgatók is bekerültek, akiknek a tudá­sa nem elégséges az egyetem elvégzéséhez, és a korábbi pontrendszerben be sem ke­rültek volna egy felsőoktatá­si intézménybe. Mindenkép­pen indokoltnak látszik a ponthatár felemelése. Milyen a piaci értéke a ma­gyar egyetemi diplomának?- Megint óriásiak a különb­ségek egyetemenként és tu­dományterületenként is. Ese­tenként abszolút nemzetkö­zi versenyképes, és bizony akad olyan diploma, amit nem lehet Európában hasz­nálni. ■ F. Szarka Ágnes A program lényege, hogy a bántalmazottak a csalá­dok átmeneti otthonából az úgynevezett félutas házba költözhetnek be, ahol öt évig élhetnek. Márkus Kata Ádámné Dunai Irén, a szociális minisztérium nők és férfiak társa­dalmi esélyegyenlőségi osztályve­zető-helyettese azt mondta: a be­költözés feltétele, hogy legyen életcélja a bántalmazott felnőtt­nek, tudja, hogy mit akar az elkö­vetkező időszakban. Legyen állá­sa, és takarékoskodjon ez alatt az öt év alatt. Abban reménykedünk, hogy a minisztérium, a helyi ön- kormányzat és a települések krí­zisközpontjainak együttműködé­se révén sikerül egyenesbe hozni ezeknek a családoknak az életét. Öt év alatt talán össze tudnak any- nyi pénzt spórolni, hogy sikerül vásárolniuk egy kisebb lakást, hi­szen ez idő alatt az önkormány­zatok segítik a családot például fűtéshozzájárulással és gyermek- védelmi támogatással. Ha pedig mégsem sikerül lakáshoz jutni­uk, öt év helyben lakás után már jogosultak lesznek önkormányza­ti bérlakásra. Az induló program nagy előnye, hogy sokkal keve­sebbe kerül az államnak, mint a rendszeres gyermekvédelmi tá­mogatás folyósítása. Ádámné Dunai Irén hozzátet­te: Mosonmagyaróváron már öt ilyen ház van, Nyíregyházán egy házat vásárolt az önkormányzat, ahol két család elhelyezésére van lehetőség. Budapesten egy lakást biztosítanak erre célra, s még további három-négy várha­■s p Akkor ki a „hunyó”? A VÖRÖS GYULÁNAK ELKÜL­DÖTT, s időközben birto­kunkba került szakmai program többek között a következőt tartalmazza: A reintegrációs modell­program elemeit, (munka­helyteremtés, utánkövetés, a félutas kiléptető házak) a Kincstári Vagyoni Igaz­gatóság (KVI) biztosítaná, kísérleti jelleggel három régióban, így a Dél-Dunán- túlon Kaposváron is. A családok átmeneti otthonából, a másfél évnyi biztonságból Kaposváron egyelőre nem vezet tovább út tó. Kaposváron azonban egyelő­re nincs ilyen ingatlan. Szeret­tük volna, ha itt is fogadhatna családokat a félutas ház - tette hozzá az osztályvezető-helyettes -, annál is inkább, mert rendkí­vül jó szakemberek dolgoznak a városban a krízisellátásban. Ám nem rajtuk múlt, hogy meghiú­sult a terv, sokkal inkább az ön- kormányzat hozzáállásán. Úgy döntött ugyanis a helyi vezetés, hogy nem biztosít tiyen célra ön- kormányzati lakást vagy házat. Kéki Zoltán, Kaposvár címze­tes főjegyzője szerint a minisz­tertől a kaposvári polgármes­ternek címezve nem érkezett ilyen jellegű írásbeli megkere­sés. Azt mondta: a félutas mo­dellprogramot ismerjük, és jó­nak tartjuk. Ezért egy évvel ez­előtt kértük a minisztériumot, írásban jelezzék, hogy milyen konstrukcióban tudnánk együtt­működni az említett modellprog­ram keretében. Ádámné Dunai Irén ismételt megkeresésünkre azt állította, hogy csaknem egy éve a Boros­tyánvirág Anyaotthonban tájé­koztatta a program részleteiről Vörös Gyula népjóléti igazgatót, e-mailen szakmai programot is küldött a részére. Önkormányza­ti bérlakásban vagy egyéb lakás­ban működhetett volna a félutas ház - mondta -, ám azt a választ kaptuk, hogy Kaposvár nem tud a rendelkezésünkre bocsátani ilyen ingatlant. Még azt is meg­fogalmaztuk, hogy nem feltétle­nül kell Kaposváron lennie a la­kásnak, jó volna valamelyik kör­nyékbeli településen is, csak munkába tudjon onnan járni az érintett. Erről sem született egyezség. A minisztérium vállal­ta a szakemberek bérét, a város­nak pedig a lakható ingatlant kellett volna a rendelkezésünkre bocsátania. Ám ez még most sem lefutott dolog, ha bármikor jelentkezik Kaposvár, ott is léte­sülhet félutas ház. Vörös Gyula népjóléti igazgató ugyanúgy emlékszik a történ­tekre, mint Ádámné Dunai Irén, azzal a különbséggel, hogy az igazgató szerint ígéretet kaptak az osztályvezető-helyettes asz- szonytól arra: utánajár, milyen forrással tudnák segíteni a pro­jekt megvalósítását Kaposváron.- Ma is úgy gondolom ugyanis - mondta Vörös Gyula -, hogy mivel a családgondozó hálózat kiválóan működik Kaposváron, azt tudnánk biztosítani az amúgy rendkívül jó program le­bonyolításához. Önkormányzati bérlakást azonban erre a célra kiüríteni nem volna szerencsés akkor, amikor jelenleg is több mint 200 kaposvári vár elhelye­zésre. Ráadásul semmiféle írá­sos felkérés nem érkezett a hiva­talhoz az arra jogosult személy­től arról, hogy mit vár az önkor­mányzattól a minisztérium a program keretében. Ebéd lesz a pintyből az olasz konyhában tiltakozás Hazánkon keresztül viszik az illegálisan vadászott madarakat Visszaszorítanák a madarak ille­gális vadászatát a természetvé­dők. A védett fajok kereskedel­mével foglalkozó nemzetközi program, a Traffic határozottabb fellépést és együttműködést sür­get. Az Európai Unióhoz (EU) fordul, hogy találjanak megol­dást a vadon élő védett mada­rak illegális vadászata ellen. Balogh Alexandrától, a WWF Magyarország (nemzetközi kör­nyezetvédelmi szervezet) sajtó­munkatársától megtudtuk: né­hány év alatt több millió védett madarat lőnek le Bulgáriában, Romániában és Szerbiában. Az utóbbi években az illegális va­dászat központja Magyaror­szágról Bulgáriába, Romániába, Szerbiába és Montenegróba te­vődött át. lelentős az illegális madárvadászat Bosznia-Herce­govinában, Macedóniában, Al­bániában és Horvátországban is. A madarakat Szlovénián, Ma­gyarországon és Horvátorszá­gon keresztül szállítják elsősor­ban Olaszországba és Máltára, ahol ínyenc-csemegeként szol­gálják fel őket. Többségük éne­kesmadár, melyeket nemzetközi egyezmények, de az EU és nem­zeti jogszabályai is védenek. Legtöbbjüket tiltott vadászati módszerrel pusztítják el. Ezek közé tartozik a nagyon finom lyukú hálók használata, illetve hangfelvétellel vonzzák oda a madarakat. ■ V. A. Mozgásművészek és táncosok a tabi színpadon Adósságkezelés nincs, liszt viszont van adomány Szászfalvi László szerint nem az önkormányzatok csúnyák Ötvennégy műsorszámmal lép­tek színpadra vasárnap a tabi Zichy Mihály Művelődési Köz­pont színpadán a X. Tánc- és Mozgásművészeti Találkozón szereplő csoportok. Szalay Lilla, a rendezvény fő­szervezője elmondta: a megyei múzeumok igazgatósága és a tabi művelődési központ má­sodszor szervezte meg a talál­kozót regionális (Baranya, Tol­na, Somogy megyei) gyermek, ifjúsági és felnőtt kategóriában amatőr táncosok és mozgás­művészek számára. A tabi kul- túrház színháztermében órá­kon át szólt a zene, több mint háromszázötvenen léptek szín­padra.- A szereplők a legkülönbö­zőbb műfaji kategóriában mu­tatták be a műsorszámaikat - mondta Szalay Lilla. - Volt has­tánc, társastánc, de szinte vala­mennyi modern tánc megjelent az akrobatikus táncok mellett. A Budapestről érkezett szak­mai zsűri tagjai arany, ezüst és bronz minősítéssel jutalmaz­ták a produkciókat. A bemutatott műsorszámok közül - minden csapat kettővel szerepelt - több mint huszonöt kapott arany minősítést. A fel­lépő csoportok mindannyian kérték a minősítést, amelyben a színvonalat, a látványt és az összhangot értékelte a zsűri. • ■ Krutek József A Baptista Szeretetszolgálat és az önkormányzat együttműkö­désének köszönhetően 12 220 kiló liszt, 4896 kiló szarvacska­tészta és 1224 kiló fahéjas ga- bonapehely talált gazdára Csur­gón. Szalai Józsefnétől, a polgár- mesteri hivatal szociális ügyin­tézőjétől tudjuk: kétéves együtt­működési megállapodást kötöt­tek a szeretetszolgálat alapít­ványával. A város vállalta: a fel­ajánlott élelmiszereket saját költségén Csurgóra szállítja a megadott raktárból. Szászfalvi László polgármester azt mondta: ez is egy - nem cse­kély áldozatot vállaló módja - a segítésnek, és nem biztos, hogy az adósságkezelő programot kel­Adományosztás. Legutóbb cukrot csomagoltak a családoknak lene erőltetni. Szerinte nem sze­rencsés az önkormányzatokat felelőssé tenni, ha adott települé­sen nem működik adósságkeze­lési program.- Helytelen leegyszerűsítve kijelenteni, hogy ezek a csúnya önkormányzatok nem akarnak segíteni, mert dehogy nem - mondta a polgármester. Bonyo­lult folyamat, amit a kormány- rendelet az adósságkezelés kap­csán leír. Jó pár kérdésre nincs válasz, illetve az, hogy az ön- kormányzatnak kellene a terhe­ket vállalni. Szervezési, koordi­nációs feladatot tudunk vállal­ni, de azt senki nem mondta meg, hogy miből finanszíroz­zuk, s milyen alapon, hiszen ez nem kötelező önkormányzati feladat. Most pici előrelépés, hogy társulási szinten lehet megvalósítani, de nem egysze­rű érdekeltté tenni nálunk 18 település önkormányzatát, biz­tosítani a szükséges forrást. Szászfalvi szerint a * pro­cedúra sem egyszerű. Mindeh­hez többrétű, hatékony együtt­működés szükséges a résztve­vőkkel, és új munkaerő, admi­nisztráció, levelezés.- Úgy gondolom, nem vélet­len, hogy ezt az egyébként jó szándékú, tizenegy éve hatály­ban lévő kormányrendeletet mi­ért ennyire kevés önkormányzat csinálja - összegzett Csurgó első embere. ■ Varga Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents