Somogyi Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-16 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 46. szám
16 2008. NOVEMBER 16., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ Manapság már odacsapni sincs kedvük karikatúra-fesztivál A véres politikai csaták ábrázolásához véres kezű rajzolóra van szükség November 30-ig látható a XII. Magyar Karikatúrafesztivál a Magyar Kultúra Alapítvány budai székházában. A külföldi és a magyar alkotók hasonlóan látják közéletet: az önhittséget, a párbeszédképtelenséget és a bürokráciát is kifigurázták a karikaturisták. Mézes Gergely A XII. Magyar Karikatúra-fesztivál ennél azért többet érdemelne, jut eszünkbe rögtön, amikor belépünk a Magyar Kultúra Alapítvány székházában megrendezett kiállításra. A rajzok szorosan egymás mellé kerültek, sehol egy életrajz vagy egy magyarázó szöveg. A kultúrák közötti párbeszéd európai évének témakörében kiírt pályázatot az ukrán Oleg Gucol nyerte (képünkön), a második helyezett a magyar Marabu lett, a harmadik díjat pedig Vlagyimir Kazanevszkij vihette haza Ukrajnába. A pályázatra 77-en küldték be alkotásukat A rajzok szellemesek, fricskát mutatnak a globalizációnak, a politikai pártoknak, a vallási tolerancia hiányának, a bürokráciának, valamint az Európai Unióhoz fűződó' túlzott reményeknek. A tárlat látható lesz Nyíregyházán, Kaposvárott, Egerben, Párizsban, Rómában és Nagyváradon is. A fesztivál első helyezettje, az ukrán Oleg Gucol pályaműve Képregény* és karikatúra-árverés NEGYEDIK KARIKATÚRA- ÓS képregény-aukcióját rendezi november 23-án a kArton Galéria a Műcsarnokban, az Art Fair vásár utolsó napján. A 114 tétel igen változatos: a legkorábbi darabok a 19. századból származnak. A legizgalmasabbnak egy szignált, Andy Warhol- akvarell tűnik, egy rózsaszín cica rajza (One blue Sam). Ezért a lapért 1,5 millió forintot, az aukció legmagasabb árát kérik. ELÁRVEREZIK továbbá az angol grafittis, Banksy nagyméretű szitanyomatát is, a Szűz Mária/Mérgezett Mária, 250 ezerforintos kikiáltási árat kapott. Kozma Péter, a kArton Galéria vezetője szerint a tapasztalatok azt mutatják, bár egyre „húzósabb" darabok kerülnek elő, még mindig inkább gyűjtők, és nem befektetők vesznek karikatúrákat. kozma példát is mond: Franciaországban Jean Effel vágy Amerikában Ál Hirschfeld munkáiért akár tízezer dollárt is elkérhetnek. De hogy milyen a jó karikatúra az alkotók szerint? Marabu szerint csípős, szemtelen, és a legérzékenyebb pontjainkon csap le. „A politika sajnos elvesztette minden könnyedségét, a politikusok véres csatákat vívnak nap mint nap. Ahhoz, hogy ezt ábrázoljuk, épp olyan véres kezűvé kellene válni, mint amilyenek a politikusok. Ezt azonban a karikaturisták nem vállalják, már odavágni sincs kedvük” - mondja. Marabu szerint a 90-es évek eleje volt az „aranykor”. „Új arcok bukkantak fel a közéletben, és mivel sokan voltak közöttük tapasztalatlanok, jókat lehetett derülni az emberi gyengeségeiken. Ma már »profi« politikusokká váltak, ráadásul eltűntek a karakteres arcok, mint például Bokros Lajos vagy Torgyán József.” „A karikatúra állcsúcson vág, és nem simogat” - foglalja össze a műfaj lényegét Gyöngy Kálmán karikaturista, akinek az idén jelent meg a valaha volt összes magyar rajzolót lajstromba vevő könyve, a Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Gyöngy Kálmán azt mondja, a 90- es években gombamód szaporodtak a vicclapok, majd tönkre is mentek (Ludas Matyi, Borsszem Jankó, Szabad száj, Veszett Veréb). „Nem a karikaturisták voltak rosszak, az emberek érdeklődése változott meg: a rendszer- változás után a politikai fricska már nem számított bátor tettnek, pár év múlva pedig az interneten létrejöttek az ingyenes vicclapok.” Gyöngy Kálmán úgy véli, aki tehetséges, az megtalálhatja a helyét a piacon. „Senkit sem üldöznek politikailag, rengeteg karikatúrát szív fel a hazánkban működő 221 rejtvényújság, és a képregénypiac is megerősödött”. Lehoczki Károly karikaturista (és a Kistehén zenekar dobosa) szerint azonban a lapok is tehetnek arról, hogy a szatirikus rajzok illusztrációvá, viccé degradálódtak. „A rendszerváltás előtt a karikatúra sok mindent pótolt: az erotikát, a bulvárt, segített kiereszteni a gőzt. Bár Nyugat- Európában továbbra is megmaradt a karikatúra szerepe, ott egy karikaturista akár a közbeszédet is befolyásolhatja, nálunk lassan kiszorul az újságokból.” Az alkotói műhelyek hiányát Marabu is hiányolja, szerinte egyre kevesebben élnek ma már karikatúra-rajzolásból. Magát szerencsésnek tartja, hiszen rendszeresen jelennek meg művei az egyik napilapban, valamint egy hetilapban. „A karikatúra köny- nyű műfaj, nem alkalmas mély viszonyrendszerek bemutatására. Sablonokat alkalmaz, és mivel elvárják, hogy vicces legyen, túloz is. Amikor villan egyet, az olyan, mint egy vaku az éjszakában. Az én rajzaim naponta megjelennek, szerencsés vagyok: talán már nemcsak a poén, hanem az üzenet is átmegy az olvasóhoz.” Lebutított örök klasszikusok újramesélve Új kötelező olvasmányokra lenne szükség? Világverseny a tehetségekért többlettudás Bővültek a lehetőségek a felsőoktatásban A könyv hosszúsága nem mindig riasztó: Harry Potter kalandjait a legtöbb gyerek szívesen olvasta A kőszívű ember fiai, Az arany ember és az Egri csillagok alig több, mint száz oldalba sűrítve. Ez sokaknál kiverte a biztosítékot. Pedig a Klasszikusok újramesélve című kötetek szerkesztője, Nógrádi Gergely szerint a szövegváltoztatás hű az író stílusához, csak megkurtította Jókai körmondatait, s magyarította a latin kifejezéseket. „Az újraírás nem újdonság - jelentette ki. - Még Jókai életében Bródy Sándor is átírta a Rab Rábyt és Az arany embert, a szerző pedig meg volt elégedve a munkával. A spanyolok Cervantes Don Quijote című regényét írták át.” A kiadó szerint kezdeményezésük megoldás lehet arra a problémára, hogy a mai fiatalok nem szívesen olvasnak klasszikus regényeket. Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint tévedés lenne, ha mindenki ebben látná az olvasás megszerettetésének módszerét. „A klasszikus regények rövidített tartalmú kiadása nem ördögtől való kísérlet, hiszen ha valaki csak kivonatokat olvas, annál még ez is jobb - mondta. - De óva intenék attól, hogy ilyen könyvekben lássuk az irodalom megismerésének jövőjét.” A szakember szerint a művek lebutítása helyett jobb lenne a kötelező olvasmányok körének újragondolása. „Ha egy ötödikesnek még nehéz egy mű, akkor válasz- szunk olyan könyvet, amely jobban szolgálja az olvasás megszerettetését - jelentette ki Arató László. ■ Dián T. Van, amit vétek átírni arató László szerint nem mindegy, hogy mit rövidítünk. A kőszívű emberfiái például szerinte is nehézkesen befogadható, viszont a Pál utcai fiúk, vagy az Egri csillagok instant változatának már nem látja értelmét. „Ne felejtsük el, hogy egy regény nem egyenlő a puszta tartalmával. Egy nyelvi műalkotás csak eredeti formájában érheti el azt a hatást, ami a szerző eredeti szándéka volt.”Igaz, Nógrádi Gergely egyik nyilatkozatában az Egri csillagokat rosszul megírt műnek nevezte. Növekvő források a posztdoktorok számára, szélesebb pályázati lehetőség a szociálisan hátrányos helyzetű tanulóknak 2008- ban a felsőoktatásban. 2009- ben várhatóan 40 milliárd forintos program indul a tehetséges hallgatók, kutatók támogatására. A tudás és a tehetség érték. Mérhető, pénzben kifejezhető kincs, amiért az egész világon kiélezett verseny folyik. A felső- oktatási intézményekből kikerülő tehetséges fiatalokra lecsapnak a gazdasági élet szereplői, a kutatóközpontok vagy az egyetemek, származásra, országhatárokra tekintet nélkül. A cégek, vállalatok azonban már egyre kevésbé értékelik magát a diplomát, inkább a mögötte lévő tudást veszik figyelembe. Mivel a modern világban a felsőoktatás tömegoktatássá vált (hazánkban is megnégyszereződött a felsőoktatásban tanulók száma a rendszerváltás óta), a tehetség, a többlettudás egyre fontosabbá válik. A kimagasló eredményt elérő fiatalok külföldre csábításával minden országnak szembe kell néznie. A modern világ a megfelelő keret kialakítását, az intézményekkel való intenzív együttműködést és a társfinanszírozás ösztönzését várja el az államoktól, amelyek hatékonyan segítik és tartják meg a felsőoktatás legkiemelkedőbb tehetségeit, biztosítják a működést és a kiszámíthatóságot. A Hiller István vezette oktatási tárca ennek szellemében cselekedett az elmúlt években. Korszerűsítette a minőség- biztosítási rendszert, ösztönözte a megfelelő infrastruktúra kiépítését, és nem utolsó sorban évről évre bővítette a felsőoktatási tehetséggondozó programokat. 2008-ban két program - a Ma- gyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj és a Bursa Hungarica Ösztöndíj - újult meg, több lehetőséget biztosítva a tehetséges fiatalok számára. A Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj elmúlt 15 éve sikertörténet. Az évente jelentkező hallgatók száma megduplázódott, a támogatás összege folyamatosan emelkedett. Idén újabb sikert könyvelhetett el a program, hiszen az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus egymillió euróval támogatja az ösztöndíjat. Az ösztöndíjasok vállalják, hogy valamely magyar felső- oktatási intézményben végzik tudományos kutatómunkájukat. Nem szabad elfeledkezni azokról a tehetséges hallgatókról sem, akik hátrányos anyagi, szociális helyzetben vannak. Az ő támogatásukra jött létre a Bursa Hungarica Ösztöndíj, melynek keretében az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az önkormányzatok és a felsőoktatási intézmények közös erővel támogatják a szociálisan rászoruló hallgatókat. 2007-ben 37 088 diák részesült havonta támogatásban, idén pedig várhatóan tovább nő a támogatott hallgatók száma. A kiosztott támogatás összege egy hónapban több mint 286 millió forint. 2008 augusztusában lépett hatályba az oktatási tárca kezdeményezésére a Bursa Hungarica módosítása, amely kiterjeszti az ösztöndíjban részesíthető hallgatók körét: 2008-tól a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók is pályázhatnak az ösztöndíjra. Várhatóan már 2009-ben elindul a Nemzeti Kiválóságért Program. Az uniós forrásokból megvalósuló programra mintegy 40 milliárd forint jut az elkövetkező években. A program fő célja, hogy vonzóvá tegye a hazai felsőoktatási oktatói és kutatói környezetet, Magyarországon tartsa a fiatal magyar tehetségeket, valamint hazánkba csábítsa az elismert külföldi szakembereket, oktatókat és kutatókat. A tanulni vágyó fiataljaink számára a lehetőség adott A jövőben a programok tovább bővülhetnek, hiszen minden jel arra mutat, hogy az oktatási tárca kiemelt figyelmet fordít a tehetséggondozásra. Erre a fiatalok mellett az oktatóknak és a kutatóknak, továbbá a magyar tudományos életnek szüksége van, hiszen hazánk csak így őrizheti meg versenyképességét a tudás és tehetség világában. ▲ ■ Ösztöndíjat kaphatnak a tehetséges és rászoruló egyetemisták. ■ Az a cél, hogy vonzóvá váljon a felsőoktatási oktatói és kutatói környezet.