Somogyi Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-19 / 270. szám
4 MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2008. NOVEMBER 19., SZERDA 5 PERCES INTERJÚ Kocsonyára voksolunk A vállalatok hiába ontják kereskedelmi meny- nyiségben a hústermékek sokaságát, a házi disznóvágás soha nem megy ki a divatból - jegyezte meg kedden Ponekker László, a kaposvári Privát Hús Kft. tulajdonos-igazgatója.- Ezrével dolgozzák fel a sertéseket a kaposvári üzemükben. Mikor vágott utoljára házilag disznót?- Nagyon régen. Több barátunk is besegített a munkába; a házi disznóvágás épp ettől emlékezetes. Sok kedves történet fűszerezi az amúgy fárasztó munkát.- Szakértők szerint megugrottak a sertésárak.- Szerintem a családok bölcsen végiggondolják az egészet, mielőtt belevágnak a munkába. Minden fillér kiadásra ügyelnek.- Csökkent a boltok, húsüzletek forgalma is?- A pénzügyi-gazdasági válság hatása rengeteg helyen súlyos problémához vezethet. Egy dologról viszont nem mondhat le a lakosság: ételre mindig szükség van.- Elmarad az ünnepi roham?- Nem hiszem. Szerintem nincs olyan ember, aki ne szeretné a töltött káposztát, a rántott húst, a virslit vagy épp a kocsonyát. ■ Harsányi Miklós Répafőzelék osztatlan sikerrel bölcsőde Hiába a rozsos kenyér, ha a kicsi otthon sem látja az egészséges ételt Répafőzelékkel fogadták a szülőket a balaton- boglári bölcsődében. Füleki Tímea Kisebbfajta svédasztallal lepték meg az anyukákat a legutóbbi szülői értekezleten a balaton- boglári bölcsődében. Répafőzelék, csőben sült tök, sajtmártá- sos karfiolgombóc volt egyebek mellett az első hallásra szinte ijesztőnek tűnő menü - mind egy-egy fogás a kicsik étlapjáról. Rövidesen azonban sem az ételekből, sem az előítéletekből nem maradt.- Többször hangzott el kérdés, mely arra utalt: az anya nincs meggyőződve arról, hogy gyereke örömmel eszik karfiolgombócot vagy jóllakik répafőzelékkel - fejtette ki Szabolcsi Csabáné, az intézmény szakmai vezetője, akinek nem volt kétsége: sikert aratnak a közkonyhái ízek. A bölcsődei étrend összetételét, tápanyagértékeit minisztériumi rendelet szabályozza. A bogiári vezető szerint az egyik legfontosabb az étkezések összehangolása. Bogláron naponta kapnak gyümölcsöt a gyerekek, a megszokott adagon felül heti egy gyümölcsnappal járnak az apróságok kedvében. Lengyeltótiban időnként naponta többször adnak gyümölcsöt, számolt be Nyers Györgyi, a tóti bölcsődét is magában foglaló helyi szociális alapszolgáltatási központ vezetője. Hús mindkét helyen naponta'szerepel az étlapon. Ugyanígy a tejA kicsiknek ízlik a répafőzelék, a csőben sült tök vagy a sajtmártásos karfiolgombóc. Kóstolón jártak a minap a szülők is termék, és alapvető az egyes fehérjeforrások változatossága. Bogláron hathetente egyszer futja halra, az anyagiakat ismerve azonban nyilvánvaló: nem kis művészkedést és szakértelmet kíván a bölcsődékben a sokféleség biztosítása, az egészséges táplálkozásról nem beszélve. A szűkös források ellenére Bogláron időnként beiktatják a barna kenyeret a kicsik étrendjébe, ahogy a müzlit is. Nem a legmegnyugtatóbb azonban, hogy a tóti tapasztalatok alapján hiába próbálkoztak rozsos vagy teljes kiőrlésű pékáruval. A legtöbb gyerek nem ette, idegenkedett tőle, hiszen otthon sem találkozott még vele. Örömmel esznek viszont gabonapelyhet a lengyeltóti bölcsisek, ezeket játékos formában vezették be étrendjükbe. Szabolcsi Csabáné szerint a minőségi, mennyiségi követelmények és az esztétikai szempontok betartása mellett nagyon fontosak más tényezők is. Ügyelnek arra, hogy az étkezés személyes legyen, és az otthon melegét idézze. Mákos tésztát a gyerekeknek! a balatonboglári Ficánka bölcsődében tavaly kérdőív segítségével mérték fel a szülők igényeit Kiderült■ az apukák, anyukák több tésztaféle beiktatását, például mákos tésztát kértek. Jelezték azt is, örömmel fogadnának az előírtnál több levest Tűzifával is takarékoskodnak az önkormányzatok somogy Kevés a bevétel, helyenként a néhány ezer forintos számla kifizetését is ellenőrzik (Folytatás az 1. oldalról) Takarékosság minden fronton - hirdettek programot Hetesen. Ádám László polgármester azt mondta: a községre komoly terhet ró a villany-, a gáz-, a fűtés-, a víz- és a szennyvízszámla ki- egyenlítése. Évente súlyos ősz- szeget költenek el az épületek fenntartására.- Álmennyezetet építettünk nemrég a polgármesteri hivatalba, így kisebb légteret kell kifű- teni - számolt be. - Évente tekintélyes summát takarítunk meg ezzel. Emiatt vágtunk bele az iskolai felújítási programba is. Kicseréltük az ajtókat és az ablakokat, majdnem 15 millió forintot használtunk fel. Ez szerintem jó befektetés volt. Drága a benzin - ezt a hete- siek is érzik. A falunak egy 20 fő szállítására alkalmas busza van, amelyet kizárólag indokolt esetben lehet használni. A pár ezer forintos kiadásról is részletes elszámolást kér a megye második legkisebb lélekszámú településének polgármestere, ifj. Handó János is.- Még a tűzifabeszállítókat is megversenyeztettük - villantotta fel a spórolás egyik lehetséges példáját. - Nem mindegy, hogy köbméterenként tízezer vagy 16 ezer forintért vásárolt fából rakunk tüzet. Patcán se a polgármester, se a képviselő-testület tagjai nem veszik fel a tiszteletdíjat. A megtakarított évi közel kétmü- lió forintot részben a faluház és a könyvtár fenntartására, fejlesztésére költik. - Sok kicsi sokra megy: a közmondásban rejlő bölcsességet osztják a gyékényesiek is. Csordás József polgármester jelezte,' kezdetektől fogva tudatosan takarékoskodtak. - Eljutottunk odáig, hogy se a községházán, se az iskolában nem ég feleslegesen a villany. ■ Harsányi Miklós A Pécsi utcai minta konzerválja a kilátástalanságot Brüsszel Ahol Obamára keresztelték el a barna-fehér öntetes gofrit, és ahol kockás papír a számla a sörözőben Tavaszra emelkedhet a kukorica ára (Folytatás az 1. oldalról) Brüsszelben (mégiscsak a belga főváros az Európai Unió központja) tartják a lépést a világ változásaival. A főtér közelében, a híres Maneken Pis (Pisilő fiú) szobra tövében a gofri- árus Obamáról nevezte el a barna-fehér öntettel ízesített amerikai palacsintát. S persze ott senki sem húzza fel a szemöldökét, nem kiált rasszizmust. Egyébként már az egyik brit jellegű kiskocsma falára is kitették az új amerikai elnök képét. Apropó, kiskocsma: miután társaságunk természetesen megkóstolt néhányat a kiváló belga sörökből, a pincérhölgy egyszerű kockás füzetlapot tett elénk számla gyanánt. Az Európai Parlament csupaüveg palotájával átellenben... A romakérdés európai probléma - hallottuk már odabent, az üvegpalotában. Járóka Lívia fideszes uniós képviselő kon- frenciát is toborzott ez ügyben.- Integrálni kell a gyerekeket és a lehető legjobb oktatásban részesíteni. Ez az érdeke gádzsónak, romának. Az, hogy a ma hétéves tanuló 20 esztendős korára jó szakmával rendelkezzék és az országot építse. Mert mire ők elérik a húszéves kort, addigra a munkavállaló-korú népesség mainál jóval nagyobb része lesz roma származású. A Pécsi utcai panaszkodnak a somogyi gazdák a gabona alacsony ára miatt. Mit üzen számukra az uniós szakértő Brüsszelből? - kérdeztük a fideszes Glattfelder BélátóL - BIZTONSÁGI KÉSZLETEKET kell felhalmoznia az uniónak, ezt szorgalmaztam, de nem fogadták el. Ma már sokan bánják. AzEUa 2004 és 2006 között felvásárolt intervenciós, elsősorban magyar kukoricából óriási hasznot húzott: olcsón vette, aztán drágábban értékesítette. A magyar kormány az európai intézményekkel együttműködve minél gyorsabban megkell, hogy nyissa az intervenciós keretet, mert ez jelentős mértékben levezetné a magyar kukoricakészleteket. Tanulság az is: nem lehet csak gabonatermelésre berendezkedni, viszont a hús előállítását különféle előírásokkal megnehezíteni. így az európai termelők versenyképtelenné válnak például a brazilokkal szemben. Jó hír: tavaszra várhatóan nő a kukorica ára. minta ezért nem vezet jó útra, konzerválja, később növeli a romák kilátástalanságát, rosz- szabb állapotba sodorva az egész országot. Nem nehéz belátni: vagy 20 éve kitolták a cigányokat a munkaerőpiacról. Az egyre jobban leszakadó réteg anyagi helyzete miatt sem tudja integrált oktatásba adni a gyerekét. Az integráció persze azt is jelenti: ne legyen koszos a ruhájuk, a cipőjük, mire az óvodába, iskolába érnek. 1989-ig a romák nagy része dolgozott, ma meg már nem látnak lehetőséget arra, hogy csemetéiknek lesz alkalma arra, hogy rendes munkából tartsák majd el a családjukat. Csak a munkahelyteremtés kapcsolhatja vissza a romákat a társadalomba. Járóka Lívia arról is beszélt Brüsszelben: ma már alig van rá alkalom, hogy egy roma és egy fehér ember néhány perccel többet töltsön el „egy légtérben”. - Romát a legtöbben tévében látnak: Győzikét. Régen együtt dolgoztak, katonáskodtak. Sokkal több közös tér volt. Ilyenek kellenének ma is. Nem fog egyszerűen menni, főleg meg ha még a romák is ráerősítenek, hogy nekik minden úgy jó, ahogyan van. A Pécsi utcai iskola jövője is az: olyan magasságokba törni szak- maüag, mely a roma közeg ellenére is biztosítja a végzett diákok versenyképességét. ■ F. I.
