Somogyi Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-04 / 257. szám
4 MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2008. NOVEMBER 4., KEDD 5 PERCES INTERJÚ Olcsóbb a tiszta város A szülők ellenzik az iskolabezárást pécsi utca A romák szerint szükség van az intézményre, a gyerekek is szeretik Kaposvár önkormányzata évente több mint 410 millió forintot költ köztisztasági feladatokra. Hartner Rudolf, a városgondnokság vezetője szerint ha nem szemetelnénk, jelentős ösz- szeget spórolhatnának.- A városunkba látogatók szerint Kaposvár szép és tiszta. Mennyibe kerül ez?- A parkok, zöldterületek tísztán tartása évi 30 millió forint, ehhez jön a közveüen köztisztasági feladatokra kifizetett 170 milliós összeg, a lakossági szemétszállítás 170 milliója, a hatvan közmunkás bére, járuléka. Ez több mint négyszáztízmillió forint évente. Ha nem szemetelnénk ennyit, jelentős ösz- szeget lehetne megspórolni.- Ilyenkor ősszel sokan panaszkodnak a várost ellepő levéltenger miatt.- A falevél nem szemét. Folyamatosan, ütemterv szerint elszállítjuk a lakosság által összegyűjtött falevelet, zöldhulladékot, illetve dolgoznak az embereink a közterületek megtisztításán is.- Van néhány botrányos, koszos hely a városban. Azokat soha nem lehet rendbe tenni?- Egyes helyeken a konténerek környéke néz ki gyalázatosán. Felmerült, hogy újra elő kell venni, és átgondolni a konténerek közterületre helyezéséről szóló rendeletet. Elképzelhető, hogy a jövőben fizetni kell érte. Hartner: Kevés a konténer és sok a szemét (Folytatás az 1. oldalról)- Nem az iskolával vannak a bajok, hanem a tanárokkal - szól közbe egy harmincas éveinek közepén járó férfi. - Régen voltak felzárkóztató osztályok, így elég sokan tovább tudtak tanulni. ma viszont alig néhányan mennek tovább középiskolába. Gimnáziumba pedig csak Pécsre, a Gandhiba, a roma suliba. Nem hiszem, hogy annyit romlott a gyerekanyag, sokkal inkább arról van szó, hogy máshogy állnak hozzájuk a tanárok. De ettől még nem az iskolát kellene bezárni.- Hová vinnék őket? - kérdezi hóna alatt egy veknit szorongatva Frigur Zoltánná. - A Ke- celbe? Betennék őket a gyenge- elméjűek közé? Máshová úgysem vennék fel innen őket. A miértre többféle válasz érkezik. Akad, aki egyértelműen a gyerekek származását jelöli meg, mások a tanulmányi lemaradásukat hozzák elő, azaz a többség elhárítja a felelősséget - persze olyan is akad, aki elismeri, a Pécsi utcába járó romagyerekek egy része meglehetősen nehezen kezelhető, mindennaposak közöttük a különféle összetűzések.- Én a Rákócziba viszem az enyémet - kiabálja nagy hangon egy asszony, ám a többiek leintik.- Csak szeretnéd! - hűtik le a lelkesedését. - Meglátják, hogy barna a bőre, szakadt a ruhája, s fel sem veszik.- Akkor fajgyűlölés van! - jelenti ki fejét csóválva.- Az bizony - bólogatnak a többiek.- Még óvodába sem veszik fel a cigánygyereket, azt mondják, betelt a létszám - lép előre Kovács Katalin. - Hogy vennék akkor fel őket másik iskolába. Ezekhez a kölykökhöz másfajta hozzáállás kell, mint egy magyarhoz. Arra azonban nem tér ki, mire is gondol. Abban viszont biztos, ha másik intézménybe kellene járatni a gyerekeit, nem tudná megoldani a bejárásukat.- Ki tud megfizetni havonta három-négy-öt bérletet? - kérdezi. - Vagy hajnalban indulva, gyalog menjenek iskolába a gyerekek? Akad, aki erre is tud megoldást.- Ingyen busz kell - dobja be A szülők szerint ha szakadt a gyerek ruhája, nem veszik fel másik iskolába az ötletet egy negyvenes férfi. - Fizessen a város buszt, amivel hozzák-viszik a tanulókat. Felvetésünkre, hogy másokat sem hoz-visz - teljesen érthetően - ingyen és bérmentve az önkormányzat, a férfi csak rázza a fejét.- Akik a Kecelbe járnak, mind elviszik őket a telepről - repliká- zik, s hiába próbáljuk meggyőzni, speciális esetről van szó, nem jutunk közös nevezőre.- Nem kell ennyit bonyolítani, nem kell bezárni az iskolát, és kész - mondja Frigur Zoltán. - Ugyanazt kapják itt is a gyerekek, mint másutt. Akkor meg minek vigyük őket mesz- szebbre.- Hozzanak ide magyar gyerekeket! - hangzik az újabb ötlet. - Azokat bezzeg felveszik máshová, hiába a környékről valósiak - teszi hozzá egy középkorú, A város szerint nincs semmiféle szegregáció AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERINT O cigány kisebbségi önkormányzattal közösen tudják kezelni a problémát, s mindent megtesznek a szegregáció ellen. A Pécsi utcai iskolának területi ellátási kötelezettsége van, és szükség van az ott folyó színvonalas munkára. Akik a körzet szerint oda tartoztak, oda iratkoztak be. AZ ISKOLÁBAN NORMÁLOKTA- tás folyik, a tananyagrészét képezik a roma kultúrával kapcsolatos ismeretek, két fejlesztő pedagógus is segíti a munkát. Éppen az iskola bezárása jelentene szegregációt, ha a gyerekeket szétosztanák, ha az ezen a környéken élő szülőket arra köteleznék, hogy a város másik végébe hordják a gyereküket. Arról nem beszélve, hogy a diákoknak nagy távolságokat kellene megtenni, ami kockázattal jár. Emellett kétszázharminc érintett szülő is aláírásával tiltakozott az intézmény bezárása ellen. Szomorú a Pécsi utca. A szülők aláírásukkal tiltakoztak Nap utcai férfi, s a hangulat ismét felizzik.- Féltik a szülők a cigánytól a kölyküket! - bólogat egy másik. - Pedig annak idején mi még vegyes iskolába jártunk, oszt senkinek sem lett baja tőle. Autó érkezik letekert ablakkal, a hangszórókból romapop bömböl, a kocsiban ülők csak megvonják a vállukat a többieket foglalkoztató problémán.- Zárják be nyugodtan - mondja egyikük. - Lehet, hogy tényleg jobb lesz egy normális iskolában a gyerekeknek. Más közeg, más körülmények, elképzelhető, hogy nagyobb esélyük lenne a továbbtanulásra. Innen tényleg kicsi. Pedig régen, amikor még Vöröshadseregnek hívták, nem volt ilyen rossz a helyzet. A mi osztályunkból is többen tovább tanultak, akadt, aki még főiskolára is eljutott. A Nap utcaiak egyetértőén bólogatnak: régen tényleg más volt. Az ő idejükben még valóban jártak ebbe az iskolába is - ahogyan ők mondják - „parasztok”.- Az ő gyerekeiket viszont már beviszik a városba - mondja Binye Tímea. - Nekünk viszont esélyünk sincs. Ha meghallják, hogy Orsós a gyerek neve, már közük is, nincs szabad hely. Vagy azt mondják, nem tudjuk majd fizetni a különböző költségeket. Aminek persze azért van valóságalapja, hiszen hiába van tanítás, ott áll mellettünk az amúgy másodikos Zolika. Azért nem ment hétfő délelőtt iskolába, mert vasárnap lyukasra focizta a cipőjét, másik pedig még nincsen.- Meg persze meg is betegedett - halljuk a második, de nem túl meggyőző magyarázatot a hiányzásra.- Persze van abban valami igazság, hogy szegregált ez az iskola - mondja a szomszédasz- szony. - Ide csak cigányok járnak meg kolompárok. De nekünk mégis ideális. Vannak szakkörök, számítógépek, szépen felújították a tornatermet és a mosdókat, még beás nyelvet is tanítanak. Jobb itt a gyerekeinknek: ismerik egymást, a szülőket, magunk között vagyunk. Ez nem is a mi ügyünk, ez a város és a jogvédők harca. Úgysem mi döntünk. Azt tesszük majd, amit döntenek... ■ Vas András Róka ólálkodott a kaposvári belvárosban A három legjobb vidéki között a Márton szavazás Egy internetes portál szerint a lellei cukrászda igazi gyöngyszem Elítélték a rendőrt, mert fenyegette a házalókat Rókát láttak a pláza környékén, és a belvárosban máshol is feltűnt az állat - jelezték hétfőn lapunknak. A városgondnokság is kapott bejelentést. Legutóbb a Zaranyi lakótelep közelében ólálkodott egy róka.- Szinte biztos, hogy nem veszett az állat - mondta Hartner Rudolf, a szervezet vezetője. - Feltehetően élelmet keresett. A megelőző programnak köszönhetően régóta nem találtak beteg rókát. Az állategészségügyi szakemberek persze megvizsgálják a befogott állatokat. Hartner Rudolf azt tanácsolta: ha valaki rókát lát, rögtön tárcsázza a város- gondnokságot. ■ Harsányi M. Magyarország három legjobb vidéki cukrászdája közé került a balatonlellei Márton cukrászda az egyik internetes honlap felmérése alapján. A portál a nagykanizsai König és a legendás, az ország egyik legismertebb cukrászdájának számító szegedi Virág mellett a Balaton- parti édesipari egységet ajánlja leginkább az oldal látogatóinak figyelmébe. „Balatonlellén „található a Márton cukrászda, ahová legalább egyszer minden valami- 1 revaló édesszájúnak kötelező | ellátogatnia. Nincs az az | ínyenc, aki itt ne találna magá- J nak valami finomat. A kínálat £ hatalmas, a torták és a fagylalÉdesipari nevezetesség: naponta hatezer finomság fogy Mártonéknál tok önmagukért beszélnek. A hely miatt nem kell aggódni, a cukrászda tágas belső térrel rendelkezik. Amiért viszont érdemes sietni, az Mártanék Eszterházy-tortáj a. ” A leilei cukrászdában természetesen a nyár a főidény. A szezonban egy átlagos napon akár négy-ötszáz kilónyi fagylalt és öt-hatezer sütemény is elfogy náluk. A siker titka a vendégek véleménye szerint abban rejlik, hogy a cukrászat nem használ aromákat és szintetikus anyagokat - talán nem véletlen, hogy a tulajdonos, Márton Lajos már a Cukrászrend Lovagja < ímet is kiérdemelte. ■ A. V. Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a bíróság egy 26 éves ötvöskónyi rendőrt, mert Bala- tonszentgyörgyön megfenyegette a házaló ügynököket. A körjegyző és egy lakos kérte a rendőrt, hogy intézkedjen. Megkereste az ügynököket, ellenőrizte: nem szerepelnek-e a körözési nyilvántartásban. Ezután megfenyegette őket, ha perceken belül nem takarodnak el, bajba kerülhetnek. Két ügynök arcképes igazolványát összetépte. A bíróság hivatali és okirattal visszaélés miatt nyolc hónapi fogházbüntetésre ítélte, a végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet nem jogerős. ■ Jakab Edit
