Somogyi Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-07 / 235. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2008. OKTÓBER 7., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Elveszített kukoricacsata kisgazda Keserűség: a kereskedő és a szarvas is átgázol rajta Göbölös György: szíven ütött a vadkár, de ez a veszteség eltörpül amellett, amit a piacon szenvedtem el. Nem erről álmodoztam... MI ÉRDEKLI? Svájci tárlatra készül kertész Sándor kaposvári festőművész: - Önálló sváj- | ci kiállításra készülök. Izga­lommal várom a fogadta- | tást; St. Gallenban mutatom be képeimet. Grafikákat és festményeket állítok ki, az elmúlt tíz év munkáit te­kinthetik meg az érdeklő- | dők. Most a meghívókat ké­szítjük, a szervezéssel fog­lalkozom. A festészet mel­lett kedvenc hobbimra, a kertészkedésre is időt szakí­tok. Töröcskén van egy hét­végi házunk, ahol több mint 30 fajta örökzöldet nevelek. Múlt héten tíz cédrust aján­dékoztam a városnak; ezt a Berzsenyi parkban, a zene­pavilon mögé ültették el. SH-PORTRÉ A kaposvári mentőtiszt brolly Gábor kaposvári ve­zető mentőtiszt: - Kaposvá- | ron jártam általános és kö­zépiskolába, s némi kitérő­vel kerültem a mentőkhöz. Ez 32 éve történt, s úgy ér­zem, életem egyik legjobb döntése volt. Megszerettem a csapatot, elvégeztem a há­roméves szakápolói iskolát. 1987-ben vettem át a men­tőtiszti diplomát a főisko­lán, 1995-től megyei veze­tő mentőtisztként dolgo­zom. Hozzám tartozik töb­bek közt a továbbképzések és a túlóra szervezése, a na­pi személyi ügyek irányítá­sa. Csaknem 270 dolgozónk van Somogybán. Célunk a minél magasabb színvona­lú ellátás biztosítása. Kártyavárként omlanak össze a kisgazdaságok. A kadarkúti Göbölös György szerint a termelők elvesz­tették a kukoricacsatát. Harsányi Miklós Elszáradt kukoricacsövek, meg­bámult növények - lehangoló látvány tárul elénk a kadarkúti táblán. A kukoricából szarvasok lakmároztak. A gazda úgy szá­molja: hatvan-hetven mázsa ten­geri tűnt el. A vadkár szíven ütötte, de ez a veszteség eltörpül ahhoz képest, amit a piacon szenvedett el.- Minden hájjal megkent em­berek uralják a piacot - így Göbölös György. - Átgázolnak a termelőn, nem törődnek ők senkivel. Csak egy dolog izgatja őket: minél több pénzt rakjanak zsebre. A világ szégyene, ahogy elbánnak a vidéki gazdával. A kereskedők egy éve még 50 e- zer forintot fizettek egy tonna kukoricáért. Idén októberban 21 ezer forinttal szúrják ki a szemünket. Az 54 éves férfi apránként építgette fel családi gazdaságát. Növénytermesztő gépészként dolgozott azelőtt, 1990-ben sú­lyos balesetet szenvedett. Egy traktor ütötte el; súlyos sérülé­séből nehezen épült fel. Hivata­losan hét éve csapott fel gazdál­kodónak. Szánalmas rokkant­nyugdíját akarta kiegészíteni.- Hát nem erről álmodoztam - folytatta. - Pedig keményen hajtottam. Amit kerestem, azt a gazdaságra költöttem. Van vető­gépem, kombájnt és bálázót is A töke hiányzik A Tőkehiány a hazai agrári- um égető problémája - kö­zölte Mészáros József, a me­gyei területi agrárkamara titkára. Megírtuk: a napok­ban közel 16 milliárd forint keretösszegű, hitellehetősé- k get teremtettek meg a gaz­dálkodók számára. Ehhez több bank és takarék- szövetkezet is csatlakozik. A titkár szerint kérdés, hogy a hitelt az agrárvállalkozók miből fizetik vissza. vásároltam. Mindig két lábbal a földön jártam, soha nem voltak különleges igényeim. Egy dol­got akartam: tisztességes kere­setből szerettem volna eltartani a családot. Búza, őszi árpa, tritikálé ter­mett a csaknem 90 hektárnyi bérelt és saját birtokon. Göbö­lös György emellett 30 hektáron kukoricázott. - Ilyen nyomorul­tul még soha nem éreztem ma­gam, mint most - fortyogott. - Elbukom az évet, a kukoricáért Új bioetanoMizemek ÚJ ETANOLGYÁRAKAT építe­nek az országban: ez jó - így a kadarkúti gazda. - De ezek nem holnap kezde­nek el működni. Ki tudja, hogy mennyi kukoricát vesznek át a cégek. Egyál­talán: labdába rúg-e a ma­gamfajta termelő? Félek, hogy me-gint a nagy válla­latok viszik el a hasznot. S ha így lesz, akkor szá­munkra mindegy, hogy be­indulnak-e a gyárak. szörnyű árat adnak. Mehetek én Gigébe, Kaposvárra vagy Atádra, közel és távol szégyen- teljesen fizetnek. Eltraktoroz- hatok az ország túlsó végére, de másutt se adnak többet. Hát ak­kor érdemes ennyit gürizni? A vállalkozás jövője bizony­talan. A vetőmag, a növényvédő szer, a műtrágya, a gázolaj ára a csillagos égig emelkedett, a napi működés előteremtéséhez szükséges forintokat egyre ne­hezebben tudja a gazdálkodó előteremteni. Bezárás, a vállal­kozás felszámolása - a legfá­jóbb megoldást sem lehet kizár­ni. Ez is benne van a pakliban. Göbölös György azt mondta: szívszorító érzés, hogy a mező- gazdaság idáig jutott. A környé­ken rengeteg kisgazdaság vege­tál. Olyan vállalkozások dőltek romba, amelyek pár éve még szépen virágoztak. - Pedig ha ügyesen csinálják, sok pénzt fi­alhat a mezőgazdaság - jegyez­te meg. - Nálunk azonban sok dolog másként működik, mint a világ más tájain. Idehaza sze­rintem nem kapnak elég segít­séget a kistermelők. Nyomor- gatják őket a felvásárlók, a ban­TORMA KÁLMÁN, a KapOS Volán Zrt. vezérigazgató­ja életének 43. évében, hosszan tartó, türelem­mel viselt betegség után hétfőn reggel elhunyt. Torma Kálmánt 1989. ja­nuár elsején nevezték ki a kaposvári helyi autó­busz-közlekedési üzem­egység élére. 1992. de­cember elsejétől a Kapos­vári Tömegközlekedési Kft., majd Rt. vezetője lett. 1999. július 19-én tért vissza a Kapós Volán anyavállalathoz, mint a részvénytársaság vezér- igazgatója. Torma Kálmán 2002-től töltötte be a Ka­posvári Rákóczi FC elnö­ki tisztségét. A csapat az ő vezetése alatt jutott fel tizenhat év után az élvo­nalba. Idén nyáron örö­kös tiszteletbeli elnöknek választották a zöld-fehér labdarúgóklubnál. Karjelzés a nyugdíjasoknak A jövőben külön karjelzést kap­nak az egyenruhákon a nyugál­lományú katonák - jelentette be Vadai Ágnes, a honvédelmi mi­nisztérium államtitkára Nagy­atádon. A szaktárca államtitká­ra dél-somogyi látogatásán el­mondta: hosszas egyeztetés után sikerült megoldani a nyugdíjas katonák régi kérését, melynek megvalósítása is jelzi, hogy a nyugdíjas katonák fontosak a minisztérium számára. Elmond­ta: a tárca idősügyi stratégia ki­dolgozását végzi, melynek kö­zéppontjában az idős bakák, a honvédelmi civil szervezetek, közösségek segítése áll. A terve­zet várhatóan az év végére ké­szül el. Az államtitkár ajándékot is hozott: a parlamenti csengő ki­csinyített mását, melyet alig egy hónappal ezelőtti nagyatádi látogatásán Szili Katalin, az or­szággyűlés elnöke ígért a 69. Harckocsi Ezred Baráti Körnek. A csengőt egy elismerő oklevél kíséretében most át is vehették az egyesület képviselői. A jelen­lévők, a három nagyatádi hon­védelmi civil szervezet tagjai, vezetői elsősorban működést segítő, pénzügyi kérdéseket, kéréseket intéztek az államtit­kárhoz, aki annyit ígért, igyek­szik segítséget nyújtani a konk­rét esetekben. ■ Csikós Magdolna Bakot lőttek a bakvadászok: igen gyenge idényt zártak trófea Nagy volt a vadászok csalódása: ránézésre többet mutattak az agancsok, mint a mérlegeléskor Véget ért az őzbak vadászsze­zonja. Évekre visszamenőleg nem volt ilyen gyenge idény. Az enyhe tél után mindenki arra számított, hogy ha nem is rekord-, de nagyon jó őzbak- vadászidény lesz az idei. Ezzel szemben mennyiségben, de fő­ként minőségben elmaradtak a trófeák a várttól.- Csalódást okozott a trófeák minősége - összegezte a bak­szezont Hollósi László, a Mező- gazdasági Szakigazgatási Hi­vatal Földművelésügyi igazga­tóhelyettese. - Nemhogy gyen­gébb minőségről beszélhe­tünk, hanem átlagon aluliról. Ránézésre sokkal többet mu­tattak az agancsok, mint mér­legeléskor. Könnyűek, súlyta­lanok voltak a trófeák. Jellem­zően az összkilövésnek a két, négy százaléka szokott érmes lenni. Az idén ez mindösz- sze egy százalék. Aranyérmes bakkal a trófeabírálók nem ta­lálkoztak. Bár még az utolsó napokban lőtt trófeák nem ke­rültek a bírálók elé. Úgyhogy némiképp változhat a kép, de túl vérmes reményeink nin­csenek. A megye egyik legjobb őzes területe a kutasi Kossuth Va­dásztársaságé. Tíz és fél ezer hektáron gazdálkodnak, igazi nagyvadas terület, sok az őz, a gímszarvas és a vaddisznó, il­letve megjelent a dám is. Tali­Díjnyertes trófeából ebben a szezonban aligha akadt.. án Attila, a vadásztársaság el­nöke szerint közepes baksze­zont zártak.- Az elmúlt öt év statisztikái, kilövési eredményei azt mutat­ják, hogy jól sáfárkodunk a te­rületünkön élő vaddal - mond­ta Talián Attila. - Megfelelő mennyiségű és minőségű ta­karmányt, illetve sót viszünk ki az etetőkbe. A tagság nem lőhet bakot, évente 35-40 dara­bot kül- és belföldi vendégva­dászokkal lövetünk meg. Az idén április végére már akkora volt a vetés, olyan nagy a taka­rás, hogy nem látszott ki belő­le a bak. Igazán öreg bakokat csak az üzekedés idején, ara­tás után láttunk. A területün­kön az idén a legnagyobb őz­trófea 480 grammos volt. Há­rom évvel ezelőtt zsákmányol­tak 560 grammosat is. Az őz hátizsákos vad, és ezért a leg­veszélyeztetettebb. Könnyen belefér egy hátizsákba, szinte észrevétlenül el lehet vinni. A rapsicok ki is használják ezt a tulajdonságát. Megjelent és egyre több a területünkön az aranysakál. A gidákat, gyenge sutákat lerántja, elpusztítja, megeszi. Emiatt is csökken az őzállomány. Az őzvadászatból mintegy három és fél, négymil­lió forint az árbevételünk, de vadkárra 13 millió forint körü­li összeget fogunk kifizetni. ■ F. Szarka Ágnes r v

Next

/
Thumbnails
Contents