Somogyi Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-14 / 266. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. NOVEMBER 14., PÉNTEK SZOCIÁLPOLITIKA 13 Visszavehetik a segélyhívót térségek Alkotmányos aggályokat vet fel a rászorulók számának megkötése Életszerűtlennek és alkot­mányos szempontból is aggályosnak tartják a so­mogyi kistérségek, hogy január 1-jétől összevon­ják a házi segítségnyújtás rendszerét és a házi jelzó'- rendszer működtetését. Kolumbán Tünde A megye kistérségei ezért többek között a szociális és az önkor­mányzati minisztériumnak írt le­velükben a szociális ellátásokról szóló törvény módosítását kezde­ményezték, mert kifogásolják a jogszabálynak a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra vonatko­zó részét - mondta el Bezeréti Ka­talin, a Balatonfóldvári Kistérsé­gi Társulás elnöke. Az idén januárban módosított szociális törvény értelmében ugyanis 2009 januárjától jelző­rendszeres segítségnyújtó szol­gálatot csak azok az intézmé­nyek vagy szolgáltatók működ­tethetnek majd, amelyeknek van működési engedélye házi segítségnyújtás ellátására. Azok száma pedig, akik segélyjelzőt kapnak, nem haladhatja meg a házi segítségnyújtásban része­sülők számának háromszorosát A kistérségi beadványban a mó­dosítások kapcsán az olvasható, hogy a szigorítások bevezetése a területi gyakorlat és a biztonsá­gos szociális ellátás ismeretének hiányát mutatja. Bezeréti Katalin úgy véli: a tör­vénymódosítás azért is életsze­rűden, mert két különböző ellá­tási formát mos össze. A házi se­gítségnyújtás ugyanis napi gon­Alkotmányos aggályokat vet fel, hogy kit zárjanak ki a jelzőrendszeres segítségnyújtás rendszeréből. Kezdeményezték a törvénymódosítást Biztonságot nyújt a vészjelző az időseknek doskodást jelent, míg a házi jel­zőrendszer alkalmi segítséget feltételez. A házi segítségnyúj­tás ellátása ráadásul eddig ön- kormányzati feladat volt, a jelző- rendszereket pedig szolgáltatók működtették, akikkel a kistérsé­gek szerződést kötöttek, a költsé­geket pedig normatív állami tá­mogatásból fedezték. Ahhoz, hogy a két feladatot januártól egyetlen intézményen belül tud­ják működtetni a kistérségek, je­lentős beruházásra lenne szük­A jelzőrendszer es segítség- nyújtás a kistérségekben jól működik. A rendszer lényege, hogy a rászoruló, többnyire idős, egyedül vagy valami­lyenfogyatékkal élő emberek egyetlen gombnyomással se­gítséget kérhetnek. A segély­hívó szerkezet leginkább egy nyakba akasztható medálhoz hasonlít, amin egy vészjelző gomb található. Ha a bajba jutott tulajdonos ezt meg­nyomja, fél órán belül megér­kezik a segítő ápoló. A készüléket 65 év feletti egyedülállók, illetve házas­párok kérhetik, de korhatár nélkül sérült, beteg emberek számára is hozzáférhető. ség. Erre viszont a társulások­nak aligha van pénzük. Bezeréti Katalin arról is be­szélt: az alkotmányos aggályo­kat abban látja, hogy a jelző­rendszeres segítségnyújtásban részesülők arányát az egészen más típusú ellátást igénylők száma alapján korlátozzák. - Ezáltal elfogadhatatlan kritériu­mok alapján kell majd vissza­venni vagy megtagadni az ellá­tást a rászorulóktól - hangsú­lyozta a kistérség elnöke. Átmenet nélkül balhés a lak orbán ístván, a Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség elnöke, az egy­kori Gyivi volt igazgatója szombati lapszámunkban, Balhés lak a lakásotthon címmel megjelent cikkünk­re reagálva azt mondta: húsz éve egy kormányhatá­rozat írta elő, hogy a nevelő- otthonok helyett minél több lakásotthont alakítsanak ki az országban. Az első bete­lepítéseknél még figyelem­be vették, hogy ezek az ott­honok elsősorban testvérek együttes elhelyezését szol­gálták. Ám később mind több nehezen kezelhető, re­tardált, túlkoros fiatal ke­rült ezekbe az otthonokba, sokszor már bűncselekmé­nyek elkövetése után. Mind­eközben a Zita és a nágocsi nevelőotthonok átalakítása nem úgy történt, ahogy az a legkézenfekvőbb lett volna. Először ugyanis speciális otthonokat kellett volna ki­alakítani, ahova a speciális nevelési igényű gyereket el lehetne helyezni. A megol­dás tehát ilyen otthonok lé­tesítése, Nágocson például erre kiválóan alkalmas épü­let áll rendelkezésre. Ez vol­na a legolcsóbb megoldás, s a két kaposvári lakásott­honból és a Zitából ide le­hetne költöztetni a speciális nevelési igényű gyerekeket. Egyébként a gyerekek jó nevelést és ellátást kaptak a lakásotthonokban, arról, hogy bűncselekmény elkö­vetői lettek, nem a szakap­parátus tehet. Középiskolások sejtenek az idősotthonokban Kalandparkot nyert a kis mesemondó Siófokon alapítvány Diáktársai is örülhettek a fiú sikerének, produkciójára szavazott a legtöbb tévénéző Kilenc bentlakásos szociális in­tézményben nyolc középiskola mintegy száz diákja segít az idősek ellátásában - mondta Gelencsér Attila, a megyei köz­gyűlés elnöke csütörtökön a Szo­lidaritás Napját beharangozó sajtótájékoztatóján. A program célja, hogy a középiskolások kö­zelről ismerkedjenek meg a la­kók életével, mindennapjaival. Képzeletbeli kalózokká változ­hatnak a szünetekben a siófoki Beszédes József iskola diákjai. Udvarán a helyi diákalapítvány jóvoltából egy vadonatúj kaland­park kapott helyett, amit szer­dán avattak fel. Az új játszóté­ren kalózhajókon vívhatják meg csatáikat a siófoki kisiskolások, akik a két hajó mellett egyik di­áktársuknak köszönhetően egy mászókás játszóteret is birtokba vehettek. Hencz András, a Bog­lár Tévé mesemondó versenyén nyerte meg a kerti játékot iskolá­ja számára. A kis mesemondó büszke rá, hogy ekkora ajándék­kal örvendeztethette meg isko­latársait. Az ötödikes András a András fiatal kora ellenére rutinos vers- és prózamondónak számít Nyúl mint tolmács című Lázár Ervin-mesével nyűgözte le a té­vénézőket. András fiatal kora el­lenére már rutinos prózamondó­nak számít, hiszen már ovis ko­rában is megörvendeztette kö­zönségét mesével, verssel. A kis­diák sikeréhez az is hozzájárult, hogy évek óta részt vesz a siófo­ki irodalmi színpad kurzusain. ■ Kolumbán Tünde Megtették az első lépést a hajléktalanok az újrakezdés felé tervek Érdeklődőek a fedélnélküliek a kisgépkezelői tanfolyamon, de nem volt könnyű megnyílniuk a tréningen Két fűnyíró gépet vizsgál néhány férfi a Nyitott kapu Hajléktalan Gondozási Központ épülete előtt. Ők azok, akik eldöntötték: kitör­nek a fedél nélküli életükből és változtatnak. Az első lépéseket épp az elmúlt hetekben tették meg. Tizennégyen járnak a kis­gépkezelői tanfolyamra, melyet a Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezetének indított Kaposváron.- A legtöbben már használtak hasonló gépeket, így nem oko­zott gondot a gyakorlati feladat - mesélte Sári Csaba oktató, a tan­folyam vezetője. - Ahhoz azon­ban, hogy bármelyik önkor­mányzat közmunkásként alkal­mazhassa a hajléktalan embere­ket, meg kell szerezniük a képe­sítést - magyarázta. Bogdán Lajos azt mondta: ő már korábban is dolgozott ha­sonló munkakörben, csak Orosz­lányban. Ott ugyanis papír nél­kül is foglalkoztatták. Gulyás János, a hajléktalan- szálló igazgatója büszkén beszél a tizennégy lakóról. Ő, aki nap mint nap találkozik velük, pon­tosan tudja, mekkora lépés ez nekik. - Bizalmatlanok egymás­sal és magukkal szemben is, kell nekik a motiváció ahhoz, hogy legyen kitartásuk az iskolapad­ba ülni - magyarázta. Ezért egy személyiségfejlesztő tréninget is beépítettek a tanfolyamba, amely segít nekik elgondolkodni Vizsgára készen. A tizennégy hajléktalan munkát remél a tanfolyam után önmagukon, és arra ösztönzik őket, hogy lépjenek egy kicsit kijjebb a saját, zárt világukból.- Korábban már próbálkoz­tunk hasonló tanfolyamokkal a hajléktalan emberek között - tet­te hozzá Sótonyi Tibomé, a vörös- kereszt megyei vezetője -, de az sajnos nem volt sikeres. A legtöbb fedél nélküli ember nem szívesen vesz részt bármi­lyen csoportos foglalkozáson, nehezen tudnak koncentrálni. Olyan is akad, aki számára még az alapvető kommunikációs helyzetek - például a kérem vagy a legyen szíves egy boltban - is gondot okoznak - mondta a szakember. A személyiségfej­lesztő tréning során jó és rossz tulajdonságokról is szó esett, amiről egymás előtt nem szíve­sen beszélnek a zárkózott embe­rek. A mostani tanfolyam pozitív hatását bizonyította az is, hogy a tréning végén egy csokor virág­gal köszönték meg a résztvevők az oktatójuknak a tanultakat.- Érdeklődőek, inkább vissza­kérdeznek kétszer-háromszor - mesélte Sári Csaba. Az is előfor­dult, hogy fizikaórába csapott át a tanfolyam, mert épp a metsző­olló működésére voltak kíván­csiak a tanulók - tette hozzá. Jövő héten a vizsgára készül a 14 férfi, ezúttal úgy tűnik, nekik tényleg sikerül az első lépést megtenni a képesítés megszer­zése felé. ■ Meiszterics E.

Next

/
Thumbnails
Contents